Az idősödő népesség, a sűrű városi beépítettség és a gyenge hűtési infrastruktúra miatt Európa különösen sérülékenynek számít. Így Magyarország is, ahol már minden ötödik ember 65 év feletti.
A hőhullámok valódi gazdasági ára sokszor nem a látható károkban, hanem a romló munkateljesítményben, az egészségügyi rendszerre nehezedő többletterhekben és az ebből fakadó gazdasági veszteségekben jelenik meg.
Az idei nyár már megmutatta, milyen gyorsan válhat a rendkívüli hőség gazdasági problémává.
Június végén Szécsényben 42 Celsius-fokkal új országos melegrekord született, júliusban pedig a HungaroMet szerint az ország nagy részén súlyos aszály alakult ki. Augusztus közepére a háromhavi csapadékhiány országszerte 100-170 milliméter közé emelkedett, az aszály pedig az ország jelentős részén súlyos vagy nagyfokú kategóriába került. Számos hazai településen kellett vízkorlátozást bevezetni, július végén és augusztus elején pedig a Duna alacsony vízállása az energiatermelés szempontjából is kockázatokat hordozott.
Harminc fok felett elszáll a számla
Az Allianz Research friss elemzése szerint az extrém hőség egyre inkább strukturális gazdasági kockázattá válik. A gazdasági hatás ráadásul nem lineáris: 30 Celsius-fok körül van az a pont, amely felett minden további fok egyre nagyobb veszteséget okoz.
A kutatók számításai szerint 30 és 35 fok között egyetlen további Celsius-fok átlagosan mintegy 3 százalékkal csökkenti az egy ledolgozott órára jutó gazdasági teljesítményt, miközben az energiafelhasználás 35 fok környékén fokonként mintegy 1,2 százalékkal emelkedhet.
Vagyis éppen akkor drágul a működés, amikor az emberek teljesítménye romlik. A hatás nemcsak a szabadban dolgozókat érinti: a forró éjszakák rontják az alvásminőséget, ezen keresztül pedig a másnapi koncentrációt és teljesítményt is kedvezőtlenül befolyásolják.
Az Allianz Research egy stresszforgatókönyvben azt vizsgálta, milyen gazdasági következményekkel járna, ha 2026 és 2030 között sorra megismétlődnének az egyes országok 2014 és 2024 közötti időszakának legforróbb évei. Az elemzés nem jövőbeli klímamodellekre épül, hanem arra a feltételezésre, hogy a közelmúltban már tapasztalt, rendkívüli hőterheléssel járó évek ismét visszatérnek öt egymást követő évben. Az eredmények szerint a hőségnek leginkább kitett európai gazdaságokban az ötéves kumulált GDP-veszteség elérheti az 5-7 százalékot.
A hőség ráadásul nemcsak a fogyasztást foghatja vissza, hanem a beruházásokat is jelentősen mérsékelheti. Az Allianz Research stresszforgatókönyvében az érintett gazdaságokban a beruházások volumene átlagosan mintegy 8 százalékkal maradhat el az alapforgatókönyvtől; Olaszországban például 12,8, Franciaországban 14,7 százalékos visszaesést jelez a modell. Ez különösen aggasztó, mivel az elhalasztott vagy elmaradó beruházások gyengítik a jövőbeli termelési kapacitásokat, ezáltal a hosszabb távú gazdasági növekedést is fékezhetik.
Magyarországon az idősek vannak a leginkább veszélyben
A gazdasági veszteség mögött komoly társadalmi teher húzódik meg. Az Allianz Research szerint a hőstresszel járó események száma az 1980-as évek óta hétszeresére nőtt, az egy eseményre jutó átlagos halálozás pedig ötszörösére emelkedett.
Bár az adatgyűjtési gyakorlatok régiónként eltérők lehetnek, a hosszú távú trend egyértelműen növekvő kockázatra utal. Európa sérülékenységét az idősödő népesség, a hőt megtartó sűrű városi beépítettség és a viszonylag alacsony légkondicionáló-ellátottság együtt növeli. Magyarországon a KSH adatai szerint 2026 elején már a lakosság 21,1 százaléka volt 65 éves vagy idősebb, száz gyermekkorúra pedig közel 148 időskorú jutott.
Ugyancsak figyelmeztetők a hazai hőségriasztási rendszer adatai. A NATéR korábbi vizsgálata 2005 és 2014 között évente átlagosan mintegy 780 hőséghez köthető többlethalálozást becsült Magyarországon; ez változatlan sérülékenység mellett 2021-2050 között akár 2000 esetre is felemelkedhet éves szinten.
Ugyanakkor vannak biztató hazai tapasztalatok is: az NNGYK értékelése szerint a 2015 óta egyre melegebb nyarak ellenére a hőségriasztások alatti többlethalálozás csökkenő tendenciát mutat. A teljes nyári időszakra számított többlethalálozás aránya 2015-ben még 17, 2024-ben pedig 13 százalék volt.
Megelőzés és alkalmazkodás nélkül nem megy
„Az Allianz Research elemzése egyértelműen rámutat arra, hogy a hőhullámok gazdasági hatása nem korlátozódik az extrém időjárás okozta közvetlen károkra. A hőterhelés csökkenti a termelékenységet, növeli az energiaigényt és egyre nagyobb nyomást helyez a vállalatok működésére.
Ez azt jelenti, hogy a hőségre ma már nem kizárólag környezeti vagy egészségügyi kérdésként kell tekintenünk, hanem olyan üzleti kockázatként, amely tudatos felkészülést és alkalmazkodást igényel” – fogalmazott Tölgyes Ágnes, az Allianz Hungária Zrt. CFO-ja és fenntarthatóságért felelős igazgatósági tagja.
Az Allianz Research által idézett EEA adatok[3] szerint Európában a hőhullámokhoz, aszályokhoz és más, hőmérséklethez köthető éghajlati eseményekhez kapcsolódó közvetlen vagyoni károknak mindössze mintegy tizedét fedezi biztosítás.
A védekezés ezért túlmutat a kárrendezésen: ide tartozik a lakó- és munkaépületek hővédelme, a városi zöldfelületek növelése, a munkarend alkalmazkodása, az energiaellátás felkészítése és a sérülékenyebb társadalmi csoportok célzott védelme is.
„A fenntarthatóság területén kevés olyan kérdés van ma, amelynek gazdasági hatásai annyira közvetlenül érzékelhetők, mint a hőhullámoké. A következő évek egyik kulcskérdése az lesz, hogy mennyire tudjuk gazdaságunkat és mindennapi működésünket alkalmazkodóvá tenni a gyakoribb és intenzívebb forrósággal szemben.
A hőség nemcsak egészségügyi vagy környezeti ügy, hanem egyre inkább üzleti és társadalmi kockázat is. Ha az alkalmazkodás elmarad, annak költségeit a vállalatok, a háztartások és a teljes gazdaság fogja viselni” – mondta Tölgyes Ágnes.
