A Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) kiemelt stratégiai célja, hogy minden innovatív hírközlési technológiával lépést tartson, hiszen Magyarország elsődleges távközlésfelügyeleti szerveként tudnia kell segíteni, kezelni és engedélyezni minden olyan új technológiát, amelyet a piaci szereplők már képesek meghonosítani. Ennek szellemében a hatóság 2025. első félévében is számos nemzeti és nemzetközi szakmai programból vette ki a részét.

A médiahatóság törvényi kötelezettsége segíteni a hazai elektronikus hírközlő infrastruktúra fejlesztését, valamint az elektronikus hírközlési szolgáltatások, végberendezések és új technológiák elterjedését.

Az NMHH ennek szellemében az év elején Esztergomi úti konferenciaközpontjában adott otthont a Nemzetközi Távközlési Egyesület (ITU) és a Postai és Távközlési Igazgatások Európai Konferenciája (CEPT) februári rendezvénysorozatának. A hatóság kollégái fontos szerepet vállaltak az esemény előkészítésében és szakmai munkájában, a rendezvényen pedig neves nemzetközi szakértőgárdának mutatták be az NMHH világszínvonalú mérőlaborjait, mérőszolgálati eszközeit és frekvenciamonitoring-központját.

Márciusban a médiahatóság a CEPT keretein belül működő Európai Műholdas Távközlési Kormányközi Szervezet (Eutelsat IGO) negyvennegyedik, párizsi közgyűlésére delegálta munkatársait. Magyarország a szervezetnek 1993 óta tagja, az NMHH elnöke pedig 2014 óta gondoskodik benne hazánk képviseletéről. A márciusi közgyűlésen ötödik alkalommal választottak magyar tagot a tanácsadó testületbe.

Áprilisban hazánk látta vendégül a CEPT monitoring és mérési feladatokra szakosodott FM22 munkacsoportját. A budapesti eseményen az NMHH kollégái 38 ország szakértői előtt prezentálták a hatóság méréstechnikai fejlesztéseit, legújabb spektrummonitoring módszereit, drónos méréseit, valamint rádiózavar-vizsgálatait.

Szintén e hónapban gyűlt össze az NMHH és a Hírközlési és Informatikai Tudományos Egyesület (HTE) információbiztonsági szimpóziuma, a 60. EIVOK kiberbiztonsági konferencia. Az értekezés az effektív és naprakész incidenskezelést helyezte a középpontba, de a szakemberek kiemelt figyelmet szenteltek kvantumkommunikációban, így például a Kína és Dél-Afrika között újonnan létrehozott interkontinentális kvantum-összeköttetésben rejlő lehetőségekre és kihívásokra is.

Ezek után májusban az NMHH meghívására rendezett budapesti szakmai ülést a CEPT Elektonikus Hírközlési Bizottsága. A PT1 munkacsoport 81. ülésén egyebek mellett a műholdas alkalmazások és a földfelszíni mobilhálózatok együttélésével kapcsolatos technikai kérdések kerültek napirendre.

Az év legnagyobb távközlésszakmai eseménye idén is a győri Széchenyi István Egyetemen – az médiahatóság támogatásával – megrendezett Távközlés Világnapja volt. A szimpóziumon a hatóság hírközlési elnökhelyettese felidézte és nagy megtiszteltetésnek nevezte, hogy Kapu Tibor és Cserényi Gyula kutató-űrhajósok az NMHH-nál szerezhették meg a rádióamatőr-vizsgájukat – és e képesítéssel élve sokunk számára szereztek élményt amikor a rádióhullámok által hallhattuk, láthattuk Kapu Tibor űrhajósunkat a Nemzetközi Űrállomás fedélzetéről jelentkezve.

A számos szakmai eseményen túl az NMHH ma már egy, a hatóság szervezeti egységein átívelő kvantumtechnológia és MI-munkacsoport működtetésével készíti fel a legújabb távközlési technológiák bevezetésére saját szerveit, valamint tágabb értelemben a teljes hazai infokommunikációs ágazatot. Az úttörő munkacsoportot a médiahatóság Magyar Érdemérem Lovagkeresztjével idén augusztus 20-án kitüntetett főigazgató-helyettese, Vári Péter állította fel.

Bár a kvantumtechnológiára, és azon belül a kvantumkommunikációra egyelőre kevesebb figyelem összpontosul, mint az űrtávközlésre vagy az MI-alapú kommunikációra, a szakértők már egyértelműen látják ezen úttörő távközlési technológia jelentőségét. Az NMHH számára a jelenség számos fontos feladatot állít fel, így például választ kell adni arra a kérdésre, hogy miképpen tudjuk a jövő szempontjából kezelni, használni és mérni a kvantumkommunikációs eszközöket – akár laboratóriumi körülmények között is.

A mesterséges intelligenciáról és az űrtechnológiai újításokról már jóval többet hallhatunk a közbeszédben, a három úttörő technológia fejlődését azonban egyszerre érdemes figyelemmel kísérni. Ezen területek ugyanis egymásra is hatnak, és egymás fejlődését is gerjesztik: például a kvantumtechnológia, egy kvantumkomputer képes lökést adni az űrtávközlés és a mesterséges intelligencia előmenetelének, míg egy fejlett MI-rendszer az űr- és kvantumtechnológiai fejlesztéseket is felgyorsíthatja.

Az NMHH az elkövetkező időszakban is töretlen szakmai elkötelezettséggel támogatja a modern infokommunikációs technológiák fejlesztését és elterjesztését segítő nemzeti és nemzetközi kezdeményezéseket és programokat.