Az SZTE Bölcsészet- és Társadalomtudományi Karán működik a Krasznahorkai-életművet kutató legjelentősebb hazai irodalomtudományi műhely. Mindez büszkeséggel töltheti el az SZTE polgárságát. Az irodalmi Nobel-díjas Krasznahorkai Lászlónak gratulálnak az SZTE vezetői.

A 2025-ös irodalmi Nobel-díjat Krasznahorkai László magyar író kapja „lebilincselő és látnoki erejű életművéért, amely az apokaliptikus terror közepette megerősíti a művészet erejét”. A Svéd Királyi Tudományos Akadémia döntését kifejtő hírekben hozzáteszik, hogy „Krasznahorkai László a közép-európai hagyomány – Kafkán át Thomas Bernhardig – kiemelkedő epikus írója, akit az abszurdizmus és a groteszk túlzások jellemeznek. De írói stílusa sokkal több, és kelet felé is tekint, mivel elmélkedőbb, finoman kalibrált hangnemet ölt.”

Krasznahorkai László életrajzából kitűnik, hogy 1973 és 1976 között a Szegedi Tudományegyetem jogelődjének számító József Attila Tudományegyetemen volt joghallgató. Él a hagyomány a múlt század ’70-es éveiben a szegedi JATE Állam- és Jogtudományi Karán végzett diplomások körében, hogy Krasznahorkai László első cikkeit az IMPULZUS című diákújságban jelentette meg. E cikkek témaválasztása utal az egykori szegedi joghallgatónak a művészetek iránti érdeklődésére, fogékonyságára. Például az IMPULZUS 1973. 2. számában „Tarkovszkij ’Andrej Rubljov’-ja” címmel filmajánlót írt. Krasznahorkai László – többek között – kiemelte: „A film útról szól, amelyet kénytelen vállalni és megtenni az ember, ha alkotni akar, szól a kétségbeesésről és ábrándról, gyötrődésről és szabadságról, bizonytalanságról és bizonyságról, félelemről és repülésről: az erő és az akarat természetrajzát írja le, amelynek során nem nélkülözheti a buktatók és meghátrálások, de az újrakezdés gyönyörű mámorának változatos színeit sem.” A sor folytatható.

A svéd rádió érdeklődését is felkeltette a szegedi JATE mint „a magyar Nobel-díjasok” egyik bölcsőhelye. A 2025. évi irodalmi Nobel-díj hírére Karikó Katalintól, az SZTE Nobel-díjas professzorától kért interjú nyomán megtudta a világ, hogy a XXI. század magyar Nobel-díjasai közül ketten is a szegedi József Attila Tudományegyetem, a JATE hallgatóiként egyszerre kezdték 1973-ban felsőfokú tanulmányaikat, élték a múlt század ’70-es éveiben az egyetemisták életét. Karikó Katalin e-mailben gratulált az irodalmi Nobel-díjas Krasznahorkai Lászlónak.

Krasznahorkai László a jogi területről átváltva 1983-ban magyar–népművelő diplomát szerzett az ELTE Bölcsészettudományi Karán, ahol szakdolgozatát Márai Sándor emigrációs pályájáról írta.

A közelmúlt szegedi egyetemistái szakdolgozatai, valamint az SZTE Bölcsészet- és Társadalomtudományi Karának irodalomtörténészei publikációi között böngészve láthatóvá válik, hogy itt működik a Krasznahorkai László életművét kutató legjelentősebb hazai irodalomtudományi műhely. A regényíró írásművészetéről például Dr. Szabó Gábor irodalomkutató, az SZTE BTK Magyar Irodalmi Tanszékének egyetemi docense 2024-ben jelentette meg „Kilátás az utolsó hajóról. Krasznahorkai László prózavilága” című monográfiáját.

2004 óta a Digitális Irodalmi Akadémia, a Széchenyi Irodalmi és Művészeti Akadémia tagja Krasznahorkai László, akinek művei közül több is olvasható digitálisan.

A Szegedi Tudományegyetem polgársága büszke arra, hogy Krasznahorkai László itt kezdte felsőfokú tanulmányait, itt szerezte saját írásának a publikálásával kapcsolatos élményeit; továbbá hogy Nobel-díjjal elismert munkássága értő kutatói az intézmény bölcsészei. Az SZTE egykori és mai hallgatói, oktatói és kutatói nevében az intézmény vezetői gratulálnak Krasznahorkai Lászlónak a 2025. évi irodalmi Nobel-díjhoz.