A felmérés legfőbb megállapítása, hogy a technológia bevezetése és alkalmazása önmagában nem jelent versenyelőnyt, az igazi fejlődést annak tudatos, stratégiai használata jelenti, azonban a KPMG szakértői kiemelték, hogy Magyarországon még a kezdeti fázisban van a technológia használata.

Tudatosabb AI-használat

Sokszor merül fel az a kérdés, hogy a mesterséges intelligenciával kapcsolatos hype valós eredményekre és kézzelfogható jövőbeli célokra alapul, vagy valójában csak egy lufi. A KPMG felmérése szerint nemzetközi szinten a cégek többsége túl van azon az időszakon, amikor csak azért fordultak az AI-megoldások felé, mert ezt diktálta a trend. Mára már elkezdtek sokkal koncentráltabban, a kihívásokhoz, munkakörökhöz és adott feladatokhoz sokkal jobban illeszkedő mesterséges intelligencia eszközöket használni, amelyek hatása a termelékenységi mutatókon is meglátszik.

A KPMG felmérésében résztvevő technológiai vezetők szerint az átlagos technológiai megtérülés 200% már egy éven belül, beleértve a bevételnövekedést, a költségmegtakarítást és hatékonyságnövekedést, ugyanakkor ezek spektruma rendkívül széles, amelyet több tényező alakít. A magasabb beruházási szint önmagában nem jelent garanciát a jobb eredményekre; azokat sokkal inkább a felkészültség, a megfelelő governance, az agilitás és a fegyelmezett végrehajtás együttesen határozza meg. 

„Bíztató a trend, hogy a nagy nemzetközi vállalatok egyre érettebben használják a technológiát, azonban egy másik, a régiónk országait vizsgáló kutatásunk alapján hazánkban még nem ennyire pozitív a helyzet. Magyarországon mindössze feleannyi (19%) ember vett részt mesterséges intelligenciához kapcsolódó képzésen, mint a világátlag (39%), mely eredmény a régióban a legalacsonyabb.

Ez egy stratégiai barométernek is tekinthető, hiszen hosszú távon ez az eltérés súlyos készségbeli különbségeket okozhat, amelyre a cégeknek minél hamarabb reagálnia kellene” – mondta ezzel kapcsolatban Kórász Tamás, a KPMG tanácsadási üzletágának társvezetője.

A KPMG tanulmánya három zónára bontja az AI beruházásokat, a tapasztalatok folyamatos gyarapodásával újabb tartományokba lépve:

1. kezdeti tartomány, ahol a technológiai újításoknak a ”quick win”-ekre kell törekednie – ekkor a megtérülés kedvezőbb;

2. átmeneti tartomány, ahol az integrációs erőfeszítések növekednek és a technológiai, valamint folyamati hiányosságok felütik a fejüket – ebben az esetben a megtérülés lassul;

3. érett tartomány, ahol az értékteremtési lehetőségek letisztulnak és kirajzolódnak – ekkor újra növekedik a megtérülés.

Az érett tartományba jutó, legjobban teljesítő vállalatok esetében a megtérülés akár a 450%-ot is elérheti, amely az iparági átlag több mint kétszerese. A KPMG által megkérdezettek túlléptek a pilot programokon, az innováció skálázását helyezik előtérbe, és folyamatosan alkalmazkodnak a gyorsan változó környezethez. Habár jelenleg csak 11%-uk érte el a legmagasabb technológiai érettséget, addig a megkérdezettek 50%-a bizakodó, hogy 2026 végére ez meg fog valósulni szervezetükben.

Kórász Tamás szerint azok a vállalatok, amelyek hajlandók végigmenni a fejlődés teljes ívén, ma már mérhető, akár a befektetés többszörösét elérő üzleti értéket realizálhatnak. A mesterséges intelligencia nem lufi, hanem eszköz: versenyelőnyt azok számára jelent, akik képesek hosszútávon rendszerszinten gondolkodni, némi kockázatot vállalni és nem megállni a kísérletezésnél.

A technológia másik fontos tényezője: az ember

A cégvezetők és szakemberek nagy része elkötelezetten törekszik arra, hogy egyre több agentic AI-eszközt, azaz AI-ügynököt vonjon be a napi működésbe. A válaszadók 88%-a már most befektet abba, hogy ilyen megoldásokat építsen be rendszereibe, és 92%-uk szerint az AI-ügynökök menedzselése az elkövetkező öt évben kulcsfontosságú készséggé válik. Azonban nem mindegy, hogy ki menedzseli ezt a technológiát.

Az agentic AI várhatóan csak akkor lesz sikeres, ha megfelelő alapokra épül. Ennek egyik eleme annak meghatározása, hogy az AI-ügynökök milyen feladatokat látnak el, és hogy az emberek milyen szerepet töltenek be a működésükben. Így az emberi szakértelem továbbra is kulcsszerepet játszik a digitális transzformációban. A szervezetek jelentős összegeket fektetnek a munkavállalók továbbképzésébe, az alkalmazkodó csapatok felépítésébe és a változást és innovációt támogató kultúra kialakításába.

A KPMG felmérése azt mutatja, hogy a mesterséges intelligencia elsősorban nem elveszi az emberek munkáját, hanem jelentősen átalakítja az ahhoz szükséges készségeket. Az AI adaptációban legjobban teljesítő szervezetek 57%-a tervezi a helyi (onshore) technológiai szakemberek felvételének növelését a következő 12 hónapban – részben a külső makrokörnyezeti változásokra, például a geopolitikai feszültségekre reagálva –, míg ez az arány a többi szervezetnél 35%.

„A mesterséges intelligencia nem kiváltja az embert, hanem új szerepet ad neki. A legjobban teljesítő szervezetek pontosan ezt ismerték fel: miközben bátran nyitnak az Agentic AI felé, párhuzamosan fektetnek be a tehetségekbe, a készségfejlesztésbe és a rugalmas, jövőálló szervezeti működésbe. Azonban fontos kiemelni, hogy Kelet-Közép Európában kicsit másképpen gondolkodnak erről a kérdésről, mint a világ többi részén. A globális átlaghoz képest bár kevesebb válaszadó gondolja, hogy a mesterséges intelligencia jelentősen befolyásolhatja, vagy akár meg is szüntetheti a munkáját, ezzel párhuzamosan a világátlaghoz (29%) viszonyítva 8%-kal kevesebben hisznek abban is a régióban, hogy az AI több munkahelyet teremt majd, mint amennyit megszüntet" – tette hozzá Rakó Ágnes, a KPMG tanácsadási üzletágának másik társvezetője.

Adatminőség és -biztonság, mint versenytényezők

Egy másik fontos aspektusra is kitér a KPMG tanulmánya, ami nem más, mint az adatgazdálkodás, -kezelés és -biztonság. Ugyanis annak érdekében, hogy a vállalatok sikeresen ki tudják aknázni a mesterséges intelligenciában rejlő lehetőségeket, szükségük van olyan alapokra, amelyeket az adatok megfelelő minősége, elérhetősége és biztonságos felhasználása jelent. Ez elengedhetetlen egy hosszú távon is adaptív technológiai stratégia és környezet kialakításához és a magabiztos adatalapú döntéshozatalhoz.

A tanulmányban megkérdezett legnagyobb cégek több mint fele, 53%-a az adatokból való hasznos információk kinyerésének a képességét, 52%-uk a szükséges adatok könnyű elérését nevezte meg a legfontosabb olyan stratégiai lépésnek, amelyet a következő 12 hónapban mindenképpen javítani szeretnének ezen a területen. 

A tanulmány mindeközben azt is kimutatta, hogy a gyors előrehaladás és az alacsony költségek érdekében a technológiai vezetők 69%-a kompromisszumokat köt a biztonság, a skálázhatóság és az adatszabványosítás terén, ami technológiai adóssághoz és a későbbi fejlesztések lassulásához vezethet.