A magyar szabályozás ezért nem pusztán az ellátásokról beszél, hanem arról is, hogy az államnak, az önkormányzatoknak, a munkaadóknak és a munkavállalóknak együtt kell működniük a munkanélküliség megelőzése és következményeinek enyhítése érdekében.

A törvényi szöveg első látásra száraznak tűnhet, de a lényege nagyon is gyakorlati: senki nem maradhat magára pusztán azért, mert elveszítette az állását vagy állást keres. Az álláskeresők ellátásának rendszere egyszerre szól jogokról, kötelezettségekről, esélyegyenlőségről és emberi bánásmódról.

1. A munkanélküliség kezelése közös felelősség

A törvény egyik legfontosabb üzenete, hogy a munkanélküliség nem kizárólag az érintett ember magánügye. A szabályozás szerint a munkanélküliség megelőzése és káros következményeinek csökkentése érdekében több szereplőnek kell együttműködnie.

Ide tartozik:

• a Kormány,
• a helyi önkormányzatok,
• a munkaadók,
• a munkavállalásra jogosult személyek,
• valamint az ő érdekképviseleti szervezeteik.

Ez azt jelenti, hogy az álláskeresők támogatása nem merülhet ki abban, hogy valaki regisztrál egy hivatalban. A rendszer célja az, hogy a különböző szereplők közösen segítsék az emberek visszatérését a munkaerőpiacra.

2. Az álláskeresők ellátásánál kötelező az egyenlő bánásmód

A törvény kimondja, hogy az álláskeresők ellátása során meg kell tartani az egyenlő bánásmód követelményét. Ez egyszerűen fogalmazva azt jelenti, hogy az érintetteket nem lehet hátrányosan megkülönböztetni például származás, nem, életkor vagy más személyes körülmény alapján.

Ez különösen fontos, mert a munkanélküliség idején az ember kiszolgáltatottabb helyzetbe kerülhet. A szabályozás ezért védi az álláskeresőket attól, hogy az ellátáshoz való hozzáférésben vagy a hivatalos ügyintézés során igazságtalan bánásmódban részesüljenek.

A törvény ugyanakkor azt is rögzíti, hogy az egyenlő bánásmód nem akadálya annak, hogy a munkaerőpiacon hátrányos helyzetben lévő emberek többletjogosultságokat kapjanak. Vagyis bizonyos csoportok több segítségre lehetnek jogosultak, ha a helyzetük ezt indokolja.

3. A hátrányos helyzetűek több támogatást is kaphatnak

A törvény egyik fontos gyakorlati üzenete, hogy az esélyegyenlőség nem mindig azt jelenti, hogy mindenki pontosan ugyanazt kapja. Vannak olyan álláskeresők, akik nehezebben tudnak elhelyezkedni, ezért indokolt lehet számukra valamilyen többlettámogatás vagy kedvezmény.

Ilyen helyzet állhat fenn például akkor, ha valaki tartósan távol volt a munkaerőpiactól, kevésbé keresett szakképesítéssel rendelkezik, vagy olyan társadalmi, élethelyzeti akadályokkal küzd, amelyek megnehezítik az álláskeresést.

A törvény tehát nem zárja ki, hogy a hátrányos helyzetűek előnyben részesüljenek bizonyos támogatásoknál. Éppen ellenkezőleg: lehetőséget ad arra, hogy azok kapjanak célzottabb segítséget, akiknek erre nagyobb szükségük van.

4. Nem csak magyar állampolgárok tartozhatnak a védelem alá

A szabályozás külön kitér arra is, hogy bizonyos külföldi állampolgárok az álláskeresők ellátása terén a magyar állampolgárokkal azonos jogokkal és kötelezettségekkel rendelkezhetnek.

A törvény alapján ide tartozhatnak többek között:

- a menekültként elismert személyek,

- az oltalmazottként elismert személyek,

- a huzamos tartózkodási jogosultsággal rendelkezők,

- valamint a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személyek.

Ez azt jelenti, hogy ezek az emberek az álláskeresőként való nyilvántartás, az ellátások és a kapcsolódó kötelezettségek szempontjából alapvetően ugyanabba a jogi helyzetbe kerülhetnek, mint a magyar állampolgárok.

A törvény ugyanakkor arra is utal, hogy bizonyos esetekben külön jogszabály vagy kormányrendelet eltérő szabályokat állapíthat meg.

5. A harmadik országból érkező munkavállalókra is vonatkozhatnak jogok

Külön szabály vonatkozik azokra a harmadik országból származó munkavállalókra, akik meghatározott tartózkodási engedéllyel rendelkeznek. A törvény szerint az a harmadik országbeli munkavállaló, aki összevont kérelmezési eljárás alapján kiadott tartózkodási engedélyt kapott, és Magyarországon legalább hat hónapig munkaviszonyban állt, az álláskeresőként való nyilvántartásba vétel és az álláskeresők ellátása tekintetében a magyar állampolgárokkal azonos jogokat és kötelezettségeket kaphat.

Ez azért fontos, mert a magyar munkaerőpiacon nemcsak magyar állampolgárok dolgoznak. A szabályozás elismeri, hogy aki jogszerűen dolgozott Magyarországon, és megfelel a törvényi feltételeknek, annak állásvesztés esetén is lehetnek jogosultságai.

Az állami foglalkoztatási szerv szerepe: nemcsak ügyintézés, hanem segítség

A törvény alapján a kitűzött célok megvalósítását az állami foglalkoztatási szerv segíti. Ez a szerv központi szerepet tölt be az álláskeresőkkel kapcsolatos ügyekben.

A szabályozás különösen fontos eleme, hogy az állami foglalkoztatási szervnek a tevékenységét humánszolgáltatásként kell végeznie. Ez azt jelenti, hogy nem pusztán adminisztratív feladatokról van szó, hanem olyan munkáról, amelynek figyelembe kell vennie a munkanélküliség lelki és társadalmi hatásait is.

Ez a megfogalmazás különösen lényeges. A munkanélküliség ugyanis gyakran önbizalomvesztéssel, stresszel, családi feszültségekkel és társadalmi elszigetelődéssel járhat. A törvény ezért nem kizárólag gazdasági kérdésként kezeli az álláskeresést, hanem emberi élethelyzetként is.

Európai együttműködés is része a rendszernek

A törvény szerint az állami foglalkoztatási szerv nemcsak Magyarországon belül működik együtt más szereplőkkel, hanem kapcsolatot tart az Európai Gazdasági Térség tagállamainak foglalkoztatási szolgálataival, valamint az Európai Koordinációs Hivatallal is.

Ennek jelentősége abban áll, hogy a munkaerőpiac ma már sok esetben nem áll meg az országhatároknál. Az európai együttműködés segítheti az információáramlást, a munkaerőpiaci kapcsolatok erősítését és bizonyos esetekben a külföldi munkavállalással vagy álláskereséssel kapcsolatos ügyek kezelését is.

Mit jelent mindez az álláskeresők számára?

A törvényi szöveg lényege, hogy az álláskeresők ellátása nem egyszerűen pénzbeli támogatás kérdése. A rendszer alapja az együttműködés, az egyenlő bánásmód, a hátrányos helyzetűek védelme és az emberközpontú ügyintézés.

Az álláskeresőnek jogai vannak, de kötelezettségei is lehetnek. A magyar állampolgárok mellett bizonyos külföldi állampolgárok, menekültként vagy oltalmazottként elismert személyek, huzamos tartózkodási jogosultsággal rendelkezők, valamint meghatározott feltételek mellett harmadik országbeli munkavállalók is részesülhetnek a szabályozás által biztosított jogokból.

Összegzés: az álláskereső nem maradhat magára

A munkanélküliség sok ember életében fordulópontot jelenthet. A törvény célja, hogy ez az időszak ne vezessen teljes kiszolgáltatottsághoz. A szabályozás szerint az államnak, az önkormányzatoknak, a munkaadóknak és az érintettek érdekképviseleteinek együtt kell működniük azért, hogy a munkanélküliség megelőzhető legyen, vagy legalább annak következményei enyhüljenek.

A legfontosabb üzenet egyszerű: az álláskeresőknek jár az egyenlő bánásmód, a törvényes védelem és az emberi szempontokat figyelembe vevő segítség. Ez adja a magyar munkanélküli-ellátási rendszer egyik alapját.

Kapcsolódó cikkünk a munka világából:

Munkanélküli segély 2027, az álláskeresési járadékról