A jogosultság azonban nem egyszerűen attól függ, hogy egy gyermek hosszú ideje beteg-e. A magyar szabályozás pontosan meghatározza, mely betegségek és fogyatékosságok alapozhatják meg a magasabb összegű ellátást, és azt is, hogyan kell az állapotot igazolni.

A családok támogatásáról szóló törvény szerint tartósan beteg, illetve súlyosan fogyatékos gyermeknek az a 18 évesnél fiatalabb gyermek minősül, aki külön jogszabályban meghatározott betegsége vagy fogyatékossága következtében állandó vagy fokozott felügyeletre, gondozásra szorul. A részletes betegségi és fogyatékossági feltételeket az 5/2003. (II. 19.) ESzCsM rendelet határozza meg.

Nem minden tartós betegség jelent automatikusan magasabb családi pótlékot

A „tartósan beteg gyermek” kifejezés a hétköznapi nyelvben tágabb jelentésű, mint a családtámogatási szabályokban. Attól, hogy egy gyermek hónapokig gyógyszert szed, rendszeresen jár orvoshoz vagy krónikus betegséget diagnosztizáltak nála, még nem következik automatikusan, hogy magasabb összegű családi pótlékra is jogosult.

A döntő kérdés az, hogy a betegség vagy fogyatékosság szerepel-e a vonatkozó rendeletben, és teljesülnek-e az ott meghatározott súlyossági, életkori vagy egyéb feltételek. Bizonyos betegségeknél önmagában a diagnózis elegendő lehet a rendeletben előírt további feltételekkel, más kórképeknél viszont például meghatározott funkciózavar, tartós kezelés, meghatározott súlyosság vagy hosszabb fennállás szükséges.

Ezért két azonos nevű betegséggel élő gyermek családtámogatási jogosultsága is eltérhet, ha az állapot súlyossága vagy következményei különböznek.

Miért jár magasabb összegű családi pótlék?

A magasabb összegű ellátás mögött az a felismerés áll, hogy egy tartósan beteg vagy súlyosan fogyatékos gyermek gondozása rendszerint többletterhekkel jár. Gyakoribb lehet az orvosi vizsgálat, speciális étrendre, gyógyszerekre, segédeszközökre, fejlesztésre vagy különleges felügyeletre lehet szükség, és a szülő munkavégzését is befolyásolhatja a gyermek állapota.

Fontos ugyanakkor megkülönböztetni a jogosultságot a kifizetés időpontjától. Aki például a 2027 évi családi pótlék kifizetési naptár alapján szeretné megtudni, mikor érkezik az ellátás, annak először azt kell tisztáznia, hogy a gyermek állapota alapján megállapították-e a magasabb összegű családi pótlékra való jogosultságot.

A folyósítási időpont ugyanis nem változtat a jogosultság egészségügyi és jogszabályi feltételein.

Milyen betegségek után járhat magasabb összeg?

A jogosító betegségek és fogyatékosságok részletes felsorolása hosszú, ezért nem célszerű pusztán egy diagnózis nevéből következtetni a jogosultságra. A rendelet több nagy betegség- és fogyatékossági csoportot tartalmaz.

Ide tartoznak többek között egyes látási és hallási fogyatékosságok, értelmi fogyatékosságok, mozgásszervi fogyatékosságok, autizmus spektrumhoz tartozó állapotok és súlyos pszichiátriai betegségek. A felsorolásban szerepelnek továbbá bizonyos vérképzőszervi betegségek, rosszindulatú daganatok, súlyos immunbetegségek, emésztőrendszeri betegségek, ritka betegségek, endokrin és anyagcsere-betegségek, súlyos vesebetegségek, légzőszervi és neurológiai betegségek is.

A rendelet például külön szabályozza a rosszindulatú daganatos betegségeket, egyes súlyos immunológiai állapotokat, bizonyos felszívódási zavarokat, anyagcsere-betegségeket, valamint meghatározott vesebetegségeket. Egyes betegségeknél időbeli feltétel is kapcsolódik a jogosultsághoz: meghatározhatják, hogy a kezelés időtartamára, az azt követő bizonyos időszakra vagy a gyermek adott életkoráig áll fenn a jogosultság.

Az autizmus vagy más fejlődési zavar automatikusan jogosultságot jelent?

Az autizmus spektrumhoz tartozó állapotokat a rendelet a jogosultság szempontjából külön nevesíti. A jogszabály felsorolásában többek között a gyermekkori autizmus, az atípusos autizmus és más pervazív fejlődési zavarok is megjelennek.

Az azonban minden esetben az arra jogosult szakorvos feladata, hogy megállapítsa, a gyermek állapota megfelel-e a rendelet feltételeinek. A családi pótlékot megállapító hatóság nem maga diagnosztizálja a betegséget: az egészségügyi jogosultsági feltételeket az erre feljogosított szakember igazolja.

Ugyanez igaz más betegségekre is. A szülőnek ezért nem egy internetes betegségnév-listából érdemes eldöntenie, hogy jogosult-e a magasabb összegre, hanem a kezelő szakorvossal kell tisztáznia, hogy a gyermek állapota megfelel-e az ESzCsM rendelet követelményeinek.

Ki állíthatja ki az igazolást?

A magasabb összegű családi pótlékhoz szükséges egészségi állapotot nem a háziorvos vagy általánosságban a gyermekorvos igazolja, hanem a jogszabályban meghatározott szakorvos.

A Magyar Államkincstár tájékoztatása szerint az igazolás kiállítására a gyermeket kezelő gyermekklinika, kórházi gyermekosztály, szakambulancia, szakrendelés, szakgondozó vagy más meghatározott szakintézmény szakorvosa jogosult. Az 5/2003. ESzCsM rendelet betegségtípusonként azt is meghatározza, hogy mely szakorvosi szakterület jogosult az adott állapot igazolására.

A szakorvos vizsgálja meg, hogy fennáll-e a rendelet szerinti betegség vagy fogyatékosság, és megfelel-e annak súlyossága az előírt feltételeknek.

Hogyan jut el az orvosi igazolás a hatósághoz?

Az ügyintézés az elmúlt években jelentősen elektronikusabbá vált. A szakorvos a szükséges igazolást főszabály szerint az Elektronikus Egészségügyi Szolgáltatási Téren, vagyis az EESZT-n keresztül továbbítja a Magyar Államkincstár részére.

Ha az elektronikus továbbításra nincs lehetőség, az orvos a jogszabály szerinti „Igazolás tartósan beteg, illetve súlyosan fogyatékos gyermekről” elnevezésű nyomtatványt állítja ki. Ilyen esetben az igazolást az igénylőnek kell benyújtania az illetékes szervhez.

Ha a gyermek után már folyósítanak normál összegű családi pótlékot, és a gyermek később válik a jogszabály szerint tartósan beteggé vagy súlyosan fogyatékossá, a Magyar Államkincstár tájékoztatása szerint nem kell új családipótlék-kérelmet beadni. A változás bejelentése és az orvosi igazolás alapján az illetékes szerv megállapíthatja a magasabb összeget.

Mennyi a magasabb összegű családi pótlék?

A jelenleg hatályos összegek szerint tartósan beteg vagy súlyosan fogyatékos gyermeket nevelő család esetében a családi pótlék havi összege 23 300 forint gyermekenként.

Ha a tartósan beteg vagy súlyosan fogyatékos gyermeket egyedülálló személy neveli, az összeg 25 900 forint havonta gyermekenként.

Ezeket az összegeket nem a család jövedelme alapján határozzák meg. A családi pótlék e formája nem jövedelemfüggő támogatás: a jogosultságot elsősorban a gyermek állapota, az orvosi igazolás és a családi pótlék általános jogosultsági szabályai határozzák meg.

Meddig jár a magasabb összeg?

A magasabb összegű családi pótlék annak a hónapnak a végéig jár, ameddig a tartós betegség vagy súlyos fogyatékosság fennállását igazolták.

Ez azért lényeges, mert nem minden betegség esetén állapítanak meg végleges állapotot. Előfordulhat, hogy a szakorvos meghatározott idő elteltével kontrollvizsgálatot vagy felülvizsgálatot ír elő. Ha a betegség vagy fogyatékosság továbbra is fennáll, új igazolás alapján folytatódhat a magasabb összeg folyósítása.

Ha viszont a gyermek állapota véglegesnek minősül, a törvény szerint 18 éves koráig nem szükséges újabb igazolást benyújtani.

Ha a gyermek állapotában olyan javulás következik be, amely miatt már nem felel meg a jogosultsági feltételeknek, a magasabb összegű ellátás megszűnhet.

Mi történik a gyermek 18. születésnapja után?

A 18. életév betöltése nem minden esetben jelenti a magasabb összegű családi pótlék azonnali végét.

Ha a gyermek 18 éves koráig magasabb összegű iskoláztatási támogatásban részesült, és ezt követően továbbra is köznevelési vagy szakképző intézményben tanul, a korábban folyósított magasabb összeg továbbra is járhat. Főszabály szerint ez annak a tanévnek a végéig lehetséges, amelyben a tanuló betölti a 20. életévét; sajátos nevelési igényű tanulónál a korhatár bizonyos feltételekkel 23 év lehet.

Ettől eltérő kategória a 18 év feletti tartósan beteg vagy súlyosan fogyatékos személy saját jogú családi pótléka, amelyhez külön jogosultsági szabályok kapcsolódnak.

Visszamenőleg is igényelhető a magasabb összeg?

A családi pótlék általános szabályai szerint az ellátást a kérelem benyújtásától lehet megállapítani, ha a jogosultsági feltételek fennállnak. Ha ezek már korábban is teljesültek, az ellátás legfeljebb két hónapra visszamenőleg állapítható meg.

Ezért nem érdemes hosszú ideig halogatni az ügyintézést. Ha a szakorvos megállapítja a rendelet szerinti állapotot, célszerű mielőbb rendezni az igazolást és a családtámogatási ügyet.

A betegség megszűnését is be kell jelenteni

A magasabb összegű családi pótlékban részesülő családnak nemcsak az igényléskor vannak kötelezettségei. Ha megszűnik a gyermek tartós betegségét vagy súlyos fogyatékosságát megalapozó körülmény, azt 15 napon belül írásban be kell jelenteni.

Ez azért fontos, mert a jogosultság megszűnése után folyósított magasabb összeg jogalap nélküli kifizetésnek minősülhet, amelyet a hatóság visszakövetelhet.

Összegzés: az orvosi diagnózis mellett a jogszabályi feltételek is számítanak

A tartósan beteg vagy súlyosan fogyatékos gyermek után járó magasabb összegű családi pótlék nem egyszerűen minden krónikus beteg gyermek után járó támogatás. A 18 év alatti gyermeknek olyan, az 5/2003. (II. 19.) ESzCsM rendeletben meghatározott betegséggel vagy fogyatékossággal kell élnie, amely miatt állandó vagy fokozott felügyeletre, gondozásra szorul.

A jogosultságot megfelelő szakorvos állapítja meg és igazolja. Az adatok főszabály szerint az EESZT-n keresztül jutnak el a Magyar Államkincstárhoz, szükség esetén pedig papíralapú igazolást kell benyújtani.

A jelenlegi szabályok szerint tartósan beteg vagy súlyosan fogyatékos gyermek után havi 23 300 forint, egyedülállóként nevelt ilyen gyermek után pedig havi 25 900 forint családi pótlék járhat. Az ellátás addig folyósítható magasabb összegben, ameddig a jogosító állapot igazoltan fennáll; végleges állapot esetén 18 éves korig nincs szükség újabb igazolásra.

A legfontosabb gyakorlati szabály ezért az, hogy nem pusztán a diagnózis nevét, hanem a rendeletben meghatározott pontos feltételeket kell vizsgálni. Kétség esetén a gyermek kezelését végző szakorvos tudja megállapítani, hogy az egészségi állapot megfelel-e a magasabb összegű családi pótlék egészségügyi követelményeinek.