Szakirodalmi adatok szerint a hazánkban tapasztalható épületkárok 90%-a altalaj-eredetű problémákra vezethető vissza, és ez az arány az egyéb építőmérnöki létesítmények (utak, vasutak, közművek) tekintetében is jelentősre tehető. A talajkörnyezet optimalizált feltérképezése éppen ezért előfeltétele a biztonságos és gazdaságos építőmérnöki szerkezetek kialakításának, valamint a kivitelezéskor felmerülő problémák elkerülésének.

A nemrégiben elnyert, 484,22 millió Ft összegű, NKFI Alapból megvalósuló projekt célja, hogy a legkorszerűbb technológiák implementálásával, a BME Építőmérnöki Karának munkatársainak közreműködésével a geotechnika területén automatizált, digitális tervezési szolgáltatást hozzanak létre.

A projekt keretében fejlesztendő szolgáltatás – a feltárási adatok automatizált és digitalizált feldolgozásával – lehetővé teszi az erre fordított erőforrások hatékonyságának növelését, a folyamatokban rejlő biztonsági kockázat csökkentését, valamint optimalizált (költség- és erőforrás-hatékony) alapozási tervek szinte azonnali létrehozását.

A kitűzött cél elérése érdekében a világ egyik legjelentősebb és leginnovatívabb geotudományos mérnök-műszaki vállalataként ismert FUGRO magyarországi leányvállalata, a FUGRO Consult Kft. konzorciumvezetőként a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal finanszírozásából egy mérnökök által kontrollált, automatikusan működő tervezési rendszer kidolgozását kezdte meg konzurciumi partnerével, a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetemmel. 

Az automatizált rendszer az emberi és a környezeti erőforrások felesleges felhasználásának problémájára ad választ, de egyúttal elősegíti az építőipari projektek geotechnikai kockázatainak csökkentését és az építőipari digitalizáció fejlődését is. A digitalizált, automatikus rendszer alapjain létrejövő szolgáltatás, mely a projekt eredménye, jelentős gazdasági hatással bír mind a mérnöki tervezés, mind a megvalósítási/kivitelezési fázis során.

Ez – nem elhanyagolható módon – jelentős fenntarthatósági előnyöket is biztosít a környezeti terhelés jelentős csökkentése révén. 

A jelenleg nagy humánerőforrás-igényű tervezési folyamatok sokszor szubjektív döntéseken alapulnak, melynek eredményeként nem mindig az optimális műszaki megoldások jelennek meg a tervekben. A fejlesztés eredményeképpen létrejövő digitális alapokon működő szolgáltatás a korábban szubjektívan meghozott döntéseket optimalizálási algoritmusokkal és mesterséges intelligenciával váltja ki, így csökkentve a szubjektív döntések miatti kockázatokat. 

Jelen projekt során kétéves kutatómunkával a TRL8-TRL9 fejlettségi szint elérése szerepel a tervekben. Tekintettel arra, hogy ehhez hasonló, automatizált, mesterséges intelligencián alapuló tervezési megoldások nem állnak rendelkezésre a piacon, ez tekinthető a projekt fő innovációjának. Ez a megoldás töredékére csökkenti a folyamat idő- és élőmunkaigényét, illetve optimalizált megoldást nyújt az alapozástervezésre, így a versenytársakénál jelentősen versenyképesebb szolgáltatást tesz lehetővé. A fejlesztéshez felhasznált, a műszaki tervezés és a folyamatoptimalizálás területén korábban megszerzett, jelentős tapasztalat és tudás, valamint az alkalmazott legkorszerűbb technológiák biztosítják az eredmény hosszabb távú fenntarthatóságát. Jelen kutatási projektet követően az elvégzett tervezési feladatokkal a mesterséges intelligencia megbízhatósága is folyamatosan fejlődik, ami a jövőben is állandó versenyelőnyt eredményezhet. 

A létrejövő szolgáltatás olyan egyedülálló megoldást kínál mind döntés-előkészítésben, mind a megvalósítás során, mely gyorsaságában és optimalizációs képességében is teljes mértékben új dimenziókat teremt a geotechnikai szolgáltatások terén az egész világon. A beruházások minden egyes fázisában az idő az egyik legfontosabb tényező. Erre a kihívásra ad választ a jelen fejlesztés eredményeképpen megszülető szolgáltatás, ami – annak gyorsasága, hatékonysága és pontossága miatt – óriási versenyelőnyt jelent nemzetközi viszonylatban is.

A projektnek köszönhetően az egyetemen dolgozó oktatók vagy akár hallgatók is részesei lehetnek a fejlesztésnek, amely során az intézményben felhalmozódó tudás és innovációra való törekvés mindenképp hasznosulni fog. A fejlesztés végét követően a megszerzett tapasztalatok jelentős hatással lehetnek a további oktatási módszerek bővítésére is.