Sajnos az érintettek jellemzően már csak komoly panaszokkal, a betegség előrehaladott állapotában jelentkeznek a szakorvosoknál, ezzel a gyors állapotromlást és a rendkívül gyakori szív- és érrendszeri szövődmények kialakulását is kockáztatják.

A tüdőgyógyászok szerint a korai diagnózis ezen betegség esetében is kulcskérdés, hiszen megfelelő gyógyszeres kezeléssel és életmódváltással a COPD előrehaladása is jelentősen lelassítható – hívja fel a figyelmet a november 16-i COPD Világnap kapcsán az AstraZeneca.

A COPD (krónikus obstruktív tüdőbetegség) a légzőrendszer lassan és fokozatosan súlyosbodó, lényegében visszafordíthatatlan betegsége. Egy idült, progresszív légúti gyulladás, ami egyéntől függő mértékben, de a tüdő normális öregedési folyamatánál lényegesen gyorsabb ütemben vezet a légzésfunkció romlásához, fokozódó nehézlégzéshez, és ennek következtében az életminőség romlásához, az élettartam megrövidüléséhez.

Ráadásul COPD betegség során nem csupán a tüdő károsodik, hanem az egész szervezetben gyulladásos folyamatok indulhatnak el. Ennek az egész szervezetet érintő betegségnek a következménye az általános állapotromlás és a társbetegségek kialakulása: rossz tápláltsági állapot, a testtömegindex csökkenése, izomvesztés, szív- és érrendszeri kórképek, cukorbetegség, csontritkulás.

Jelentős egészségügyi probléma világszerte – a COPD-ben a halálozási okok jelentős része nem légúti

Becslések szerint világszerte 384 millió ember szenved a betegségben, és mára a harmadik vezető halálokká lépett elő a szívinfarktus és az agyvérzés után, évente megközelítőleg 3 millió ember haláláért felelős. Elsősorban a populáció elöregedésével az elkövetkező években a COPD arányának további növekedése várható.

Magyarországon is 400-500 ezerre teszik a COPD-ben szenvedők számát, de mivel valószínűleg a COPD-s betegek nagyjából fele nem diagnosztizált, a gondozói hálózatban nyilvántartott betegszám ennek csak a töredéke. A Központi Statisztikai Hivatal halálozási adatait tekintve kitűnik, hogy Európában a lakosság számához viszonyítva nálunk halnak meg a legtöbben COPD következtében. Ugyanakkor fontos kiemelni, hogy a COPD-ben a halálozási okok jelentős része nem légúti. A közepesen súlyos COPD-s betegek nagyobb valószínűséggel halnak meg kardiovaszkuláris (szív- és érrendszeri) betegségben, mint súlyos COPD esetén.

A COPD kialakulásában a dohányzásnak mindenképpen kiemelkedő szerepe van. Erre utal az is, hogy a COPD-s betegek 85-90 százaléka dohányos, és csak a maradék kerül ki a nem dohányzók közül. A dohányzók körülbelül 15 százalékánál alakul ki COPD.

A betegség legfőbb tünete a nehézlégzés, amely nem csak fizikai terhelés esetén, hanem nyugalmi állapotban is jelentkezik. A nehézlégzést kísérheti sípoló kilégzés, tartós köhögés, fokozott nyáktermelés is, a beteg fáradékonnyá válik és akár fulladhat is.

Tapasztalatok szerint vagy egy légúti fertőzés viszi orvoshoz a beteget, vagy az, hogy kibírhatatlanul sokat köhög, esetleg már nem bírja elvégezni a napi tevékenységét, mert terhelésre fullad, a munkában lemarad. Azonban amikor már ezek a tünetek jelentkeznek, az már a súlyos légúti károsodás jele lehet.

A COPD ugyan teljesen nem gyógyítható, de megelőzhető és kezelhető betegség, amelynek progressziója a megfelelően beállított gyógyszeres kezeléssel és életmódválással jelentősen lelassítható.

Stratégiai együttműködés az Országos Korányi Pulmonológiai Intézet és az AstraZeneca között

Többek között a betegséggel kapcsolatos pontos és hiteles edukáció érdekében is kötött stratégiai együttműködési megállapodást az Országos Korányi Pulmonológiai Intézet (OKPI) és az AstraZeneca hazai leányvállalata 2022 tavaszán, melyet most a COPD világnap kapcsán ismét megerősítettek a felek.

Az AstraZeneca egyik kiemelt, fő kutatási területe a légzőszervi betegségek elleni molekulák fejlesztése. A szakmai partnerség keretében a felek szorosan együttműködnek az obstruktív tüdőbetegségekhez (COPD, asztma) és a tüdőrákhoz köthető klinikai alap- és transzlációs kutatásokban. A kooperáció fontos alappillére a rendelkezésre álló adatállományok elemzésének, értékelésének kiszélesítése az eredményes betegellátás érdekében. A megállapodás keretében olyan programok megvalósítására is sor kerül, amelyek elősegítik a betegek gyorsabb és hatékonyabb diagnosztizálását. A közös projekt során az innovatív gyógyszercég és az intézet nagy hangsúlyt fektet a tüdőgyógyász szakorvosok és betegek megfelelő edukációjára is.

Az elmúlt két évben indított klinikai vizsgálatok számában az AstraZeneca dobogós helyen áll a gyógyszervállalatok között Magyarországon: éves szinten mintegy 2 milliárd forintot fordít kutatás-fejlesztésre. Fő terápiás területi közé tartozik az onkológia, a kardiovaszkuláris-, vese- és anyagcserebetegségek, valamint a légzőszervi betegségek és az immunológia.