A Magyar Nemzeti Bank adatai szerint 2026 februárjában összesen 245,5 milliárd forint értékben kötöttek új lakáshitel-szerződéseket, ami enyhe visszaesést jelent a januári 253,8 milliárd forinthoz képest. Az új kihelyezések túlnyomó része, 80,9 százaléka támogatott hitel volt, míg a piaci alapú kölcsönök aránya csupán 19,1 százalékot tett ki.

Az Otthon Start Program önmagában 178 milliárd forinttal járult hozzá a februári hitelvolumenhez, és a konstrukció 2025 szeptemberi indulása óta már összesen 958 milliárd forint értékben kötöttek szerződéseket ezen a jogcímen. A legfeljebb 3 százalékos fix kamat ígérete rövid idő alatt a piac egyik legerősebb vonzerejévé vált.

A konstrukció alapja az, hogy az állam kamattámogatással biztosítja: az ügyfelek által fizetett kamat a teljes, akár 25 éves futamidő alatt legfeljebb 3 százalék maradjon. Ez a jelenlegi piaci környezetben komoly előnyt jelent, hiszen a piaci lakáshitelek kamatszintje ennél számottevően magasabb, így a havi törlesztőrészlet is jóval nagyobb lehet.

A félreértések abból adódnak, hogy a jogszabály szerint a kölcsön ügyleti kamata a kamattámogatás időszaka alatt ötévente módosítható. Ezt sokan automatikusan úgy értelmezik, hogy maga a hitelkamat is változhat.

„Bár az Otthon Startot gyakran fix 3%-os lakáshitelként emlegetik, sokakban felmerül, hogy egy akár 25 éves futamidő alatt valóban változatlan marad-e ez a kamat. A bizonytalanságot az a kormányrendeleti megfogalmazás okozza, amely szerint a kölcsön ügyleti kamata a kamattámogatás időszaka alatt ötévente módosítható. Fontos azonban hangsúlyozni, hogy ez a szabály az ügyleti kamatra vonatkozik, nem pedig arra a kamatra, amelyet az ügyfél ténylegesen fizet. A két fogalom között lényeges különbség van” – hívta fel a figyelmet Garam Dániel, a money.hu hitelszakértője.

Az Otthon Start hitel esetében a bank által meghatározott ügyleti kamatból az állam kamattámogatást vállal át, és ennek eredményeként alakul ki az az ügyfélkamat, amely legfeljebb 3 százalék lehet.

Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy az ötévenkénti kamatmódosítás elsősorban azt befolyásolja, mekkora összegű támogatást fizet az állam, nem pedig azt, hogy mennyit kell fizetnie az ügyfélnek. Ha a kamatkörnyezet emelkedik, az állami támogatás mértéke is nőhet, míg csökkenő kamatszint esetén mérséklődhet. A hitelfelvevő havi törlesztőrészlete ettől még változatlan marad, feltéve, hogy továbbra is megfelel a jogosultsági feltételeknek.

Érdemi változás akkor következik be, ha a kamattámogatás megszűnik. Ez több esetben is előfordulhat: például akkor, ha az igénylő valótlan adatokat közöl, jogosulatlanul veszi igénybe a hitelt, vagy megszegi a felhasználásra vonatkozó szabályokat. A támogatás elvesztéséhez vezethet az is, ha az ingatlant 5 éven belül eladják, nem lakáscélra használják, haszonélvezeti jogot jegyeznek be rá, illetve építkezés esetén nem teljesülnek a vállalt határidők, vagy az ingatlant lebontják. Ilyen esetekben a hitel kamata piaci szintre emelkedik, és az addig kapott kamattámogatást is vissza kell fizetni.