Az egyetemi, kollégiumi élet sokunk számára életünk legszebb pillanatait adta: fiatalság, bolondság! Kinyílik egy világváros és ömlik ki belőle minden, amire egy bohém fiatal egyetemistának szüksége van.

De miből lesz pénzed sörre, pizzára, mozira, színházra, koncertre és bulizásra?

A kérdés számos egyetemista fejében ott csilingel folyamatosan, hiszen a nagyvárosi életet valamiből finanszírozni kell és a legtöbb vidéki tanuló nagyon kevés pénzt kapott otthonról, így általában üresen kongtak a diákpénztárcák. Mindenki megpróbált a maga módján pénzkeresethez jutni, ebben nagy segítségünkre voltak az egyetemi diákmunka hálózatok, melyeken keresztül akár néhány napra is el lehetett helyezkedni, pénzt lehetett keresni.

De ekkor jött a nagy lehetőség: kaszinó nyílt Budapesten!

1992-ben megnyitotta kapuit az első élő kaszinó Budapesten, a Ferenciek terén. De mi ebben a buli egy egyetemi hallgatónak? Hogyan lesz ebből pénze egy diáknak?  A válasz a marketingben rejlik. A frissen megnyitó kaszinó egy promóciós kampányt indított egy hazai női magazinban (Kisasszony volt az újság címe, ha valaki még esetleg emlékszik rá, és nem keverendő össze a ma is kapható Kiskegyeddel). Az újságban egy fél oldalas hirdetés jelent meg a kaszinó megnyitójáról és a hirdetés egyben kuponként is szolgált. A hirdetés célja az volt, hogy elcsalogassa az embereket a kaszinóba, hogy próbálják ki az ott lévő játékokat: rulettet, black-jack-et, pókert és egyéb más szerencsejátékot. Mivel abban az időben még nem volt internet hálózat így online kaszinó sem létezett, azaz ha valaki játszani szeretett volna, akkor annak el kellett mennie egy valódi hús-vér emberekkel teli kaszinóterembe.

Az újsághirdetésből kivágható promóciós kupon egy díjtalan belépési lehetőséget és 10 német márka (akkor még nem euró, hanem márka volt a német fizetőeszköz) értékű ingyenes zsetont tartalmazott. A 10 német márka akkoriban kb. 500 Ft-nak felelt meg, mely mai értéken nagyjából 3-4.000 Ft nagyságrend lehet. Ez komoly pénz volt akkoriban egy egyetemi hallgatónak, hiszen 500 Ft-ból degeszre tudtuk magunkat zabálni az 1988-ban nyílt első McDonald’s-ban a Régiposta utcában és még maradt is pénzünk 1-2 sörre belőle.

Mit csinál az okos közgazdász egyetemi hallgató?

Rafinált egyetemi hallgatóként – felismerve a kuponban rejlő üzleti lehetőséget – felvásároltuk az újságárusoktól a női magazinokat. Többen ezért kölcsönt kértünk, mert tudtuk, hogy a befektetésünk biztosan meg fog térülni. Hogy miért? A válasz egyszerű. Az újság ára kb. 40 Ft volt, míg az újságban lévő kupon kb. 500 Ft-nak felelt meg. Nem volt így más dolgunk, mint a kivágott kuponokkal nap mint nap elmenni a kaszinóba (egy adott napon csak egyetlen kupont lehetett beváltani) és ott „kiváltani” a 10 német márka értékű ajándék zsetont. Az ajándék zsetonok nem voltak közvetlenül készpénzre válthatók, hiszen azokkal játszani kellett (erre azért figyeltek a promóció kitalálói). De az okos közgazdász megtalálta erre is a megoldást: párosával mentünk a kaszinóba, így a zsetonokat a rulettasztalnál könnyen „tisztára tudtuk mosni”. A páros egyik tagja a piros színre, míg a társa a fekete színre tette a zsetonját egyidejűleg. Így az egyik zseton elveszett bár, de a másik zseton nyert egy 10-est, ami már beváltható zseton volt. A manővert mindaddig folytattuk, amíg mindkét zseton ki nem cserélődött valódi, pénzre váltható zsetonná.

Egy félelmünk volt csak: a nulla!


Pénzügy