A Budapesten megrendezett European Circular Economy Hotspoton több mint 20 országból, négy földrészről érkező közel 300 részvevővel, nemzetközi szakértők és vállalati szereplők mutatták meg, miért nem elég újrahasznosítani, és mi akadályozza, hogy a már működő megoldások szélesebb körben is elterjedjenek.

A rendezvényen hazai innovációkat díjaztak, pénzügyi és szabályozási kérdéseket vitattak meg, a zárónapon pedig ipari és városi példákon keresztül mutatták be, hogyan működik a körforgásosság a gyakorlatban.

A körforgásos gazdaság gondolata egyszerű: a termékek és az alapanyagok ne váljanak túl hamar hulladékká, hanem minél tovább maradjanak használatban. A megvalósítás azonban jóval bonyolultabb annál, mint hogy több szelektív hulladékgyűjtőt helyezünk ki. Ha közben folyamatosan nő az anyagfelhasználás, a termékek élettartama rövidül, és az új alapanyag olcsóbb marad az újrahasznosítottnál, akkor a rendszer alapvető működése nem változik meg. 

Magyarországon is vannak olyan kezdeményezések, amelyek túlmutatnak a hagyományos hulladékkezelésen, és az anyaghasználat vagy az üzleti működés átalakítására kínálnak megoldást. Ezt bizonyítják a Holland Nagykövetség Fenntartható Tulipán Díjának idei nyertesei is.

A fődíjat a háromnapos konferencia nyitónapján Willem van Ee, a Holland Királyság magyarországi nagykövete adta át a Soundwoolnak, amely hazai és regionális gyapjúhulladékból készít akusztikai paneleket. Különdíjjal ismerték el a Beyond Packaging egyetemi és vállalati konzorciumot a hagyományos mechanikai újrahasznosításra már nem alkalmas műanyagok feldolgozását célzó eljárásáért, valamint a Szimbiózis Alapítványt a Baráthegyi Majorságban megvalósult projektjéért. A miskolci szervezet a fenntartható gazdasági tevékenységet a fogyatékossággal élő emberek foglalkoztatásával és támogatásával kapcsolja össze. 

A díjátadó mellett a nyitónap fontos pillanata volt, amikor Márta Irén, a Magyarországi Üzleti Tanács a Fenntartható Fejlődésért (BCSDH) ügyvezetője, a Hotspot szervezőjeként ünnepélyesen átadta a stafétabotot Csehországnak, amely Brnóban rendezi meg a következő European Circular Economy Hotspotot 2027. október 20–22. között. Ugyanitt hirdették ki a 2028-as Hotspot európai helyszíneit is.

Két év múlva a rendezvény egyik részét a Baltic Circular Hotspot rendezheti két országban: Észtországban és Litvániában, a másik helyszín Bukarest lesz, ahol a rendezés jogát a Circular Economy Colalition nyerte el.

A hulladék csak a probléma egyik fele

A konferencia egyik központi üzenete az volt, hogy az újrahasznosítás önmagában nem elég: a nyersanyag-felhasználást is csökkenteni kell. Janez Potočnik, az ENSZ Környezetvédelmi Programja mellett működő International Resource Panel társelnöke rámutatott, hogy az EU körforgásos anyagfelhasználási mutatója az elmúlt másfél évtizedben mindössze egy százalékponttal javult.

A kihívás nagyságát Peter Börkey, az OECD körforgásos gazdaságért felelős vezetője is érzékeltette: a műanyagoknak csak nagyjából a tizedét hasznosítják újra, a ritkaföldfémek esetében pedig az arány az egy százalékot sem éri el. Tom Szaky, a TerraCycle alapító-vezérigazgatója szerint a változáshoz a szabályozásra is szükség van, hiszen a vállalatok jellemzően a gazdaságilag legkedvezőbb megoldást választják. Franciaországban például előírásokkal ösztönzik az újrahasználható termékek terjedését, többek között az élelmiszerüzletekben.

A körforgásosság a versenyképesség kérdése is

A lineáris gazdasági modell nemcsak környezeti terhelést jelent, hanem egyre nagyobb üzleti kockázatot is: a nyersanyagárak ingadozása, az ellátási láncok zavarai és a szabályozási bizonytalanság egyaránt nehezíthetik a vállalatok működését. Quentin Drewell, a World Business Council for Sustainable Development (WBCSD) szenior igazgatója szerint ezért a körforgásosságot a vállalati stratégiába és a pénzügyi döntésekbe is be kell építeni. 

A cél, hogy a cégek ne csak a keletkező hulladék mennyiségét mérjék, hanem azt is, mennyire függnek a folyamatosan rendelkezésre álló új nyersanyagoktól. A körforgásos működés így nem csupán fenntarthatósági vállalás, hanem a költségek, az ellátásbiztonság és a finanszírozási lehetőségek szempontjából is stratégiai kérdéssé válik. A konferencián elhangzott, hogy Magyarország is csatlakozni tervez a globális protokoll kísérleti programjához.

A ruhacserétől az ipari hulladékkezelésig

A körforgásos gazdaság nem csak ipari technológiákban vagy nagyvállalati stratégiákban jelenhet meg. A Fashion Revolution Hungary divatbemutatója arra hívta fel a figyelmet, hogy a ruhák élettartamának meghosszabbítása, a javítás, a ruhacsere és az újrahasznosítás is csökkentheti a divatipar környezeti terhelését. Ezen felül a konferencián egyetemek, startupok és vállalatok is bemutatták fejlesztéseiket.

A zárónapon a résztvevők helyszíni példákon keresztül ismerkedhettek meg a hazai, már működő körforgásos megoldásokkal.

Az ALTEO Circular kistarcsai telephelyén ipari hulladékválogatási és -hasznosítási technológiákat mutattak be. Gödöllőn a ProfiKomp komposztálótelepe és a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem Bioökonómiai Demonstrációs Központja azt szemléltette, hogyan lehet a szerves hulladékot helyben hasznosítani.

A Graphisoft Parkot, a HelloVelo e-bike-flottáját és a Pünkösdfürdő Parkot érintő kerékpáros útvonal pedig a városi zöldterületek és a barnamezős területek átalakításának példáit kapcsolta össze. A körforgásos városi séta designműhelyeket, piacokat és újrahasznosított épületeket érintett, majd a Zwack Unicum Gyárban ért véget. A helyszínek azt mutatták meg, hogy a körforgásosság nem egyetlen ágazat feladata: az ipari termelésben, a városfejlesztésben és a mindennapi fogyasztásban egyaránt megjelenhet.

Ez a kezdet

„A körforgásos gazdaságra való átállás nem állhat meg az újrahasznosításnál, és nem kezelhetjük elszigetelt vállalati projektek soraként. Ahhoz, hogy valódi változást érjünk el, a körforgásosságnak a vállalati stratégiák, a finanszírozási döntések és a mindennapi működés részévé kell válnia.

A budapesti Hotspot egyik legfontosabb gondolata az volt, hogy a körforgásos átmenet ma már kevésbé technológiai, sokkal inkább együttműködési kihívás és az egyik legnagyobb eredménye, hogy három napra közös platformra hozta a nemzetközi szakértőket, a hazai vállalatokat és a pénzügyi szektort, és lehetőséget teremtett arra, hogy együtt keressük megoldásokat” – mondta Márta Irén, a BCSDH ügyvezető igazgatója.

A Magyarországi Üzleti Tanács a Fenntartható Fejlődésért (BCSDH) és a Körforgásos Gazdaság Platform szervezésében megvalósult budapesti rendezvény így nemcsak újrahasznosítási technológiákat állított középpontba, hanem azt a kérdést is, hogyan lehet kevesebb nyersanyag felhasználásával működtetni a gazdaságot.

Ehhez a már létező megoldások mellett olyan szabályokra, finanszírozási feltételekre és vállalati döntésekre van szükség, amelyek a körforgásosságot nem különálló kezdeményezésként, hanem a működés természetes részeként kezelik. A feltárt lehetőségek mentén új kezdeményezések indultak el, a párbeszéd folytatódik, az együttműködés csírái megjelentek. Az itt megkezdett munka a Circular Economy Platform keretein belül folytatódik.