Bár anyagi helyzetük miatt bizonytalanok, a többség hisz abban, hogy helyzete javulni fog. A céljaik elérése érdekében pénzügyi terveket készítenek, takarékoskodnak, a befektetési lehetőségek közül pedig bátrabban válogatnak, mint a korábbi generációk.

A Z generáció tagjaival szemben számos negatív előítélet él: nem szeretnek dolgozni, csak élnek bele a világba, kifolyik a pénz a kezeik közül. Az Erste az érintettek, vagyis a mai 16-29 évesek körében készített felmérése szerint azonban a többség nagyon is tudatos. Motivációik, szokásaik, elvárásaik és preferenciáik ugyanakkor eltérnek az előző generációkétól: rövidebb távra terveznek, szívesebben vállalnak akár nagyobb kockázatot is, és összességében nyitottabbak az új, alternatív befektetési megoldásokra.

„Az Erste megbízásából készített kutatásban választ adó Z generációsok 72 százaléka rövid távra (0-5 év) tervez, 47 százaléknak pedig középtávon (6-10 év) is van elképzelése arról, mit szeretne elérni. Ugyan hosszú távra (11 évnél tovább) csak negyedük tervez, ám azt mindössze 1 százalékuk állítja, hogy egyáltalán nincsenek álmai, elérendő céljai” – mondta el Mészáros Rita, az Erste ügyfélélmény menedzsment és piackutatás vezetője.

A felmérés eredménye jól mutatja a korosztály tudatosságát: a Z generációsok 49 százaléka készít pénzügyi tervet álmai eléréséhez, további 27 százalék pedig nyitott lenne erre, csak nem tudja, hogyan kezdjen hozzá.

A többségnek (51 százalék) már most is van valamekkora megtakarítása, míg további 46 százalék tervezi, hogy a közeljövőben elkezd félretenni. A legtöbben a hagyományos, kevésbé kockázatos befektetéseket részesítik előnyben, a befektetéssel rendelkezők 28 százaléka állampapírban, 18 százaléka ingatlanban tartja a pénzét.

Ugyanakkor a 16-29 évesek szívesebben vállalnak kockázatot és nagyobb arányban keresik az alternatív befektetési lehetőségeket, mint az idősebbek: részvényt 16 százalék, míg kriptodevizát 12 százalék tart.

Utóbbi több mint a duplája a teljes magyar lakosság korábban mért átlagának: az IMAS International legutóbbi, az Erste Csoport számára készült, a 15 évesnél idősebb, bankkapcsolattal rendelkezők körében végzett reprezentatív kutatása szerint csupán 5 százalék volt a kripto aránya a megtakarításokon belül.

„Az Ersténél díjazzuk a tudatos tervezést. Most azok a 14 és 26 év közöttiek, akik július végéig új ügyfélként Erste Diákszámlát nyitnak és bankkártyát is igényelnek, 40 ezer forint jóváírást kaphatnak számlájukra a feltételek teljesítése esetén. 

Továbbá azoknak, akik ezzel együtt értékpapírszámlát is nyitnak és vállalják, hogy havonta félretesznek legalább ötezer forintot az Erste Future befektetési program keretében, az Erste az értékpapírszámla megnyitása után 40 ezer forintot helyez el az Erste Arany Befektetési Alapba. Tehát annak, aki Diákszámlát nyit, és egy új, havi ötezer forintos megtakarítást vállal, ez összesen 80 ezer forint induló összeget jelent ahhoz, hogy az álmokból tervek legyenek, és a Z generációsok elinduljanak azok megvalósítása felé” – számolt be Mészáros Rita.

A kutatás szerint a Z generáció 83 százaléka már dolgozik, jellemzően teljes munkaidős jogviszonyban (51 százalék), a jövőben viszont változatosabb karriert képzelnek el maguknak: bár legtöbben teljes munkaidős alkalmazotti státuszban gondolkoznak (50 százalék), jelentős azok aránya is, akik vállalkozás indításában (27 százalék) látják a jövőt, vagy szabadúszóként (13 százalék) terveznek megélni.

A válaszadók többsége kevesebbet keres annál, mint amennyit saját bevallása szerint a megélhetéshez szükségesnek tart. Míg 72 százalék havi nettó 450 ezer forint alatt visz haza, addig 82 százalék szerint a megélhetéshez Magyarországon legalább ennyi vagy ennél több jövedelem szükséges. A Z generáció 77 százaléka inkább nem elégedett a fizetésével, ugyanakkor bizakodik a jövőben: 67 százalékuk hisz abban, hogy anyagi helyzete hamarosan javulni fog.

A kutatás arra is kíváncsi volt, milyen költéseket terveznek a fiatalok. A megkérdezettek szerint a következő öt évben főként kisebb kiadások tűnnek reálisnak, kis háztartási eszközök, így például kávéfőző vagy porszívó vásárlása (59 százalék), illetve utazás (52 százalék). Tíz éves távlatban ugyanakkor az ingatlanvásárlást (48 százalék) is reálisnak tartják.

Céljaikat jellemzően nem hitelből valósítanák meg a Z generációsok. A megkérdezettek 55 százalékának soha nem volt még hitele. 24 százalékuk egyféle, 10 százalékuk pedig többféle kölcsönnel is rendelkezik, jellemzően (45 százalék) egymillió forintos hitelösszegig, amely jellemzően személyi kölcsönre vagy kisebb célhitelre utal.

Ugyanakkor a válaszadók egy részének (13 százalék) nagy összegű, 20 millió forint feletti tartozása van, ami valószínűleg lakáscélú hitelt vagy más, hosszú távú finanszírozási formát jelenthet. Többségük (62 százalék) nem tervez a jövőben hitelt felvenni, akik viszont igen, azok leginkább (17 százalék) lakáshitelben gondolkoznak.  

És ha már a jövő és tervezés, az Erste kutatásából az is kiderült, hogy a megkérdezett fiatalok 18 százaléka pár éven belül, további 39 százalék pedig a következő 5-10 évben tervez gyermeket vállalni, ugyanakkor 24 százalék egyáltalán nem tervez gyermeket.