A felmérés ugyanakkor azt is mutatja, hogy az álláskeresők nyitottak azokra az AI-alapú megoldásokra, amelyek kézzelfogható segítséget nyújtanak a karrierlehetőségeik feltérképezésében.
A hazai piacvezető állásportál egy országosan reprezentatív kutatásban vizsgálta a magyar lakosság AI-használati szokásait. A felmérés szerint közel minden harmadik magyar saját bevallása szerint nem tudatosan ugyan, de már használ mesterséges intelligencián alapuló megoldásokat, miközben csupán minden ötödik mondja azt, hogy egyelőre csak hallott ezekről a rendszerekről.
A válaszadók fele tudatosan használja ezeket a szolgáltatásokat, minden tizedik megkérdezett pedig kifejezetten rendszeresen él az általuk nyújtott lehetőségekkel. A tudatos és rendszeres használók körében felülreprezentáltak a 18–29 évesek, valamint a fővárosban és Közép-Magyarországon élők.
Inkább pozitív érzéseket társítunk az AI-hoz, mint negatívakat
A kutatás alapján az AI inkább pozitív, mint negatív érzéseket vált ki a magyar lakosságból. Az ilyen szolgáltatásokat használók 35%-a tartja megbízhatónak és hitelesnek az AI-tól kapott információkat, míg 16%-uk inkább nem bízik ezekben.
A magyarok negyede már AI-t használ információszerzésre
A válaszadók 25%-a a hagyományos keresést elhagyva inkább mesterséges intelligenciát használ információszerzésre. További 35%-uk is fokozatosan erre tér át. Ugyanakkor a magyarok 29%-a saját bevallása szerint egyelőre egyáltalán nem használ intelligens rendszereket. Mindössze 13% azok aránya, akik már alkalmazzák az új technológiát, de továbbra is inkább a hagyományos információkeresést részesítik előnyben.
Főként összetett keresésekre, konkrét problémák megoldásához kapcsolódó tanácskérésre, fordításra, valamint termék- és szolgáltatáskeresésre alkalmazzák a mesterséges intelligenciára épülő programokat. Érdekesség, hogy a válaszadók 11%-a szórakozásból is beszélget az AI-eszközökkel.
AI-t használunk – de állást még nem a generatív AI-modellekkel keresünk
A kutatás alapján a magyar álláskeresők jellemzően állásportálokon (47%), böngészős kereséssel (30%), barátok és ismerősök ajánlására (26%), illetve a social mediában (25%) keresnek állást. A válaszadók mindössze 7%-a él munkakeresése során a mesterséges nyelvi modellek nyújtotta lehetőségekkel – ennél népszerűbbek például az álláshírlevelek, és még korábbi kollégáiknál is előbb érdeklődnek üres pozíciókról, mint a ChatGPT-nél.
A megkérdezettek közel fele (46%) aggódik amiatt, hogy a mesterséges intelligenciára épülő szolgáltatások visszaélhetnek a személyes adataikkal. Hasonló arányban (45%) vélik úgy, hogy az ilyen programokból származó információk nem minden esetben megbízhatóak.
A karrierlehetőségeink feltérképezésében már számítanánk az AI segítségére
A válaszadók többsége olyan mesterséges intelligencia-megoldásokra lenne nyitott az álláskeresése során, amik a karrierlehetőségeik feltérképezésében segítenék őket.
„Az álláskeresők segítésére ma már egy olyan komplex, karriertámogató eszközrendszer áll bárki rendelkezésére, amelyben meghatározó szerepe van az AI-nak. A Profession.hu-n ezért olyan területeken alkalmazzuk a mesterséges intelligenciát, ahol az közvetlenül egyszerűbbé és relevánsabbá teheti az álláskeresést.
Ilyen például az AI-támogatott keresőnk: a jelentkezőnek már nem kell pontosan tudnia egy pozíció nevét, természetes nyelven, akár egy-egy számára fontos részletet kiemelve is megfogalmazhatja, hogy milyen munkát keres. Ezáltal személyre szabottabb és sok esetben relevánsabb találatokat kaphat, mint a hagyományos kereséssel” – emelte ki Dencső Blanka, a Profession.hu piackutatási és üzletfejlesztési szakértője.
Az AI ott segíthetne igazán, ahol ma a legnagyobbak az álláskeresői nehézségek
A felmérés szerint a hazai álláskeresők körében a legnagyobb nehézség a visszajelzés hiánya: ez a munkavállalók több mint fele (55%) számára jelentett problémát a legutóbbi álláskeresése során. A három leggyakoribb nehézség közé tartoznak emellett a homályosan, vagy zavarosan megfogalmazott álláshirdetések (24%), illetve azok, amelyek nem tartalmaznak elengedő információt a munkáltatóról (15%).
Ezek azok a pontok is, ahol az AI-alapú fejlesztéseknek egyre nagyobb szerepük lehet: a technológia nem önmagában jelent értéket az álláskeresésben, hanem akkor, ha képes egyszerűbbé tenni a folyamatot, relevánsabb információkat adni és csökkenteni az álláskeresők bizonytalanságát.
A toborzási folyamatok több pontján is növelheti a hatékonyságot a mesterséges intelligencia bevonása, azonban a szakemberek jelentős része mégsem él vele. Ennek oka a bizalmatlanság mellett az információhiány is.
A HR-szakemberek 14%-a használja a napi feladatai során, ami elmarad a 20%-os európai uniós átlagtól. A mesterséges intelligencia munkaerőpiaci alkalmazásának lehetőségeiről és kockázatairól bővebben a Profession.hu Backstage podcastjének vonatkozó adásában hallható beszélgetés.
