A felmérés, amely 31 000 ember - köztük több mint 1000 magyar válaszadó - szokásait vizsgálta, rámutat, hogy az étkezések tekintetében klasszikus konyhaasztal egyeduralma végleg megtört. A modern életstílus, a digitális eszközök térnyerése és a szűkös lakóterek együttesen egy új jelenséget hívtak életre, amelyet a jelentés „Kényelmes káosznak” nevez. Ebben a világban az étkezés már nem egy rögzített ponthoz kötődik, hanem akár a lakás legintimebb zugaiba is beköltözik.

Bár a konyhaasztal elhagyása világjelenség (globálisan már csak a válaszadók 44%-a vacsorázik ott), mi, magyarok ebben is tudtunk újat mutatni. Míg a világon átlagosan csak 4% eszik az ágyban, nálunk minden tizenkettedik ember (8%) rendszeresen a hálószobájában vacsorázik.

Ezzel a magyarok - az amerikaiakkal karöltve - a világ legnagyobb „ágyban étkezői” lettek, jelezve, hogy a hétköznapi kényelem nálunk már sokszor a megszokott szabályokat is felülírja.

„Bár az étkezés érzelmi jelentősége mit sem kopott, a közös vacsorák rituáléja ma komoly nyomás alatt áll” – mutat rá Stuart Cowan, az IKEA regionális food managere. „Azt tapasztaljuk, hogy a magyaroknál is a rohanó hétköznapok és a kisebb lakóterek írják felül a hagyományokat. Már nem az asztal köré szervezzük az életünket, hanem az étkezést visszük oda, ahol éppen helyet találunk, legyen az a kanapé vagy akár a hálószoba. Ez a rugalmasság a válaszunk a modern életstílus kihívásaira.”

Ezt a fizikai rendezetlenséget mélyíti el a konyháinkkal való elégedetlenségünk is. A kutatás rávilágít, hogy világszerte az emberek mindössze 32%-a elégedett a konyhájával: a legtöbben a tárolóhelyek (25%) és a munkafelület (25%) hiányára panaszkodnak. Ez a frusztráció leginkább a hazai milleniálokat érinti, hiszen minden ötödik fiatal felnőtt (20%) kifejezetten stresszesnek találja a vendégvárást, elsősorban azért, mert úgy érzi, otthonuk nem elég reprezentatív vagy tágas a közösségi eseményekhez.

A reggeli rituálék elmagányosodása is beszédes. A magyarok 58%-a egyedül vág neki a napnak, ilyenkor pedig a beszélgetéseket a kijelzők váltják fel. Bár vágynánk a figyelemre, a magyar háztartások alig 7%-ában sikerül „száműzni” a technológiát az asztal mellől. Ha egyedül eszünk, a magyarok 41%-a tévézik, de tízből közel három válaszadó (26%) akkor is valamilyen videó vagy sorozat után nyúl, ha a családjával vagy a párjával ül le vacsorázni.

Ez a fajta digitális figyelemmegosztás a Z generációnál a leglátványosabb: 37%-uk a közös családi étkezés alatt is a telefonját vagy a tévét nézi, 13%-uk pedig már tudatosan a magányos evést választja, hogy a vacsora ne szociális kötelezettség, hanem zavartalan „én-idő” lehessen.

A káosz és a technológia ellenére azonban továbbra is vágyunk a biztonságra, amit leginkább a tányérunkon keresünk. A magyarok 45%-a számára a nosztalgikus, gyerekkori ízek jelentik a valódi komfortot. Emellett a tudatosság is utat tör, hiszen 40% azért főz otthon, hogy egészségesebben és olcsóbban étkezzen, minden harmadik magyar pedig kész megenni a lejárathoz közeli ételeket is a pazarlás elkerülése érdekében.

A jelentés eredményeit és a hazai trendeket Andor Katalin, az IKEA Csehország, Magyarország és Szlovákia Consumer and Customer Insights Managere összegezte: „A kutatásunk egyik legfontosabb tanulsága, hogy a konyha funkciója megváltozott. Már nem csupán a főzés helyszíne, hanem az otthon ezerarcú, lüktető szíve. Látjuk, hogy a vásárlók egyre inkább a saját szabályaik szerint akarják belakni a tereiket, és mi abban segítünk nekik, hogy akár a képernyők előtt, akár egy rögtönzött, ágyban eltöltött vacsora közben is megélhessék a teljes kényelmet és az otthonosságot.”