A kamatdöntést követő sajtótájékoztatón a legfontosabb üzenet továbbra is az volt, hogy stabilitásorientált monetáris politikára van szükség, ami változatlan alapkamatot jelenthet még jó ideig. Fontos volt még, hogy az MNB elnöke szerint az árkorlátozó intézkedések mellett továbbra is erős vállalati átárazások figyelhetők meg.
Emellett Varga Mihály jelezte azt is, hogy a makrogazdasági adatok a második negyedévre is visszafogott gazdasági teljesítményt jeleznek, lényegében stagnálhat a gazdaság az MNB elnökének szavai alapján.
Kamatkilátások
Nem gondoljuk, hogy a következő hónapok arról fognak szólni, hogy az MNB elkezdi csökkenteni a kamatokat. Júniusban némileg tovább gyorsult az infláció, miközben a maginfláció elég markánsan csökkent. A maginfláció mérséklődését ugyanakkor a háztartási cikkeknél beinduló árrésstop okozta, így bizonytalan, hogy mennyire fenntartható folyamatról beszélünk.
Az árrésstop bevezetése és a telekom, illetve banki szolgáltatások árainak korlátozása jelenleg lefelé nyomják az inflációt, ami azonban csak részben fenntartható. Ahhoz, hogy a monetáris politika által kiemelten kezelt időhorizonton (6-8 negyedév) célra kerüljön vissza a drágulási ütem, mindenképpen arra van szükség, hogy a lakosság inflációs érzékelése és inflációs várakozásai jelentősen tovább csökkenjenek.
Az inflációs várakozásokkal kapcsolatban pozitív jel, hogy az MNB szerint az ezt befolyásoló fontos mutatók között azért található olyan, ahol jelentős javulást lehet tapasztalni. Itt leginkább a devizaárfolyam stabilitására és relatív erősségére kell gondolni.
Miközben a régióban az év első pár hónapjában még a forint volt a legvolatilisebb fizetőeszköz, július elején már hasonló volt a hazai fizetőeszköz stabilitása, mint az amúgy általában igen stabil cseh koronáé. Az infláció csökkenését segíti továbbá, hogy lassult a bérkiáramlás üteme és lazul a munkaerőpiac. Az árrés-stopok (várhatóan jövőre történő) kivezetése viszont érezhetően emelni fogja majd az inflációt.
A következő hónapokra, negyedévekre előretekintve, még mindig elképzelhető, hogy idővel majd meg fog nőni az MNB mozgástere a kamatcsökkentésre. Ha év végére a Fed érdemben 4% alá vágja a kamatot és 2026-ban is tovább tud lazítani, ha az EKB is lazít még egy kicsit, a forint pedig esetleg tovább tudna erősödni, akkor egyre nagyobbnak tűnhet majd az a 150-300 bázispontos kamatfelár, amit az MNB jelenleg a lengyel, illetve a cseh alapkamat felett tart (ráadásul a lengyel kamatkörnyezetben további, érdemi mérséklés van jelenleg beárazva a következő negyedévekre).
Ugyanakkor az MNB változatlanul azt hangsúlyozza, hogy stabilitásorientált megközelítésre van szükség, ebbe pedig nem fér bele a fenti spekuláció. Ahogy írtuk, hogy az inflációs várakozások visszacsökkentésére és horgonyzására az árfolyam stabilitása az egyik legfontosabb eszköz, ezt pedig az MNB nem fogja feladni. Az inflációs várakozások pedig nem szoktak nagyon gyorsan mérséklődni.
Emiatt pedig az is elképzelhető, hogy az MNB mégsem fog tudni idén év végén kamatot vágni, hanem csak jövőre, és akkor sem olyan mértékben, mint amit jelenleg várunk. A jelenlegi, 6,25%-os év végi kamatelőrejelzésünkben ezért felfelé mutató kockázatokat érzünk.
