A Lendvai Gergely Ferenc médiajogász, valamint Koltay András, a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) elnöke által szerkesztett hiánypótló mű számos nézőpontból vizsgálja a digitalizált gyermekkorból adódó lehetőségeket, kihívásokat és konfliktushelyzeteket.

„A technikai fejlődés és nyilvánvalóan a digitalizáció erősen hozzájárul ahhoz, hogy a gyermekkor egyszerre atomizáltabb és diffúzabb. Korábban egy egész falu nevelte a gyermekeket, ma a teljes internet” – olvashatjuk a kötet Gyurkó Szilvia és Botos Viktória által jegyzett tanulmányában, amely a gyermekjogok érvényesülésével foglalkozik.

Az elektronikus naplóban tévelygő szülők, az unokákról posztoló nagyszülők, az influenszerkedő pedagógusok a digitalizált gyermekkor azon jellemző aspektusai, amelyek rávilágítanak arra, hogy az internetkorszak miként formálta át a társadalom egészét, és hogyan vált a családi életnek is megkerülhetetlen részévé az online valóság.

A könyv első részében olvasható értekezések azt vizsgálják, hogy miként és miért változtak a szülői szokások az online platformok (közösségimédia-felületek, videómegosztók stb.) térhódításával párhuzamosan. A digitális szülőség legfontosabb kérdéseire választ keresve vetődik fel például a digitális kontroll témaköre, de az olvasó bepillantást nyerhet abba is, hogy a mesterséges intelligenciát használó alkalmazások miképpen segíthetik a hátrányos helyzetű csoportok felzárkóztatását, illetve milyen módon használhatók azok az oktatásban.

A könyv második részében olvasható írások a digitális szülőséget érintő szabályozási kérdéseket járják körül, elsősorban személyiségi jogi és adatvédelmi megközelítésben, miközben fókuszba emelik a családi rituálékat és az influenszermarketinget is.

Az, hogy a könyv több tanulmányt is szentel a sharenting jelenségének, ráirányítja a figyelmet a téma súlyára, jelentőségére, egyben magyarázatot is ad arra, hogy miért vált ez a társadalomtudományok slágertémájává. A sharentinggel, azaz a szülői (túl)posztolással kapcsolatban felmerülő egyik probléma az, hogy a szülők hozzák létre és formálják a közösségi médiában gyermekük digitális személyiségét, így még az is előfordulhat, hogy egy gyermek akarata ellenére válik közszereplővé családja aktivitásának köszönhetően.

Amikor pedig egy szülő a saját profiloldalán a gyermekéről posztol, beleavatkozik annak privát szférájába. Akkor is megsérti a gyermek magánélethez és digitális önrendelkezéshez való jogát, ha nem is ez volt a célja. További probléma a szülői posztolással, hogy a közösségi médiában megosztott tartalmak évekkel, évtizedekkel később is elérhetők maradnak.

Koltay András és Lendvai Gergely Ferenc tanulmánya jogi problémaként tárgyalja a sharenting jelenségét, amely a szerkesztő-szerzők szerint „több, mint családi rituálé – egy olyan gyakorlat, amely ki- és átalakítja a gyermekek digitális identitását, a szülői magatartás online megjelenítését és percipiálását, és adott esetben a családon belüli kapcsolatokat is”.

A közösségi médiában közzétett képeket közlésnek tekintik, és a szólásszabadság szempontjából értelmezik. Arra a kérdésre keresik a választ, hogy milyen mértékben élvezhetik a jog védelmét az ilyen képek, és mikor kell, illetve kell-e egyáltalán korlátozni a véleménynyilvánításnak ezt a formáját. A nemzetközi joggyakorlatból vett példák segítségével világítanak rá arra, hogy ki járhat el azokban az esetekben, amikor a szülő és a gyermek érdekei között ellentét feszül

„Bár egyre gyarapodó szakirodalma van a gyermekek és szülők digitáliseszköz-használatának, úgy gondoltuk, hogy érdemes többféle nézőpontból, számos tudományterület képviselői segítségével feldolgozni a témát. Így született meg egy tudományos igényességgel, de mégis közérthető nyelven írt kötet mindazok számára, akik szeretnének mélyebben elmerülni a témában” – fogalmaz a kiadvány kapcsán Koltay András szerkesztő, az NMHH elnöke.

Mivel a gyermekek életkoruknál és élettapasztalatuknál fogva kiszolgáltatottabbak a virtuális tér veszélyeinek, az NMHH kiemelt figyelmet fordít online biztonságukra. A hatóság számos programmal, kampánnyal és kiadvánnyal segíti az internet és ezen belül is a közösségimédia-felületek biztonságos használatát. E felelősségvállalás részeként jelent meg 2025 végén a hivatkozásokkal gazdagon ellátott Digitális szülőség című kötet is, amelyet az érdeklődő olvasók és a téma kutatói egyaránt haszonnal forgathatnak.