Dr. Tóth Judit Lenke adatvédelmi szakjogász és pénzmosás elleni szakértő szerint elengedhetetlen, hogy tisztában legyünk az úgynevezett szintetikus médiatartalmak természetével és az ellenük való fellépés lehetőségeivel, mivel ezek a technológiák mára bárki számára könnyen elérhetővé váltak.
A szakértő hangsúlyozza, hogy fontos különbséget tenni a fogalmak között. Míg az álhír (fake news) csupán hamis információ, addig a szintetikus médiatartalom olyan képi, hang- vagy videóanyag, amelyet AI generált vagy manipulált a valóság látszatát keltve.
„A deepfake ennek egy speciális esete, amikor egy valós személyt úgy jelenítenek meg, ami valójában nem történt meg vagy nem mondott, legyen szó politikai beszédekről vagy akár visszaélésszerűen használt arcképekről” – magyarázza Dr. Tóth Judit Lenke.
A szakértő generatív dezinformációként említette azt a jelenséget, amikor teljes egészében mesterségesen előállított narratívák, például kitalált híradók vagy mesterséges szemtanúk beszámolói kerülnek nyilvánosságra.
A hírnévrontástól a háborús propagandáig
Az adatvédelmi szakjogász felhívja a figyelmet arra, hogy a manipulált tartalmakat már most is széles körben alkalmazzák. Példaként említette a hírességek nevével való visszaélést, amikor ismert emberek nevével, arcával és hangjával adtak el gyanús termékeket.
„Jellemző jelenség a háborús dezinformáció is, ezekben az esetekben a konfliktuszónákból érkező felvételek jelentős része, akár 90%-a is hamisított lehet, ami súlyosan torzítja a közvéleményt” – tette hozzá.
A szakértő kiemelte, hogy a választási manipulációs eszközként használt deepfake videók, amikor egy politikus szájába is hamis állításokat adhatnak, visszafordíthatatlan károkat okozva a kampányidőszakban.
„De nemcsak a hírességek, hanem bárki áldozattá válhat bosszúvideók vagy csalások révén” – hívta fel a figyelmet az adatvédelmi szakjogász. „Különösen sérülékenyek a gyermekek, akiknek arcképei akár úgymond, „katalógusokba” is bekerülhetnek, valamint a nők és az idősek, akik gyakran válnak „szerelmi csalások” áldozataivá.”
Jogi lépések és védekezés
Bár a technológiai fejlődés gyorsabb, mint a jogalkotás, a szakértő szerint azért van lehetőség a védekezésre.
„A digitális szolgáltatásokról szóló rendelet (DSA) alapján a platformoknak kötelezettségük van a bejelentett hamis tartalmak eltávolítására.”
Hozzátette, hogy a deepfake kimerítheti a rágalmazás, a becsületsértés vagy a választás rendje elleni bűncselekmény tényállását. Az érintettek fordulhatnak a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatósághoz vagy bírósághoz is személyiségi jogi per indításával. Elmondta, hogy a platformok adatvédelmi tisztviselőjének (DPO) küldött hivatalos megkeresésre 30 napon belül kötelező választ adni, ami hatékonyabb fellépést tehet lehetővé.
Dr. Tóth Judit Lenke úgy fogalmazott: nem a technológiát kell büntetni, hanem a visszaélést. A szakértő egy új kezdeményezés, a „Privacy Girls” egyesület megalapításán dolgozik, amelynek célja a sérülékenyebb csoportok – például a nők és az idősebb generáció – edukációja, akik gyakrabban válnak online csalások és manipulációk áldozataivá.
„A deepfake videók olyan gyorsan terjednek, hogy a jelenlegi eljárási határidők (például a 30 napos válaszidő) sokszor már későnek bizonyulnak. Franciaországhoz hasonlóan nálunk is szükség lenne gyorsított, akár 24-48 órás bírói vagy hatósági eljárásokra a súlyos károk megelőzése érdekében.”
Az adatvédelmi szakjogász felhívta a figyelmet arra is, hogy míg Magyarországon a büntető törvénykönyv olyan tényállásokon keresztül büntet, mint a rágalmazás, a becsületsértés vagy a választás rendje elleni bűncselekmény, addig más országok specifikusabb szabályozást vezettek be: Szingapúr például külön törvényt alkalmaz az online hamisítás és manipuláció ellen, Dubaj és Kína pedig szigorú pénzbírságokkal és szabályrendszerekkel korlátozza az online térben megjelenő hamis tartalmakat.
