A felmérés szerint, miközben a cégek 45 százaléka állítja, hogy érvényesíti a minőségi követelményeket, a csapatok és alvállalkozók kétharmadánál továbbra is eltérnek a sztenderdek. Ahol hiányzik az egységes végrehajtás, ott gyakrabban marad láthatatlan az utómunka költsége (43 vs. 22 százalék), nő a viták valószínűsége (+23 százalék) és a garanciális kitettség (+50 százalék).
Mi az igazi probléma? Hogyan zárható a végrehajtási rés?
A minőségirányítás az ütemtervvel és költségvetéssel együtt a legkorábbi projektprioritások között szerepel, a cégek döntő többsége (70 százalék) az első naptól elindítja a QA/QC (minőségbiztosítás minőségellenőrzés) folyamatokat. Ennek ellenére csak 15 százalék számol be arról, hogy ritkán érinti utómunka vagy késés. A különbséget nem az időzítés, hanem a következetlenség adja: a cégek bevallása szerint a dokumentáció 77 százalékban nem egységes (csak 23 százalék nagyon következetes ezen a téren).
Látható adatok, látható hatás
A nagyon következetes folyamatokat alkalmazó vállalatok esetében jól kimutatható, mérhető előnyök jelentkeznek mind a pénzügyi eredményekben, mind az operatív hatékonyságban. Az ilyen cégek 28 százalékkal nagyobb valószínűséggel érnek el 3 százalék feletti nyereséghányadot (60 százalék szemben az átlagnál tapasztalt 47 százalékkal). A következetesség azáltal is növeli a profitabilitást, hogy kordában tartja az utómunkák költségeit. Ahol a folyamat stabilan működik, ott a vállalatok közel kétharmada 5 százalékon vagy az alatt tudja tartani az utómunka díját.
A minőségi hibák ugyanakkor továbbra is komoly időveszteséget okoznak, a vállalatok kétharmada tapasztal késéseket ezek miatt. Az érintett cégek felénél a csúszás meghaladja a két hetet, minden negyedik esetben pedig akár egy hónapnál is hosszabb lehet a lemaradás. A csúszások pénzügyi dominóhatást váltanak ki, amely több területen is érezteti hatását. A vállalatok kétharmada többlet munkaerő- és túlóraköltséggel, fele ügyfélkapcsolati zavarokkal, harmada pedig szerződéses kötbérrel kénytelen szembenézni a minőségi problémák következtében.
A számok jól mutatják: a következetes folyamatok nemcsak a minőséget, hanem a nyereségességet és az üzleti stabilitást is látványosan erősítik.
Mi okozza a következetlenséget?
A szabályzat megléte még nem garantálja az eredményt. Noha minden második válaszadó véli, hogy érvényesíti a QA/QC szabványokat, kétharmaduk szerint a szabványok még mindig eltérnek a csapatok és az alvállalkozók között. Ennek egyik oka, hogy az érvényesítés gyakran a helyszínen bukik meg: a vállalatok 42 százaléka a QA/QC terv követésének biztosítását nevezi meg a három legnagyobb kihívás egyikeként. Ez azt mutatja, hogy még ha vannak is érvényesítési mechanizmusok, azok nem garantálják a csapatok általi tényleges végrehajtást.
Az eszköz széttagoltság szintén nehezíti a helyzetet. A projekt elején a nagy többség (67 százalék) papírt vagy általános szoftvert használ, míg a nagyon következetes QA/QC-t alkalmazó vállalatok 5,6-szor nagyobb valószínűséggel dolgoznak egyetlen helyszíni platformon, már a projekt korai szakaszától kezdve.
„A minőség akkor biztosít jobb pénzügyi eredményt, ha kikényszeríthető: az egységes szabványok, a valós idejű, vizuális bizonyítékok és az auditálható munkafolyamatok együttesen szűrik ki és számolják fel az eltéréseket a terv és megvalósítás között – így lesz kisebb a vakfolt, kevesebb az utómunka és stabilabb az ütemterv” – mondja Borbély Csaba, a PlanRadar magyarországi menedzsere.
Mit tegyünk hétfőtől?
1. Egységes vállalati szabványt érdemes érvényesíteni minden csapatra és alvállalkozóra.
2. Egy platform használata javasolt már a projekt kezdetétől ellenőrzési pontokkal, jóváhagyásokkal és időpecséttel.
3. Az utómunkaköltség méréséhez is egységes módszertan javasolt a láthatatlan költségek elkerülésére érdekében.
4. Audit trail, digitális auditnapló használata javasolt fotókkal és idő- és helypecséttel a viták és garanciális kitettség csökkentése érdekében
