A válasz azon múlik, milyen szerepet vállaltak a lakásbérleti szerződésben. Bérbeadóként ezt még akkor a legkönnyebb tisztáznod, amikor mindhárman ott ültök az asztalnál.

Ki a bérlő, és ki költözik vele?

Ha magánszemélyként hosszú távra adod ki a lakásodat Magyarországon, már a megtekintésen érdemes feltenned két egyszerű kérdést. „Kik laknának itt?” és „Kik szeretnék bérlőként aláírni a szerződést?” Egy pár, egy egyetemista és az őt támogató szülő, vagy két együtt költöző barát egészen más választ adhat. Neked azt kell tudnod, kinek adsz jogot a lakás használatára, és ki vállal veled szemben fizetési kötelezettséget. 

A szerződésben vállalt szerep Mit jelent ez a gyakorlatban?
Egyedüli bérlő Ő bérli a lakást, és tőle kérheted a szerződés szerinti teljes lakbért akkor is, ha a vele költöző párja beszáll a költségekbe.
Bérlőtársak Közösen bérlik a lakást. A bérbeadóval szemben egyetemlegesen felelnek, így a teljes esedékes lakbérhátralékot bármelyiküktől követelheted.
Együtt költöző lakó A megállapodás alapján ott lakhat. Attól, hogy megnevezitek a szerződésben vagy kap egy kulcsot, még nem vállal bérlőtársi felelősséget.
Kezes Írásban vállalja, hogy a kezesség feltételei szerint helytáll, ha a bérlő nem teljesít. A kezesség önmagában nem ad neki jogot a beköltözésre.

A bérlőtársak jogait és felelősségét a lakástörvény, a kezesség feltételeit a Polgári Törvénykönyv rendezi. 

Hogyan ellenőrizd a leendő bérlő személyazonosságát?

Az aláíráskor kérd meg mindegyik leendő bérlőt, hogy mutassa meg az érvényes személyazonosító igazolványát vagy útlevelét. Nézd meg, hogy a fénykép az előtted ülő személyt ábrázolja-e, majd vessétek össze a szerződésbe írt adatokat az okmánnyal. Ennek hétköznapi haszna is van.

Ha valaki a hirdetésre becenéven jelentkezett, házassági nevet visel, vagy két utóneve van, még aláírás előtt kijavíthatjátok az eltérést. 

A személyazonosság ellenőrzéséhez rendszerint elég az eredeti okmány megtekintése. A teljes igazolvány lefényképezése és a kép tárolása külön adatkezelés, amelyhez indokolható cél és megfelelő jogalap szükséges. Egy lakásmegtekintés időpontjának egyeztetéséhez ezért ne kérj igazolványfotót az érdeklődőktől.

A kiválasztott bérlőnél is csak azokat az adatokat rögzítsd, amelyekre az azonosításhoz, a szerződés teljesítéséhez vagy az esetleges igényérvényesítéshez valóban szükséged van.

Külön figyelmet érdemel az értesítési cím. Kérdezz rá, hol tudja a bérlő átvenni a neki címzett küldeményt, és hogyan jelzitek egymásnak az elérhetőségek változását. Két bérlőtárs esetén mindkettőjükkel egyeztess.

Amíg együtt élnek, kényelmes lehet mindent azzal megbeszélni, aki a lakást megtalálta. Egy különköltözés után viszont már egy közös elszámolás időpontját is nehéz kitűzni, ha a másik félhez egyetlen közvetlen elérhetőséged sincs.

Ha egy pár veszi ki a lakást, mindketten írjanak alá?

Ha ketten költöznek az albérletbe akkor kivel kell szerződni a kiadáskor?

A kérdést az dönti el, hogy mindketten önálló félként szeretnének-e részt venni a bérletben. Ha igen, szerepeljenek bérlőtársként a szerződésben, és ebben a minőségben mindketten írják alá. A lakástörvény szerint jogaik és kötelezettségeik egyenlőek, jogaikat együttesen gyakorolhatják.

Ez számukra is lényeges, mert így mindkettejüknek beleszólásuk van például a szerződés közös megegyezéssel történő módosításába. 

Térjünk vissza a 240 ezer forintos havi lakbérhez. Anna és Bence bérlőtársak, egymás között fele-fele arányban osztják meg a kiadást. Anna átutalja a maga 120 ezer forintját, Bence viszont abban a hónapban semmit sem fizet. Neked még 120 ezer forint jár, és ezt bármelyiküktől kérheted, Annától is.

Ha Anna kifizeti a hiányzó összeget, az adott havi lakbért megkaptad. Hogy Bence mikor téríti meg Annának a rá eső részt, azt egymás között rendezik. Ezt jelenti az egyetemleges felelősség. 

Más az eredmény, ha Anna az egyedüli bérlő, Bence pedig a hozzájárulásoddal vele lakik. Ebben a felállásban Annától követelheted a szerződés szerinti lakbért. Ezen önmagában az sem változtat, ha hónapokig Bence számlájáról érkezik az utalás. Egy lakásbérleti szerződés mintája jó kiindulópont lehet, de a neveket minden esetben a megfelelő szerep mellé írjátok. A „lakásban lakók” névsorából önmagában nem derül ki, ki vállalta a lakbér megfizetését. 

Mit érdemes megkérdezni a fizetésről?

A „Meg tudjátok fizetni?” kérdésnél többet ér, ha mindkét fél előtt ott vannak a számok. Tegyük fel, hogy a havi lakbér 240 ezer forint, a közös költség 22 ezer, a fogyasztás alapján becsült rezsi pedig további 35 ezer forint. Ez egy átlagosnak feltételezett hónapban 297 ezer forintos lakhatási kiadás.

Ha két hónapnyi kaucióban állapodtok meg, és az első havi lakbér is beköltözéskor esedékes, akkor a kulcsátadásig 720 ezer forintot kell előteremteniük, a később fizetendő rezsin felül.

Ezekkel az összegekkel már érdemes átbeszélni, hogy kinek melyik fizetési határidő tartható, ki indítja az utalást, és mit ír a közleménybe.

Tulajdonosként a saját számításodat is elvégezheted a lakáskiadás után fizetendő adó kalkulátorával, mielőtt megállapodtok a havi díjban. A szerződésbe már azt a lakbért írjátok, amelyből mindkét oldal a maga költségvetését elkészítette. 

Mi történik, ha az egyetemista helyett a szülő fizet?

 

A lakást a hallgató nézi meg, a szerződést ő írja alá, a kauciót viszont az édesanyja utalja át. Ez a befizetés az adott összeget rendezi. Egyetlen utalásból nem következik, hogy a szülő az egész tanévre kezességet vállalt.

Ha a szülő önként ilyen biztosítékot ad, a kezességet írásba kell foglalni, és érdemes pontosan megnevezni, mely fizetési kötelezettségekre, milyen időtartamra és milyen összeghatárig vállalja. Így mindenki tudja, mit jelent a gyakorlatban az a mondat, hogy „ha gond van, segítek”. 

Mi történik, ha később más költözne be?

Egy hétvégi látogató és egy tartósan beköltöző új lakó között gyakorlati különbség van. Ha az egyedül szerződő bérlőnek fél év múlva odaköltözne a párja, magántulajdonú lakásnál a befogadáshoz főszabály szerint a bérbeadó írásbeli hozzájárulása szükséges.

A törvény kivételeket is megnevez, köztük a bérlő kiskorú gyermekét. Ha az új partner bérlőtársként csatlakozna, ehhez a bérbeadó, a jelenlegi bérlő és a leendő bérlőtárs megállapodása szükséges.

Fordított helyzetben is számít az írásbeliség. Ha két bérlőtárs közül az egyik elköltözik és visszaadja a kulcsát, ettől önmagában még nem szűnik meg a szerződéses kötelezettsége.

Ha mindannyian elfogadjátok, hogy a másik fél egyedül folytatja a bérletet, írjátok le a változás napját, az addigi tartozást és a kaució sorsát. Különösen akkor fontos a pontos elszámolás, ha a távozó fél eredetileg a teljes kauciót a saját számlájáról utalta. 

Mit nézz át közvetlenül a kulcsátadás előtt?

Olvassátok végig együtt a szerződés első oldalát és az aláírási részt. Mindenki ugyanabban a minőségben szerepel a két helyen? Ha két bérlőtársat neveztetek meg, mindketten aláírták a végleges szöveget?

Az átadási jegyzőkönyvbe kerüljön bele, ki hány kulcsot vett át, a befizetésről szóló igazolásból pedig derüljön ki, melyik ingatlanhoz és milyen jogcímen érkezett az összeg. Ez néhány perc, de akár évekkel később is visszakereshetővé teszi, miben egyeztetek meg.

Ha közjegyzői kiköltözési nyilatkozatot is kérsz, már a közjegyzői egyeztetéskor mondd el, kik a bérlők és kik az együtt költöző lakók. A nyilatkozat jelentőségét az adja, hogy pontosan ki, milyen kötelezettséget vállalt benne. A kiköltözés és az elmaradt lakbér megfizetése két külön vállalás, ezért a kívánt biztosítékhoz kell igazítani az okirat tartalmát. 

Gyakori kérdések a bérlő személyéről

Elég, ha a párom helyettem is aláírja a lakásbérleti szerződést?

A párkapcsolat önmagában nem ad képviseleti jogosultságot. Ha mindketten bérlők lesztek, a legegyszerűbb, ha mindketten aláírjátok a szerződést. Ha egyikőtök meghatalmazással jár el, abból egyértelműen derüljön ki, kinek a nevében és milyen szerződés megkötésére jogosult. 

Bérlőtárs lesz abból, aki bejelenti a lakcímét a lakásba?

A lakcímbejelentés önmagában nem keletkeztet lakáshasználati vagy más vagyoni jogot. Ha az együtt költöző személy bérlőtárs is szeretne lenni, erről a bérbeadóval és a jelenlegi bérlővel külön meg kell állapodnia. 

Ugyanúgy felel a két diák, ha külön-külön bérelnek egy szobát?

Két külön szobabérleti szerződésnél mindegyik diák a saját szerződése szerinti díjat vállalja. Ha az egész lakást közösen, bérlőtársként veszik ki, a bérbeadóval szemben egyetemleges a felelősségük. Ezért már a hirdetésben érdemes világossá tenni, hogy külön szobákat vagy egy egész lakást kínálsz közös bérletre.