Itthon az idei évben a várakozásoknál gyengébbre sikerült első félévet követően elkerülhetetlennek tűnik a gazdasági recesszió. Amennyiben a meginduló kilábalás a várt ütemben folytatódik, akkor jövőre a növekedés a 3 százalékot is meghaladhatja.
A hazai dezinflációs folyamatok nagyjából a korábbi prognózisok szerint alakulnak az év második felében is. Igazán izgalmasnak a jövő év tavasza tűnik: ott dőlhet el, hogy milyen mértékű szigor fenntartása lehet szükséges az MNB részéről.
A májustól várhatóan szeptember végéig tartó kamatnormalizáció után a hazai monetáris politika új szakaszba, adatvezérelt üzemmódba lép, és egyszerűsödhet az eszköztár. A beérkező adatok tükrében változhat az eddigi kamatcsökkentési ütem is.
Az energiaárak normalizációja és az év egészét tekintve is mérsékelt alakulása, valamint a hazai gazdaság alkalmazkodása elhozta a várva várt javulást a külső egyensúly terén, melynek eredményeként júniusban rekordmagas áruegyenleget regisztráltak.
Az ébredő belső kereslet importigényét várakozásunk szerint ellensúlyozza majd a kiépülő kapacitásbővítések exportnövelő hatása. Az árfolyam volatilitása némiképp csökkent az elmúlt időszakban, melyhez a szélsőséges kockázati forgatókönyvek kiárazódása és az alapvetően pozitív nemzetközi hangulat is hozzájárult.
Az előttünk álló időszakban a kamatdifferencia csökkenése a magyar deviza leértékelődése irányába hat, ugyanakkor a külkereskedelmi többlet érdemi támaszt nyújthat. Meghatározó lesz továbbra is az energiaárak, az uniós pénzek sorsának, valamint a szomszédban zajló háborús konfliktus alakulása.
