Az Alensa szakértői rávilágítanak, hogy az urbanizáció, a megváltozott beltéri életmód és a digitális eszközök intenzív használata olyan globális fordulatot idézett elő, amely alapjaiban formálja át a látáskorrekciós szokásokat és a mindennapi szemüvegviselést.
5 milliárd ember szorulhat látáskorrekcióra
A látásproblémák elterjedtsége a modern kor egyik legintenzívebben növekvő globális egészségügyi jelenségévé lépett elő. A nemzetközi statisztikák alapján míg az ezredfordulón a lakosság kevesebb mint negyede küzdött fénytörési hibával, a modern életmód következtében ez az arány drámai ütemben emelkedik.
Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) látásegészségügyi jelentései és a kapcsolódó klinikai előrejelzések szerint 2050-re közel 5 milliárd ember lesz rövidlátó (miópiás), ami a globális népesség 50%-át jelenti.
„A fénytörési hibák kialakulása rég túllépett a tisztán genetikai örökség keretein. A tartós közeli fókuszálás, a monitorok előtti munkavégzés és a természetes napfény hiánya a szemgolyó anatómiai megnyúlását eredményezi, ami visszafordíthatatlan látásváltozást okozhat már fiatal felnőttkorban is” – emeli ki Boros Mária, az Alensa Optika és webáruház optometristája.
Japánban a fiatalok több mint 75-85%-a érintett
Bár a látásromlás globális jelenség, a földrajzi és demográfiai különbségek rendkívül markánsak. A British Journal of Ophthalmology folyóiratban megjelent, több mint 5,4 millió résztvevő és 276 tanulmány adatait feldolgozó átfogó analízise rávilágít, hogy Kelet-Ázsiában a legkritikusabb a helyzet.
Az országos szintű felmérések szerint Japán vezeti a globális rangsort 86%-os érintettséggel, amelyet szorosan követ Dél-Korea közel 74%-kal. A kutatás arra is rámutat, hogy a gyermekek és serdülők körében az elmúlt három évtized mintegy 24%-os szintjéről az előrejelzések szerint 2050-re közel 36%-ra emelkedhet a rövidlátás aránya – ezt a növekedési tendenciát a digitális oktatás terjedése és a pandémia alatti bezártság tovább gyorsította.
A becslések alapján így a század közepére mintegy 740 millió fiatalkorú szorul majd látáskorrekcióra világszerte.
A képernyőidő és a napfényhiány hatása a szem fejlődésére
A látásromlás felgyorsulásának hátterében elsősorban a megváltozott környezeti és viselkedési tényezők állnak. A The Lancet Global Health szaklapban publikált kutatások megerősítik, hogy a megnövekedett képernyőidő és a szabadban töltött órák drasztikus visszaesése közvetlen összefüggést mutat a rövidlátás korai kialakulásával.
A természetes napfény hatására termelődő dopamin gátolja a szemgolyó túlzott tengelyirányú növekedését; ennek hiányában a szem alkalmazkodóképessége kimerül, ami folyamatos korrekciós igényt hoz létre. „A szemüveg vagy kontaktlencse viselése ma már a mindennapi jóllét és hatékonyság alapfeltétele.
A megelőzésben a tudatosság a legfőbb kulcs, ezért a rendszeres látásvizsgálat mellett javasolt a 20-20-20-as szabály alkalmazása is. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy minden képernyő előtt töltött 20 perc után 20 másodpercig egy legalább 20 lábra, azaz körülbelül 6 méterre lévő távoli pontra érdemes fókuszálni.
Ezzel az egyszerű módszerrel hatékonyan pihentethetők a szemizmok, megőrizve a szem vitalitását” – tette hozzá Boros Mária, az Alensa optometristája.
Megelőzés, tudatosság és a látáskorrekció modern korszakai
A szakemberek szerint a növekvő adatok nem pánikra, hanem fokozott elővigyázatosságra és tudatos ellenőrzésre intenek. A korszerű optikai megoldások (a kékfény-szűrő bevonatoktól az egyénre szabott kontaktlencsékig) ma már hatékony védelmet és komfortot nyújtanak a digitális eszközökkel zsúfolt mindennapokban.
„Látványosan megnőtt az igény a kékfényszűrős megoldások iránt: a képernyők előtt töltött hosszú órák miatt egyre többen fordulnak hozzánk pihentető, szűrőréteggel ellátott szemüvegekért” – emeli ki Boros Mária, az Alensa optometristája.
Az Amerikai Optometristák Szövetségének (AOA) nemzetközi klinikai ajánlásaival összhangban az Alensa szakértői arra hívják fel a figyelmet, hogy a felnőtteknek és a gyermekeknek is évente legalább egyszer érdemes átfogó látásvizsgálaton részt venniük.
A rendszeres szűrés, a megfelelő megvilágítás, valamint a képernyőhasználati szünetek beiktatása elengedhetetlen a látásromlás korai felismeréséhez és a szem hosszútávú egészségének megőrzéséhez.
