A 2024-es visszaesést követően 2025-ben mérsékelt javulás volt érzékelhető a vállalati IT-piacon, ugyanakkor a vállalkozásokat továbbra is óvatos költés jellemezte. Az OMIKRON Informatika tapasztalatai szerint az informatikai fejlesztések sok esetben még mindig a prioritási lista végére kerülnek, és csak akkor indulnak el, amikor egy hiba, leállás vagy külső kényszer már elkerülhetetlenné teszi a beavatkozást.

„A 2025-ös év mindenképp előrelépést jelentett a 2024-eshez képest, de azt látjuk, hogy a cégek többsége továbbra is a kivárás mellett döntött. Az IT-költések gyakran csak akkor valósulnak meg, ha már nagyon muszáj” – fogalmaz Nagy Csaba, az OMIKRON Informatika ügyvezetője. A piacon erős árérzékenység tapasztalható, sok döntésnél még mindig a „három ajánlatból a középső biztos jó lesz” elv érvényesül, miközben a minőségi különbségek, a hosszú távú költségek (TCO) vagy a garanciák háttérbe szorulnak.

Kétféle vállalati szemlélet rajzolódik ki

Az informatikai cég tapasztalatai szerint a nagyvállalati szférában jól elkülöníthető két megközelítés. Az egyik oldalon azok a cégek állnak, amelyek előre tervezett IT-büdzsével dolgoznak, és folyamatosan fejlesztik infrastruktúrájukat, legyen szó hálózatról, szerverekről vagy biztonsági megoldásokról.

A másik oldalon azok, akiknél a fejlesztések inkább reaktív módon történnek, tehát csak akkor lépnek, amikor már egy kibertámadás, rendszerhiba vagy leállás konkrét üzleti problémát okozott. „Mi kifejezetten szeretünk azokkal a partnerekkel dolgozni, akik tudatosan terveznek, mert ők már megértették, vagy saját bőrükön tapasztalták meg, hogy egy IT-kiesés milyen súlyos hatással lehet az üzletmenetre” – teszi hozzá az ügyvezető. Ezeknél a cégeknél az IT-fejlesztés már nem szükséges rossz, hanem befektetés.

Miért előzi meg a gyártósori befektetés az IT-t?

A gyártóvállalatoknál az IT gyakran azért szorul háttérbe, mert nehezen számszerűsíthető az értéke. Egy új gyártósor megtérülése gyorsabban és látványosabban kimutatható, ráadásul támogatási oldalról is könnyebb forrást találni rá. Az IT-rendszerek esetében az érték sokszor csak akkor válik láthatóvá, amikor már probléma van, hiszen nem indulnak a gépek, nem érhetők el az adatok, leáll a termelés.

„Az IT-kiesésből fakadó veszteség ritkán van előre számszerűsítve, azonban a folyamatos tűzoltás rengeteg időt és energiát emészt fel, nemcsak az IT-csapat, hanem az egész szervezet részéről, és közvetlenül hat a működésre is” – hangsúlyozta a szakértő.

Túlterhelt IT-csapatok, hiányzó kompetenciák

A hazai vállalatoknál az IT-üzemeltetési csapatok gyakran kapacitás- és kompetenciahiánnyal küzdenek. Egy-egy kisebb csapat próbál minden feladatot megoldani, miközben a fluktuáció magas, a bérigények folyamatosan nőnek, és egyre nehezebb megfelelő szakembereket találni és megtartani.

Nagy Csaba szerint sok esetben hatékonyabb megoldás lehet külső szakértők bevonása, akár projektalapon is, különösen speciális feladatok esetében. Ez a megközelítés külföldön jóval elterjedtebb, itthon azonban még mindig kevésbé elfogadott. „Mi magunk is kértünk külső segítséget olyan területen, ami nem a core tevékenységünk, mert beláttuk, hogy vannak, akik ebben tapasztaltabbak. Ha lehet, inkább mások hibáiból tanulunk” – hangzik el az ügyvezetés részéről.

AI, automatizáció és a biztonság felértékelődése

A 2025-ös évben az IT-oldalon egyértelműen az AI és az automatizáció vált meghatározóvá, különösen az AI-ra épített automatizált megoldások. A kiberbiztonság területén az OT security és a NIS2 került fókuszba, miközben a vállalati döntéseket leginkább a hatékonyság iránti igény befolyásolta, hiszen a költség-, munkaerő- és működési hatékonyság egyszerre vált elvárássá. Ennek ellenére sok szervezet továbbra is a NIS2 bevezetésének halogatása mellett döntött.

A helyzetet tovább árnyalja, hogy 2026 januárjában ismét módosult a magyar kiberbiztonsági szabályozás. Az új rendelkezések szerint a NIS2 hatálya jelentősen szűkült, immár csak azok a kockázatos és kiemelten kockázatos ágazatokban működő szervezetek tartoznak a kötelezettek körébe, amelyek önállóan elérik az 50 fős létszámot vagy a 10 millió eurós árbevételi küszöböt.

Ennek következtében több olyan vállalat is kiesett a szabályozás alól, amely korábban csak konszolidált adatok alapján számított érintettnek. „Ez a jogszabályi környezet sok cégben azt az érzetet kelti, hogy érdemes kivárni, hiszen nem egyértelmű, kire és meddig vonatkozik a kötelezettség.

A támadók viszont nem jogszabályokat olvasnak: nem azt nézik, hogy egy audit során hány ponttal ment át egy vállalat, hanem azt, hol vannak a kihasználható hiányosságok” – hangsúlyozza a szakértő. Bár az auditok jellemzően hosszabb javítási határidőt adnak, a valódi nyomást nem a hatóság, hanem a támadások és az adatvesztés kockázata jelenti.

Az OMIKRON Informatika tapasztalatai szerint éppen ezért a NIS2 hatály alá tartozás kérdésétől függetlenül is indokolt újraértékelni a vállalati kiberbiztonsági érettséget, különösen az IT–OT környezetekben. Egy friss hatályelemzés ma már nemcsak jogi megfelelési kérdés, hanem üzleti kockázatkezelési alapfeladat.

Alkalmazkodás és növekedés az OMIKRON-nál

Az informatikai cégnél az elmúlt év szintén átalakulással és fejlődéssel telt. Új partnerek, új kihívások és új lehetőségek jelentek meg, miközben a vállalat kelet-magyarországi bővülést hajtott végre, dedikált irodát nyitott Debrecenben, új üzemeltetési szerződéseket kötött Magyarországon, és külföldi ügyfelekkel is bővítette portfólióját.

Ami idén várható: érettség és tudatosság

2026-ban elsősorban nem a szabályozás, hanem a vállalati érettség lesz a döntő tényező. Az AI és az automatizáció tovább erősödik, lehetővé téve az egyszerűbb, gyorsabb és kevesebb hibalehetőséggel járó működést. A biztonság továbbra sem egy választható opció, hiszen a támadási felületek és a támadások száma exponenciálisan nő. „Aki nem készül fel időben, az csak veszíthet. A tudatos IT-fejlesztés, az automatizáció és a biztonság ma már nem technológiai kérdés, hanem üzleti döntés” – összegzi az ügyvezető.