Az ágazati kutatás szerint az energiatermelés felel az üvegházhatású gázkibocsátás 75 százalékáért. A szektor átalakítása azonban nagyon lassan halad, és kevés az innováció, holott innovatív technológiákból kellene származnia az energia 30 százalékának a G7 tagállamaiban 2050-re.
Számítások szerint globálisan 65 milliárd dollár, vagyis több mint 23 ezer milliárd forintnyi K+F tőke hiányzik ahhoz, hogy a határidőre teljesíteni lehessen a klímavédelmi célokat.
Gigantikus infrastruktúra-fejlesztési költségek
Az Atradius tanulmánya felhívja a figyelmet, hogy a megújuló energia sajátossága a termelés napi és szezonális ingadozása. „A szél nem fúj egyenletesen, a napsütést akadályozzák a felhők, az ingadozó áramtermelés mellé pedig ugyanilyen változó fogyasztói igények társulnak. Az elektromos áram hálózat ennek megfelelő átalakítása felfoghatatlanul költséges” – mondta Vanek Balázs országigazgató.
A hálózat jelenleg egyetlen országban sem alkalmas arra, hogy megfeleljen a karbonsemlegességgel járó kihívásoknak. A hitelbiztosító elemzői úgy kalkulálják, hogy a szükséges fejlesztés globálisan 60 billió, vagyis 60 ezer milliárd dollárba kerül majd 2023 és 2050 között. Ez átszámítva 21,600 billió forint.
Befektetés híján kevés és lassú az innováció
Az Atradius elemzői szerint a villamosenergia-termelésben csak látszólagos, hogy nincs szükség innovációkra. Ezt a tévedést leginkább az okozza, hogy a már bevált szél- és napenergia a fő forrása a karbonsemleges energiatermelésnek.
„A kutatás-fejlesztés hosszadalmas dolog, és nem tudni, lesz-e eredménye. Az új forrásból származó energia is fontos szempont, de az is, hogyan kössük meg a kibocsátott gázokat a nem tiszta erőművekben” – mondta Vanek Balázs.

Ennek a technológiának (CCUS) a kutatását nehezíti, hogy nem csak lekötni, de tárolni is kell a szén-, a gáz- és a biomassza erőművek kibocsátott gázait. Ahhoz, hogy a világ elérje a karbonsemlegességet a határidőre, már 2030-ra 1,300 megatonna széndioxidot kellene megkötni a légkörben.
Ha nem sikerül fejleszteni a CCUS-technológiát, nem lehet majd átalakítani a mai szénerőműveket tisztább üzeműre, és be kell zárni ezeket. Ez azt is jelenti, hogy még több tiszta erőműre lesz szükség, ami még többe kerül majd.
Mit tehetnek a magyar vállalatok?
Mivel ezeket a globális beruházásokat vagy ezek elmaradását kevéssé tudják befolyásolni a magyar vállalatok, saját ESG-stratégia felállítása lehet számukra a következő lépés. Ennek keretében az első számú feladat a karbontudatosság növelése, miközben csökkenteni kell a karbonlábnyomot, hogy a folyamat végén elérje a karbonsemlegességet az adott cég.
Ebben motiváló lehet, hogy a bankok és hitelbiztosítók egyre nagyobb súllyal veszik figyelembe az ESG-eredményeket és -kockázatokat egy vállalati hitelképességi döntésnél. Ma már a cégek értékét és megítélését az ESG-jellemzők is meghatározzák, ezek fontos szemponttá váltak a vállalati finanszírozásban.
A nagyvállalatok ezért is kötelesek évente részletes fenntarthatósági jelentés közölni vállalatvezetési, környezeti és szociális teljesítményeikről is. Fontos tudni azt is, hogy az Európai Parlament tavaly jelentősen szélesítette a fenntarthatósági jelentésre kötelezett vállalatok körét.

















