Az ember halálával hagyatéka – ideértve a tartozásokkal terhelt teljes vagyont – átszáll a végintézkedésben megjelölt vagy törvény szerinti örökösre. Az ember halálával bekövetkező hagyaték átszállását Magyarországon a hagyatéki eljárás biztosítja.
1. A hagyatéki eljárás szakaszai, az eljáró hatóság
A hagyatéki eljárás célja, hogy a meghalt személy vagyonában történő jogutódlást megállapítsa, azaz rögzítse, hogy ki, milyen jogcímen, pontosan mit, illetve milyen hányadban örököl. Az eljárás két szakaszra tagolódik:
- jegyzői eljárás
- közjegyzői eljárás
2. A hagyatéki eljárás egyes eljárási cselekményei, kapcsolódó jogintézmények
2.1. A hagyatéki eljárás megindulása
Az eljárás akkor indul, amikor a jegyző az örökhagyó haláláról értesül a halottvizsgálati bizonyítvány alapján vagy a holtnak nyilvánító vagy a halál tényét megállapító végzés alapján, vagy olyan személynek a bejelentése alapján, akinek a hagyatéki eljárás megindításához jogi érdeke fűződik.
Az eljárás megindulásához kapcsolódó dokumentumok
A hagyatéki eljárás tehát az érdekelt bejelentése alapján is megindulhat. Ezt a bejelentést a jegyzőnél kell megtenni. A bejelentésnek tartalmaznia kell:
azokat az adatokat, amelyek a bejelentőnek a hagyatéki eljárás megindításához fűződő jogi érdekét valószínűsítik, valamint azokat az adatokat, amelyek a hagyatéki eljárásban eljáró hatóság illetékességének megállapításához szükségesek (különösen az örökhagyó szokásos tartózkodási helye).
A bejelentéshez csatolni kell:
- az illetékesség megállapításához szükséges adatokat alátámasztó okiratokat, valamint
- az örökhagyó halálának tényét igazoló okiratokat.
2.2. A hagyaték leltározása
Az eljárás első szakaszának célja, hogy tisztázza a hagyatéki ügy személyi és tárgyi körülményeit (pl. az örökhagyó által hátrahagyott vagyontárgyakat; az öröklésben érdekelt személyek körét; maradt-e az örökhagyó után végintézkedés). Mindezt a hagyatéki leltárban rögzítik, amelyet elkészülte után meg kell küldeni az illetékes közjegyzőnek.
Leltározni kell többek között az ingatlant, a társasági részesedést, a lajstromozott vagyontárgyat (gépjármű, légi, vízi jármű), és a 300 000 forint forgalmi értéket meghaladó ingó vagyontárgyat. Az öröklésben érdekelt kérelmére a leltárban egyéb vagyontárgyak is feltüntethetők.
A hagyatékba tartozó ingatlan tekintetében az ingatlan fekvése szerint illetékes jegyző adó- és értékbizonyítványt állít ki, amely tartalmazza:
- az ingatlan és az örökösök adatait
- az ingatlannak az adott időpontban fennálló forgalmi értékét, és
- az érték megállapításánál figyelembe vett tényezőket.
Az adó- és értékbizonyítvány kiállítása miatt az ingatlan forgalmi értékének meghatározása érdekében szemle tartható.
A leltárba felvett ingatlan értékét az adó- és értékbizonyítványban foglaltakkal egyezően kell feltüntetni a leltárban.
2.3. Biztosítási intézkedés
A hagyatéki eljárás során biztosítási intézkedés rendelhető el az örökség tárgyát képező, leltárba vett vagyon megőrzése érdekében. Elrendelésére a jegyző vagy közjegyző által kerül sor akkor, ha az eljárást lefolytató észleli, hogy az eljárás befejezéséig – az örökség átadásáig – a vagyon megőrzése nem biztosított, és ez veszélyezteti a hagyaték tényleges átadását (pl. mert a hagyatékhoz tartozó vagyontárgyakat elidegenítik, elrejtik, megrongálják, megterhelik, vagy a hagyatékhoz tartozó vagyontárgyak természetes romlás folytán értéküket vesztik).
A biztosítási intézkedés bizonyos esetekben hivatalból is elrendelhető (pl.: ha az öröklésben érdekelt méhmagzat, kiskorú, ismeretlen helyen tartózkodik stb.).
A biztosítási intézkedés elrendelésének feltétele, hogy az öröklésben érdekelt a hagyaték átadásának veszélyeztetettségét valószínűsítse és megelőlegezze a biztosítási intézkedéssel várhatóan felmerülő költséget.
2.4. Egyezségek
A jegyző eljárása során, az eljárás leltározási szakaszában, az örökösként érdekelteknek lehetőségük van egymással, valamint a hagyatéki hitelezőkkel egyezségi tárgyalásokat folytatni, ennek érdekében közvetítői eljárást vehetnek igénybe.
Ha a felek között megállapodás jön létre, az erről készült írásbeli nyilatkozatukat (egyezségi tervezet), az annak jóváhagyására irányuló közös kérelmükkel együtt a jegyző a közjegyzőhöz továbbítja. Egyezségkötésre később, a közjegyző előtti eljárásban van lehetőség. Az egyezséget a közjegyző akkor hagyja jóvá, ha megfelel a jogszabályi előírásoknak. Ebben az esetben a hagyaték átadásról szóló végzésében a közjegyző ehhez kötve van, a hagyatékot a megállapodás alapján adja át.
Egyezségkötésre a közjegyző előtti eljárásban akkor is lehetőség van, ha az örökösök között korábban a jegyző előtt egyezségi tervezet nem jött létre.
2.5. Az özvegyi jog megváltása:
A hagyatéki tárgyalás során előterjeszthető az özvegyi jog megváltása iránti igény. A hagyatéki eljárásban az özvegyi jog megváltására kizárólag az abban érintettek által kötött és a jogszabályoknak megfelelő (azaz a közjegyző által jóváhagyható) egyezséggel van mód. Vita esetén az érintettek számára bírósági út vehető igénybe.
2.6. Végintézkedés beszerzése
Ha adat merül fel arra vonatkozóan, hogy az örökhagyó írásbeli végintézkedést tett, a közjegyző felhívja a végintézkedés átadására azt a személyt, akinek a végintézkedés a birtokában van.
Akit a közjegyző a végintézkedés átadására felhív, köteles az örökhagyó írásbeli végintézkedését vagy az arra vonatkozó adatokat a közjegyzőnek haladéktalanul átadni vagy megküldeni.
A végintézkedést ilyen esetben tértivevényes küldeményként kell postára adni, illetve az belföldön bármely jegyzőnek vagy közjegyzőnek, külföldön pedig a hivatásos magyar konzuli tisztviselőnek is átadható.
2.7. A hagyatéki átadása
A hagyatéki eljárás eredményeképpen a közjegyző egy formális határozatot – ún. hagyatékátadó végzést – hoz meg. Ebben a végzésben a közjegyző jogi értelemben átadja az egyes hagyatéki vagyontárgyakat az arra jogosultaknak.
2.7.1. A hagyaték átadása tárgyalás nélkül
A hagyaték tárgyalás nélküli átadására akkor kerül sor, ha nem várható a tárgyaláson olyan nyilatkozat megtétele, amely hatással lehet az ügy eldöntésére. Az így átadott hagyaték esetében bizonyos esetekben lehetőség van tárgyalás tartásának kérésére.
A közjegyző a hagyatékot tárgyalás nélkül adja át,
- ha a hagyaték átadásához szükséges adatok és nyilatkozatok rendelkezésre állnak és további intézkedés megtételére nincs szükség, valamint
- nem állnak fenn azok a – törvényben felsorolt – kivételek, amelyek esetén a tárgyalás tartása kötelező. Ilyen kivétel például:
- az örökhagyó után végintézkedés maradt,
- a megkötni kívánt egyezség jogszerűsége a rendelkezésre álló adatok alapján nem ítélhető meg, vagy a megkötni kívánt egyezség jogszabályba ütközőnek tűnik,
- az örökösként érdekeltek egyezségükbe - a hagyatéki hitelezőn kívül - más személyt is be akarnak vonni.
Ha a hagyatéki leltár mellékleteként szerepel egyezségi tervezet, és az a jogszabályoknak megfelel, a közjegyző dönt az egyezség jóváhagyásáról és a hagyatékot tárgyalás nélkül adja át, feltéve hogy a hagyatéki leltár a hagyaték átadásához szükséges valamennyi adatot tartalmazza és
az egyezségi tervezet jogszerűségének a megítéléséhez sincs szükség további eljárási cselekményre.
2.7.2. A hagyaték átadása tárgyalás megtartásával
A hagyatéki tárgyalás az öröklésben érdekeltek nyilatkozatai beszerzésére, és számukra a végintézkedés tartalmának, illetve a többi érdekelt nyilatkozatának megismerésére szolgáló eljárási cselekmény.
A közjegyző a tárgyalást a hivatalos helyiségébe tűzi ki és arra megidézi az érdekelteket. Ha a szabályszerűen megidézett érdekelt nem jelenik meg a tárgyaláson, az a hagyatéki tárgyalás megtartását és a határozathozatalt nem akadályozza.
3. Póthagyatéki eljárás
Ha a hagyatéki eljárás befejezése után kerül elő a hagyatékhoz tartozó valamilyen vagyontárgy, póthagyatéki eljárást lehet indítani. A póthagyatéki eljárásra a hagyatéki eljárás szabályait kell megfelelően alkalmazni.
4. Öröklési bizonyítvány kiállítása
Az öröklési bizonyítvány kiállítása olyan helyzetek kezelésére szolgál, amikor nincs helye hagyatéki eljárás lefolytatásának, az örökösnek mégis szüksége van örökösi minőségének tanúsítására. Kérelmére ilyenkor öröklési bizonyítványt állít ki a közjegyző, amely csak az öröklés rendjét – tehát azt, hogy ki, milyen jogcímen és arányban örökös – tartalmazza. Ha a közjegyző szükségesnek tartja, meghallgatja az érdekelteket.
Ha az öröklési bizonyítvány kiállítása után hagyaték átadására kerül sor, az öröklési bizonyítvány hatályát veszti.
5. Európai öröklési bizonyítvány kiállítása
A 650/2012/EU rendelettel bevezetett Európai Öröklési Bizonyítvány egy, uniós tagállam meghatározott hatósága által kibocsátott olyan okirat, amely segítségével az öröklésben érdekelt személyek a másik tagállamban lévő öröklési eljárásban jogállásukat bizonyítani, jogaikat pedig érvényesíteni tudják. Magyarországon a bizonyítvány kiállítását az örökösök (a hagyományosok, a végrendeleti végrehajtók, illetve a hagyatéki gondnokok) a közjegyzőnél kérelmezhetik az Európai Öröklési Rendelet által rendszeresített formanyomtatvány segítségével, a hagyatéki eljárás befejezését követően.
A hagyatéki eljárással kapcsolatos fontosabb határidők:
- A jegyző a hagyatéki eljárás megindulását követő 8 napon belül kezdi meg a leltározást.
- A hagyatéki leltárt 30 napon belül kell elkészítenie a jegyzőnek.
- A közjegyző a hagyatékot tárgyalás nélkül a hagyatéki leltár beérkezését követő 45 napon belül adja át.
- Ha a hagyatéki leltár mellékleteként szerepel egyezségi tervezet, s ez megfelel a jogszabályoknak, a közjegyző:
- a hagyatéki leltár beérkezését követő 30 napon belül tárgyalás nélkül dönt az egyezség jóváhagyásáról és e végzés jogerőre emelkedésétől számított 30 napon belül a hagyatékot tárgyalás nélkül adja át, vagy
- a hagyatéki leltár beérkezését követő 45 napon belül tárgyalás nélkül hozott hagyatékátadó végzésben dönt az egyezség jóváhagyásáról is.
A hagyatéki pert az ideiglenes hatályú hagyatékátadó végzés jogerőre emelkedésétől számított 30 napon belül kell megindítani.
A hagyatéki per megindítását legkésőbb a határidő elteltét követő 8. napig a perre illetékes bíróság által érkeztetett keresetlevél bemutatásával vagy más, hitelt érdemlő módon a közjegyzőnél igazolni kell.
A hagyatéki eljárás költségeinek megfizetésére a közjegyző határidőt tűz. Ez a határidő nem lehet az eljárást befejező végzés jogerőre emelkedésétől számított 15 napnál későbbi.
Az eljárás időszerűségére tekintettel – az örökhagyó vagyonával kapcsolatban fennálló függő helyzetek mielőbbi tisztázása érdekében – az eljárásban szünetelésnek nincs helye.
Benyújtandó dokumentumok
Az eljárás megindításához benyújtandó dokumentumok listája az eljárás részletes ismertetésnél szerepel „A hagyatéki eljárás megindulása” című fejezetben.
A hagyatéki eljárás költsége
A hagyatéki eljárás költsége a következő költségekből tevődhet össze:
- a közjegyzőt megillető munkadíj és költségtérítés (közjegyzői díjazás),
- az ügygondnok eljárásának díja és költségtérítése,
- a biztosítási intézkedés költsége, valamint
- a külföldi hatósághoz intézett megkereséssel összefüggésben felmerült költség.
A felsoroltak közül a közjegyzőt megillető díj, illetve költségtérítés az, ami minden esetben az eljárás költségét képezi az alábbiak szerint:
A közjegyzőt megillető munkadíj és költségtérítés:
A közjegyzőt megillető munkadíj az ügyértéktől függ. A munkadíj mértéke az ügyérték növekedésével sávosan emelkedik. A hagyatéki eljárás lefolytatásáért a közjegyző részére, ha az ügyérték megállapítható, akkor a jogszabályban az általános szabályok szerinti munkadíj felét kell felszámítani. így például az általános szabályok szerinti munkadíj:
- az 500 000 Ft feletti, de 5 000 000 Ft-ot meg nem haladó ügyérték esetén az általános szabályok szerinti munkadíj 16 200 Ft és az 500 000 Ft feletti rész 1 %-a
- az 5 000 000 Ft feletti, de 10 000 000 Ft-ot meg nem haladó ügyérték esetén 61 200 Ft és az 5 000 000 Ft feletti rész 0,5 %-a.
Ha például az ingatlan értéke 9 000 000 Ft, akkor a közjegyzői munkadíj a fentiek alapján 40 600 Ft [vagyis az általános szabályok szerint számított munkadíj (81 200 Ft) fele].
Ha a hagyatéki eljárásban az ügyérték nem állapítható meg, minden megkezdett óráért 5500 Ft-ot, de legfeljebb három órára járó munkadíjat kell fizetni.
A közjegyző részére a fentieken túl költségtérítésként meg kell fizetni:
- a készkiadásokat (pl. utazási, szállás-, étkezési, postaköltség, leírási díj, fordítás, tanú, tolmács költségtérítése), valamint
- költségátalányként a munkadíj 40%-ának megfelelő összeget.
A költségek megelőlegezése
A hagyatéki eljárás költségét – a közjegyzői munkadíj kivételével – a hagyatéki eljárásban meg kell előlegezni. A megelőlegezett összeg hagyatéki tehernek minősül
Eljáró szerv
1. A közjegyző
Az illetékes közjegyző
Az eljárás lefolytatására az a közjegyző illetékes, akinek a székhelyén az örökhagyó utolsó belföldi lakóhelye vagy utolsó belföldi tartózkodási helye volt; ezek hiányában, akinek a székhelyén az örökhagyó belföldi elhalálozásának helye található, ezek hiányában a hagyatéki vagyon fekvésének helye szerinti, vagy bármelyik hiánya esetén a Magyar Országos Közjegyzői Kamara – az öröklésben érdekelt hozzá benyújtott kérelme alapján történő – kijelölése szerinti közjegyző az illetékes.
2. A jegyző
Az illetékes jegyző
A hagyatéki eljárásban a jegyző illetékességére a közjegyző illetékességére vonatkozó szabályokat kell alkalmazni. A kizárására az általános közigazgatási hatósági eljárásra vonatkozó szabályokat kell alkalmazni. Ha a vagyon fekvése szerint több jegyző illetékes, az eljárás bármelyik előtt megindítható; az lesz illetékes, akinél az eljárást előbb indították meg.
3. A törvényszék
Az illetékes törvényszék
A közjegyző végzése elleni fellebbezés elbírálására a közjegyző székhelye szerinti törvényszék illetékes.
