A változás egyik fő oka, hogy az AI bevezetése mára sürgetővé vált, és az általános ígéretek helyét egyre inkább konkrét, valós megoldások veszik át.

Az AI eddigi alkalmazásai elsősorban a költségcsökkentésre összpontosítottak, ugyanakkor egyre több példa mutat arra, hogy a vállalatok – különösen a bankok – már bevételtermelő funkciókat is fejlesztenek. Az új értékesítési és kereskedési megoldások mellett az AI megjelenik a lakossági bankolásban, a vagyonkezelésben, valamint az ügyfélkiszolgálás és a csalásmegelőzés területén is, sok esetben személyre szabott ajánlatokon keresztül.

Az elemzők szerint a pénzügyi szektor az elkövetkező 12 hónap egyik legnagyobb AI-nyertese lehet, a kommunikációs szolgáltatások mellett. A távközlési vállalatoknál az AI az energiafelhasználás optimalizálásán keresztül növelheti a hatékonyságot, míg más ágazatokban – például az olaj- és gáziparban, a bányászatban, a kiskereskedelemben, valamint a fogyasztási cikkek piacán – szintén egyre több gyakorlati előnyt azonosítanak.

Az 1. számú másodlagos hatás: az adatközpontok kiépülése

Az AI terjedésének egyik legkézzelfoghatóbb és legnagyobb hatású következménye nem közvetlenül a szoftvereknél, hanem a fizikai infrastruktúránál jelentkezik. Az AI-modellek működtetéséhez szükséges adatközpontok kiépítése olyan beruházási hullámot indít el, amely túlmutat a technológiai szektoron, és az energia-, nyersanyag- és ipari vállalatok széles körét érinti.

Az AI-t kiszolgáló adatközpontok energiaigénye nagyságrendekkel meghaladja a hagyományos IT-infrastruktúráét. A nagy számítási kapacitás, a folyamatos tanítás és az inferencia 0–24 órás működést igényel, ami rendkívül stabil és kiszámítható áramellátást tesz szükségessé.

Ez nemcsak az energiafogyasztást növeli jelentősen, hanem az ehhez szükséges alapanyagok – különösen a réz – iránti keresletet is érdemben megemeli. A réz kulcsszerepet játszik mind az adatközpontok belső infrastruktúrájában, mind az elektromos hálózatok bővítésében, így a mesterséges intelligencia közvetetten a bányászati szektor számára is strukturális keresletet teremt.
Energetikai oldalról az adatközpontok terhelési profilja alapvetően eltér attól, amit a megújuló energiaforrások jelenlegi formájukban hatékonyan ki tudnak szolgálni.

A nap- és szélenergia időszakos jellege még fejlett akkumulátoros tárolás mellett is korlátokat jelent, különösen akkor, amikor a maximális tárolási kapacitás mindössze néhány órára elegendő. Ezzel szemben az adatközpontok folyamatos, megszakítás nélküli működést igényelnek, ami inkább a hagyományos, stabil alaperőművek – gáz-, nukleáris és bizonyos esetekben szénalapú termelés – számára kedvez.

Ez a dinamika magyarázza, hogy miért újult meg az érdeklődés a stabil áramtermelésre képes erőművek iránt, különösen Észak-Amerikában. 

Szakértők szerint a zöld energiaforrások iránti keresletet kapacitáshiány miatt nem lehet kielégíteni, ezért a villamos energia előállításához földgázt kell használni. Emiatt megújult az érdeklődés a stabil áramtermelésre képes erőművek iránt. A zöld energiában rejlő kapacitás önmagában nem lesz elegendő az AI által generált többletigény kielégítésére, ami pragmatikus, gazdasági megközelítést kényszerít ki az energiatermelésben.

Az adatközpontok terjedése tehát nem pusztán technológiai kérdés, hanem szélesebb gazdasági és befektetési következményekkel jár. Hatással van az energiaárakra, a nyersanyag-keresletre és az ipari beruházások irányára is. Mindez azt jelenti, hogy az AI értéklánca jóval túlmutat a szoftverfejlesztőkön és a nagy technológiai vállalatokon: azok a szektorok is nyertesei lehetnek, amelyek a háttérinfrastruktúrát biztosítják. 

Ugyanakkor ez a beruházási hullám kockázatokat is hordoz. „Ha az AI iránti kereslet vagy az alkalmazások megtérülése elmarad a várakozásoktól, fennáll a veszélye annak, hogy túlzott kapacitások épülnek ki, ami értékvesztéshez vezethet az energia- és adatközponti infrastruktúrában.

Ez az aggodalom szorosan kapcsolódik az AI hosszabb távú gazdasági hasznosságával kapcsolatos bizonytalanságokhoz, és jól mutatja, hogy az AI másodlagos hatásai legalább olyan fontosak a befektetők számára, mint a közvetlen vállalati alkalmazások” – teszi hozzá Al-Hilal István, a Fidelity International közép-kelet-európai igazgatója.

Összességében az adatközpontok kiépülése az AI egyik legmeghatározóbb strukturális következménye lehet: egyszerre teremt növekedési lehetőségeket az energia-, nyersanyag- és ipari szektorban, miközben új egyensúlyi kérdéseket vet fel az energiaellátás, a fenntarthatóság és a tőkehatékonyság területén