Így az egyes országok kénytelenek hozzányúlni a nyugdíj korhatárhoz, megemelve azt. Vannak azonban olyan megoldások, amelyek segítségével "kivédhető" a nyugdíjkorhatár esetleges jövőbeni emelkedése. Mutatjuk hogyan!
A bankmonitor.hu most utánajárt annak, milyen stratégiát érdemes követnie annak, aki mindenáron szeretne 65 évesen nyugdíjba vonulni, abban az esetben is, ha megemelik a jövőben a hazai nyugdíjkorhatárt.
Hogyan is néz ki a nyugdíj korhatár jelenleg?
Ez a törvény rendelkezik többek között arról is, hogy hány évesen mehet valaki nyugdíjba, azaz hogy a nyugdíj korhatár hány éves korhoz kötött. Cikkünkben megmutatjuk, hogy mikor és milyen feltételekkel lehet nyugdíjba menni jelenleg.
A hatályos jogszabályok szerint (1997. évi LXXXI. törvény a társadalombiztosítási nyugellátásról) 2022. január 1-én újra nyugdíjkorhatár emelés lépett életbe Magyarországon.
Hogy pontosan mi is a mai nyugdíj korhatár, azt a törvény szavai alapján mutatjuk itt be.
A magyarországi nyugdíjszolgáltatások
A társadalombiztosítási nyugdíjrendszer keretében járó saját jogú nyugellátások:
- az öregségi nyugdíj,
A társadalombiztosítási nyugdíjrendszer keretében járó hozzátartozói nyugellátások:
- az özvegyi nyugdíj,
- az árvaellátás,
- a szülői nyugdíj,
- a baleseti hozzátartozói nyugellátások,
- és az özvegyi járadék.
Hány év az öregségi nyugdíjkorhatár Magyarországon 2022-től?
Az öregségi nyugdíjkorhatár az az életkor, aminek az elérésekor az un. öregségi teljes nyugdíj megállapítható az állam részéről.
Öregségi nyugdíjra akkor jogosult valaki a hatályos törvények szerint, ha a jogszabályban definiált életkort eléri és ezzel párhuzamosan a törvényben megadott szolgálati idővel is rendelkezik.
Szolgálati évek - mit is jelent ez pontosan?
Hogy pontosan mit számítanak be a nyugdíjbavonuláskor szolgálati évnek, arról IDE kattintva olvashat részleteket.
Ki jogosult az un. teljes öregségi nyugdíjra?
A teljes öregségi nyugdíjra az jogosult a jelen szabályozás mellett, aki a rá irányadó öregségi nyugdíjkorhatárt betöltötte, és minimum 20 év szolgálati idővel rendelkezik.
(Valamint biztosítással járó jogviszonyban sem belföldön, sem külföldön nem áll, mert az kizáró ok).
Ki jogosult az un. öregségi résznyugdíjra?
Öregségi résznyugdíjra jogosult az a személy, aki bár a korábban leírt 20 év szolgálati idővel nem rendelkezik, de legalább 15 év szolgálati időt letöltött, és a rá irányadó öregségi nyugdíjkorhatárt betöltötte és biztosítással járó jogviszonyban sem belföldön, sem külföldön nem áll (ez itt is kizáró ok).
Mikortól állapítható meg öregségi nyugdíj?
Az öregségi nyugdíj attól a naptól állapítható meg, amelytől valamennyi jogosultsági feltétel teljesült, amit a törvény előír. Ha az igénylő részére munkanélküliség esetére járó ellátást folyósítanak, öregségi nyugdíjat legkorábban a munkanélküliség esetére járó ellátás folyósításának megszűnését követő naptól lehet megállapítani.
Miért volt szükséges a hazai nyugdíjkorhatár emelése?
A 2014 óta - a törvényben szabályozott formában - zajló folyamatos, sávos nyugdíj korhatáremelés alapján az egyes születési évjáratok küszöbértékei évről-évre lassan emelkedtek. A nyugdíjba vonulás feltétele tehát pontosan:
- az1952-ben született, a 62. életév betöltését követő 183. nap;
- az 1953-ban született, a betöltött 63. életév;
- az 1954-ben született, a 63. életév betöltését követő 183. nap;
- az 1955-ben született, a betöltött 64. életév;
- az 1956-ban született, a 64. életév betöltését követő 183. nap;
- az 1957-ben vagy azt követően született, a betöltött 65. életév.
Mikor kellhet ismét emelni a nyugdíjkorhatárt?
A Magyar Nemzeti Bank kutatóinak 2016-os elemzése szerint 20 évig nem lesz gond a magyar állami nyugdíjrendszer fenntarthatóságával. A tanulmány ugyanakkor hangsúlyozza, hogy ez a megállapításuk az adott szabályok és járulékszint mellett érvényes – ebben a tekintetben pedig számos változás következett be a publikáció óta.
Például nem láthatták előre a 13. havi nyugdíj újbóli bevezetését, amely a nyugdíjakra fordított költségvetési kiadások jelentős növekedéséhez vezetett. Éppen ezért feltételezhetjük, hogy az MNB kutatói által megjelölt 2030-as évek közepénél már korábban is jelentkezhetnek komoly fenntarthatósági problémák.
A Bankmonitor becslése szerint az idősek eltartottsági rátájának mostani szinten való rögzítése érdekében már 2030-ban 66 évre emelkedhet az állami nyugdíjkorhatár, 2040-ben pedig akár a 67 éves korhatár is indokolt lehet. Ha ez utóbbi tényleg megvalósul, akkor az 1973-ban és azután születetteknek már így kell kalkulálniuk.
Hogyan lehet egyénileg védekezni a korhatáremelés ellen?
Az állami nyugdíjkorhatár alakulását egyénileg nem vagyunk képesek befolyásolni; ez egy olyan külső tényező, amelyhez alkalmazkodnunk kell, amikor kialakítjuk az időskori pénzügyi stratégiánkat. Ugyanakkor gondoskodhatunk arról, hogy a korhatár emelkedése esetén akár annak betöltése előtt is visszavonulhassunk a munka világából. De mégis hogyan?
Kevesen tudják, de a nyugdíjcélú megtakarítások között léteznek olyanok, amelyek védelmet nyújthatnak a korhatár további emelkedésével szemben. Aki ilyennel rendelkezik, megteheti azt, hogy az esetleges szigorítás után nem várja meg annak tényleges betöltését, hanem már 65 éves korában visszavonul. Fontos, hogy ezt nem mindegyik konstrukció biztosítja, ezért érdemes alaposan megvizsgálni a különböző alternatívákat.
Adóterhek sújthatják a türelmetlenséget
Jelenleg három kifejezetten nyugdíjcélú, államilag támogatott megtakarítás is elérhető Magyarországon: ezek az önkéntes nyugdíjpénztár (ÖNYP), a nyugdíj-előtakarékossági számla (NYESZ), illetve a nyugdíjbiztosítás. A három típusra eltérő szabályok vonatkoznak, ezért az alábbiakban egyenként bemutatjuk, hogy mi történik ezekkel a megtakarításokkal, ha a jövőben emelkedik a nyugdíjkorhatár.
- Önkéntes nyugdíjpénztár
- NYESZ (Nyugdíj előtakarékossági számla)
- Nyugdíjbiztosítás
Nézzük meg őket sorban!
1. Önkéntes nyugdíjpénztár:
Az önkéntes nyugdíjpénztárakat szabályozó törvény értelmében a pénztártagok a nyugdíjkorhatár tényleges betöltése után kaphatnak „nyugdíjszolgáltatást”, azaz egyösszegű kifizetést, járadékfizetést, illetve ezeknek valamilyen kombinációját. (A nyugdíjkorhatár alapesetben az öregségi nyugdíjkorhatárt takarja, de ide tartozik többek között a rokkantsági ellátásban való részesülés kezdő időpontja is.)
Ezáltal a nyugdíjkorhatárnak például két évvel történő megemelése azt eredményezné, hogy a nyugdíjszolgáltatás legkorábbi lehetséges időpontja is két évvel kitolódik!
Mi történne olyankor, ha egy 65 éves pénztártag szeretne hozzáférni a pénzéhez, de időközben a nyugdíjkorhatár már 67 évre emelkedett? Ebben az esetben adófizetési kötelezettsége keletkezhet, attól függően, hogy a felvenni kívánt összegeket mikor fizette be a számlájára. A 2007. 12. 31. utáni befizetésekre az adott összeg jóváírásának naptári évétől számított 10 éves várakozási idő vonatkozik, ez idő alatt az adott tőkerész nem hozzáférhető.
A várakozási idő elteltét követően évente csökkenő (kb. 24,9%-2,5%) szja- és szocho-teher mellett lehet kifizetést igényelni. Végül a 21. évtől adómentessé válik a kifizetés, azaz a legalább 20 éve bent lévő tőkerész felvételekor már nem kell sem személyi jövedelemadót, sem szociális hozzájárulási adót fizetni.
Kivételt képeznek ez alól a megtakarítás hozamai, ugyanis a megtermelt hozamok a megtakarítás első 10 évének elteltével egyszer, majd három évente újabb egy alkalommal (a nyugdíjkorhatár távolságától függetlenül) adómentesen kivehetők.
2. Nyugdíj-előtakarékossági számla:
A nyugdíj-előtakarékossági számlákon tartott megtakarítások idő előtti felvétele szintén adófizetési kötelezettséget von maga után. A 2012. után nyitott NYESZ-ekről történő kifizetés csak abban az esetben adómentes, ha a megtakarító már nyugdíjra jogosult, és a számláját a kifizetést megelőző 10. adóévben, vagy annál régebben nyitotta meg. (Kivételt képez ez alól az az eset, ha az ellátást rokkanttá nyilvánítás alapján folyósítják: ilyenkor a számlanyitástól számított 3 adóév eltelte is elegendő az adómentességhez.)
Aki a két feltételből – nyugdíjra való jogosultság és 10 évnyi számlatörténelem – nem teljesíti mindkettőt, nem jogosult adómentes kifizetésre. Ez azt is jelenti, hogy ha a jövőben magasabbra emelkedik a nyugdíjkorhatár, akkor 65 éves korban már csak rosszabb feltételekkel lesz hozzáférhető a felhalmozott vagyon.
Az idő előtti kifizetés következtében a megtakarítónak a teljes elért hozam után szja- és szocho-fizetési kötelezettsége – összesen 24,92 százalék – keletkezik, valamint az igénybe vett állami támogatásokat is vissza kell fizetnie, 20 százalékkal megnövelten. (Ha veszteség keletkezett a befektetéseken, akkor személyi jövedelemadót és szociális hozzájárulási adót nem kell fizetni.)
Egy kiskapu azonban továbbra is nyitva van a NYESZ-tulajdonosok számára: lehetőségük van úgynevezett “tartós befektetési számlára” (TBSZ) átszerződni, és ilyenkor csak az utolsó 2 évben kapott állami támogatást kell visszafizetniük 20 százalékkal megnövelten.
A TBSZ egy olyan értékpapírszámla, melynek segítségével (a nulladik év utáni) 5 naptári év elteltével adómentessé válik a befektetés. Ha tehát valaki előre tudja, hogy középtávon mindenképpen szeretné felvenni a nyugdíjmegtakarítását, akkor megteheti azt, hogy nyit egy TBSZ-t, átvezeti rá a NYESZ-en tartott pénzét és értékpapírjait, és így a számla lejáratakor adófizetés nélkül is hozzáférhet a vagyonához, függetlenül a nyugdíjkorhatár alakulásától.
3. Nyugdíjbiztosítás:
A nyugdíjbiztosítások esetében meghatározott “biztosítási események” bekövetkeztekor teljesít a biztosító: ez lehet a biztosított halála, legalább 40 százalékos mértékű egészségkárosodása, a saját jogú öregségi nyugdíjra való jogosultságának megszerzése, vagy a szerződés létrejöttekor érvényes öregségi nyugdíjkorhatár betöltése.
Tehát a nyugdíjbiztosítással rendelkező ügyfelek helyzetét nem befolyásolja a nyugdíjkorhatár esetleges későbbi emelkedése. Aki például 2022-ben indította el a saját szerződését, 65 éves korában biztosan hozzáférhet majd a megtakarításához, függetlenül attól, hogy időközben változik-e a nyugdíjkorhatár.
A biztosító által nyújtott nyugdíjbiztosítási szolgáltatás lehet egyösszegű kifizetés vagy járadékszolgáltatás. Fontos, hogy az adómentes nyugdíjszolgáltatás feltétele – a biztosítási esemény bekövetkezése mellett – a legalább 10 éves felhalmozási/türelmi idő teljesülése. (Eszerint érdemes legkésőbb 55 éves korig elindítani a megtakarítást, bár a kitűzött pénzügyi célok elérése érdekében már jóval korábban, akár 30-35 éves korban is indokolt lehet az előtakarékosság elkezdése.)
Ha a szerződéskötés és a nyugdíjszolgáltatás időpontja közt nem telik el 10 év, akkor az adómentesség érdekében a szerződéskötéstől számított legalább 10 évig tartó, nem csökkenő összegű járadékszolgáltatást kell igénybe venni. Kivételt képez ez alól az az eset, ha az így meghatározott járadék havi összege nem érné el az 5 ezer forintot, ugyanis ilyenkor egyösszegű kifizetés is lehetséges.
Cselekedj most, biztosítsd be magadat a korhatáremelés ellen!
A nyugdíjkorhatár emelése reális fenyegetést jelent a következő évtizedekben: könnyen elképzelhető, hogy az 1970-es években és annál később születetteknek már 65 évnél magasabb öregségi nyugdíjkorhatárra kell készülniük. Akik szeretnék ezt elkerülni, és bebiztosítani az időskori anyagi helyzetüket, megtehetik azt, hogy kellő mennyiségű saját megtakarítást halmoznak fel. Ilyen módon nem feltétlenül kell majd megvárniuk az állami nyugellátást, hanem rugalmasabban – akár évekkel korábban – is visszavonulhatnak.
