Augusztusban 3,1 százalékos volt a 12 havi infláció, havi szinten pedig 0,1 százalékkal csökkentek az árak. Németh Dávid, a K&H Bank vezető elemzője szerint a friss adatok egy kicsit alacsonyabbak a vártnál. A tavaszi hónapokat jellemző gyorsulás után, a nyári hónapokban a bázishatás miatt lassulás jött.

A különböző termékcsoportok közül éves szinten az élelmiszerek ára 5,6 százalékkal, a szolgáltatásoké 2,8 százalékkal nőtt, míg az üzemanyagoké 2,6 százalékkal csökkent. A jegybank által számolt piaci szolgáltatások havi inflációja 0,2 százalék volt, ami meghaladja az elmúlt évek augusztusi átlagát, és 2009-2014-es átlagot is.

A szakember hozzátette, hogy kettősség látszik: a belső kereslet felfelé hajtja az inflációt, míg az importált termékeknél alacsonyabb árnyomás látható.

A tényleges inflációs folyamatokat legjobban leképező, azaz a változékony élelmiszer-, energia- és hatósági árak nélkül számolt maginfláció 3,7 százalékos volt, azaz ugyanazon a szinten maradt.

A jövőben az az egyik legfontosabb kérdés inflációs szempontból, hogy az elmúlt hetekben beérkező termésadatok alapján a nyers élelmiszerek ára hogyan alakul és ez mennyire épül majd be a feldolgozott élelmiszerek árába. Szintén kérdés, hogy a szolgáltatások iránti kereslet hoz-e áremelkedést ebben a körben.

Októberben érkezhet a mélypont, ekkor 3 százalék körül lehet az infláció, novemberre-decemberre gyorsulás várható és így az év végén 3,8 százalék körül alakulhat a mutató. A mostani kilátások alapján az idei, 2019 évi átlagos infláció pedig 3,4 százalékos lehet.