Az alacsonyabb belső vándorlásban szerepe lehetett az Otthon Start Programnak is, mely felértékelte a vidéki településeket. Ennek ellenére továbbra is majdnem minden negyedik költöző a fővárosba vagy annak környezetébe tette át lakhelyét, vagyis még mindig erős Budapest vonzereje az OTP Ingatlanpont elemzése szerint. 

Több mint 226 ezer ember költözött el lakhelyéről állandó jelleggel az országon belül 2025-ben, ez elmarad a 2024-es 242 ezer feletti számtól. A KSH adatai szerint ennél alacsonyabb csak egyszer, 2023-ban volt a belső vándorlás 2015 óta, a Covidot követő csúcson, 2021-ben több mint 300 ezer állandó költözést regisztrált a KSH. 

„A csökkenő belső vándorlás részben az Otthon Start Program eredménye lehet. A kedvezményes hitelnek köszönhetően ugyanis sokan akár drágább lakóhelyükön is megtalálhatták számításukat, emellett általában a nagyvárosokon kívüli vidéki piac is látványosan élénkült, a kínálat bővült” – mondta Valkó Dávid. 

A legtöbben Pest megyébe költöztek, több mint 41 ezren, míg Budapestre 25.500 költözőt regisztráltak. (A KSH vizsgált adatbázisa a települések közötti vándorlásokat mutatja, így nincsenek benne a fővároson belüli költözések.) A belső vándorlás nagyjából felét a megyén belüli költözés adta tavaly is, ha ezt levonjuk a teljes belső vándorlásból, akkor 115 ezren költöztek az országon belül másik megyébe.

A legtöbben, 26 ezren Pest megyét választották új lakóhelyüknek, de alig maradt el tőle Budapest, ahova 25.500-an költöztek az ország más részeiből. A teljes belső vándorlás bő negyede a főváros és közvetlen környezete felé irányult, ha pedig nem számolunk a megyén belüli költözéssel, akkor majdnem minden második magyar a központi régióba költözött. 

A fővárost és Pest megyét leszámítva Fejér megyébe költöztek újonnan a legtöbben, több mint hatezren, utána Győr-Moson-Sopron megye áll 4700 beköltözővel, majd Bács-Kiskun megye következik 4500 fővel. Még teljesebb képet kapunk, ha a beköltözést és elköltözést a megyék népességének arányában vizsgáljuk.

Eszerint Pest megyébe a népesség 2%-a költözött be kívülről, Budapest esetében ez az arány 1,5% volt, a dobogó harmadik helyére pedig Fejér megye került 1,4%-kal. A megyén kívüli elköltözésben a főváros volt a legaktívabb 1,8%-kal, Pest megye esetében ez 1,5%-ot tett ki, a harmadik helyre pedig Heves, Somogy és Jász-Nagykun-Szolnok megye került holtversenyben 1,3%-kal.

A legkisebb arányú Borsod-Abaúj-Zemplén és Szabolcs-Szatmár megyék esetében volt a beköltözés, mindkét esetben a népesség 0,6%-át tette ki, míg a harmadik helyen Baranya és Csongrád-Csanád megyék állnak 0,7%-kal. A megyén kívülre költözés aránya a legalacsonyabb Győr-Moson-Sopron megyében volt, ahonnan a lakosság 0,7%-a költözött el, Vas, Baranya és Csongrád-Csanád megyék esetében pedig 0,8% volt ez az arány. 

A KSH által közölt statisztikából egy részletes kereszttáblát is össze lehet rakni, hogy az egyes megyékből hányan költöztek az ország más területeire. Ebben is vannak érdekességek. Budapestre például a beköltözők 38%-a Pest megyéből érkezett, de a folyamat az ellenkező irányba is jelentős volt, mivel a Pest megyébe költözők 63%-a a fővárosból tette át lakóhelyét.

Ha a központi országrészen belüli mozgásokat nem számítjuk, akkor a Budapestre költözők 6%-a Borsod-Abaúj-Zemplén megyéből, újabb 6%-a pedig Szabolcs-Szatmár-Bereg megyéből érkezett. Hasonló tendencia figyelhető meg Pest megye esetében is: a beköltözők 4-4%-a költözött be Szabolcs-Szatmár-Bereg, Jász-Nagykun-Szolnok és Bács-Kiskun megyékből. 

Fejér megyébe a beköltözők 29%-a Budapestről, 22%-a pedig Pest megyéből érkezett, 7%-ban pedig a szintén szomszédos Veszprém megye adta a vándorlókat. A többi megye esetében is hasonló folyamat látszik: a magyarok többsége, ha költözik, akkor is jellemzően az ország központi részébe, vagy legfeljebb a szomszéd megyébe mozdul.

A nagyobb, országot átölelő vándorlásra sokkal kisebb az esély, alig költöztek például a dunántúli megyékből Nógrád vagy Heves megyékbe. A Balaton vonzerejét mutatja viszont, hogy mind Veszprém, mind Somogy megyébe a tavaly beköltözők negyede a fővárosból érkezett. Ugyanakkor a legolcsóbb Nógrád megyébe is 29%-ban budapesti lakosok érkeztek újonnan. 

„Egyértelműen látszik, hogy még mindig erős a főváros és környéke vonzereje, a munkalehetőségek és az elérhető jövedelmek elsősorban az ország szegényebb megyéiből csábítják a beköltözőket” – mondta az adatok kapcsán Valkó Dávid. Az elemző kiemelte, hogy a magyarok belső mobilitása továbbra is alacsony abból a szempontból, hogy a többség legfeljebb a szomszéd megyéig vándorolt.