A fellendülés nem csupán Budapestre korlátozódik: a megyei jogú városokban például hatéves csúcsra emelkedett az építési engedélyek száma. Az OTP Ingatlanpont friss elemzése szerint az igazi piaci felfutás még csak most kezdődhet, hiszen az elmúlt évben több, a kínálat bővítését célzó kormányzati program is elindult.

A KSH legfrissebb adatai alapján 2025-ben összesen 28 081 lakás építésére adtak ki engedélyt, ami több mint egyharmados éves növekedésnek felel meg. A legtöbb beruházás Budapesten indult el: közel 11 ezer lakás került tervezési szakaszba, ami 56 százalékos bővülést jelentett egy év alatt. Ilyen élénk fővárosi aktivitásra legutóbb 2022-ben volt példa, a Zöld Otthon Program hatására.

A megyei jogú városokban közel 6000 új lakás jelent meg a statisztikákban, ennél magasabb számot legutóbb 2019-ben regisztráltak. A községekben mérsékeltebb, 13 százalékos növekedés történt, ugyanakkor az ott tervezett közel 5000 lakás így is hároméves csúcsot jelentett.

A negyedik negyedév különösen erős volt: országosan több mint 8100 építési engedélyt adtak ki, ami három éve nem látott szintet jelent. A megyei jogú városokban és az egyéb városokban egy év alatt megduplázódott az engedélyek száma, míg a községekben két és félszeresére nőtt, így több településtípusban is többéves rekordok dőltek meg.

„Az adatok már tükrözik az Otthon Start hitelprogram hatását is. A szeptemberben elindított, kedvezményes, fix 3 százalékos kamatozású konstrukció látványosan élénkítette a keresletet, amelyhez a kínálati oldal is alkalmazkodni próbál” – emelte ki Valkó Dávid.

Az OTP Ingatlanpont vezető elemzője szerint 2025-ben több olyan kormányzati intézkedés is született – például a Lakhatási Tőkeprogram vagy az Otthon Start programhoz kapcsolódó kiemelt beruházási státusz –, amelyek célja a finanszírozás megkönnyítése és az adminisztratív terhek csökkentése.

A piaci aktivitás másik kulcsmutatója az elkészült lakások száma. 2025-ben országosan 12 062 használatba vételi engedélyt adtak ki, ami 9 százalékos visszaesést jelent az előző évhez képest. Ennél kevesebb lakást legutóbb 2016-ban adtak át. Településtípusonként vizsgálva csak a kisebb városokban nőtt az átadások száma, míg a legnagyobb csökkenés a megyei jogú városokban következett be, ahol 26 százalékkal kevesebb lakás készült el, mint 2024-ben.

Ezzel ebben a körben 2015 óta nem látott mélypontra süllyedt az átadások volumene. Az eltérés az engedélyek számának megugrása és az elkészült lakások csökkenése között jól mutatja a lakásépítések hosszabb átfutási idejét: a kínálat csak többéves késéssel tud reagálni a kereslet változásaira.

A negyedik negyedévben azonban már megállt a csökkenés: hét egymást követő negyedév visszaesése után stagnálás volt tapasztalható az átadások számában. A kisebb városokban és a községekben viszont jelentős bővülés történt, előbbiekben 27, utóbbiakban 25 százalékkal több lakás készült el, mint egy évvel korábban. Ebben szerepet játszhat, hogy ezekben a településkörökben már 2024-ben is nőtt az engedélyek száma, ráadásul az itt jellemző családi házak, iker- és sorházak építése gyorsabb lefolyású.

Országos szinten 2025-ben az elkészült lakások 64 százaléka értékesítési céllal épült, ami megegyezik a 2021-es és 2023-as rekordaránnyal, és 2000 óta nem volt ennél magasabb. Budapesten továbbra is kiugró ez az arány: a lakások 89 százaléka eladásra készült. A községekben ugyanakkor „csak” 36 százalék volt ez az arány, ami viszont történelmi csúcsot jelent, hiszen 2004 óta egyszer sem haladta meg a 30 százalékot. Hasonló rekord született a kisebb városokban is, ahol az eladási célú építések aránya 60 százalékra emelkedett.

Valkó Dávid szerint az építési engedélyek alakulása arra utal, hogy a fellendülés még nem ért véget. Az Otthon Start program hatására számos új fejlesztés indul el, amelyek csak évek múlva készülnek el, így a kedvezményes hitelprogram hatása 2027–2028-ban is érzékelhető lehet az átadások számában.

Az OTP Ingatlanpont adatai alapján Budapesten tavaly február végéig mintegy ezer újépítésű társasházi lakás értékesítése indult el, míg idén már közel 2500, vagyis két és félszer annyi. Nem csupán nagy volumenű beruházásokról van szó: az új projektek száma 28-ról 39-re nőtt, a száz lakás feletti fejlesztések száma pedig 3-ról 9-re emelkedett.

A kiemelt nemzetgazdasági beruházási státusz és a vidéki kereslet erősödése – különösen a megyei jogú városokban – szintén több száz lakásos fejlesztéseket indított el. A márciustól bevezetésre kerülő társasházi építményi jog pedig a vásárlók bizalmát erősítheti a korai fázisban lévő projektek iránt, ami tovább fokozhatja az új lakások iránti keresletet.