A közjegyző részére fizetendő díj nem minősül illetéknek, így az illetékekre vonatkozó szabályok, kedvezmények a közjegyzői díjak esetén nem érvényesülnek. Érdemes tudni, hogy a közjegyző díja nem egy piaci "alku" része, hanem jogszabályban meghatározott összegökből adódik össze 2023-ban is.
Az egyes közjegyzői díjakat a MOKK adatai alapján témakörönként mutatjuk be. Az egyes ügytípusok egymás alatt NAGY BETŰVEL és és sorszámmal ellátva találhatók.
1. BEJEGYZETT ÉLETTÁRSI KAPCSOLAT MEGSZÜNTETÉSE - KÖZJEGYZŐI DÍJA
A közjegyzői díjak közös szabályai
A közjegyzői díjakat elsősorban a közjegyzői díjszabásról szóló 14/1991. (XI. 26.) IM rendelet (a továbbiakban: díjrendelet) határozza meg, de vannak más jogszabályok is, amelyek egyes eljárások díjairól rendelkeznek.
A közjegyzői díjazás tehát nem alku kérdése, hanem jogszabályban meghatározott tételekből tevődik össze, és annak megfizetése kötelezettség, amelytől a közjegyző sem térhet el.
Továbbá a közjegyző díja nem illeték, így e vonatkozásban sem alkalmazható az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény. Előfordul, hogy egy közjegyző előtti eljárás során illetéklerovásra hívják fel a felet, ám ez mindig akkor történik, ha bíróság elé kerül az ügy, például fellebbezés folytán.
Általában a közjegyzői díj a következő tételek összegéből áll:
- a közjegyzői munkadíj (ügyérték vagy a tevékenységre fordított idő alapján) és
- a költségtérítés (költségátalány valamint a készkiadások) összegéből.
A közjegyzői díj a közjegyzői tevékenység befejezésekor esedékes, de a közjegyző esetenként előlegre tarthat igényt, amelytől a kérelemre induló eljárás megkezdését függővé teheti. Az előleg összege természetesen beleszámít a közjegyzői díjba.
A közjegyzőt a törvény alapján végzett közjegyzői tevékenységéért munkadíj és költségtérítés illeti meg, amit az eljárás kezdeményező, hivatalból indult eljárás esetén az abban érdekelt fél köteles megfizetni (több fél esetén a fizetési kötelezettség egyetemleges).
A közjegyzői díj várható összegéről a tevékenység megkezdésekor a felet a közjegyző tájékoztatja.
Amennyiben a közjegyző eljárása – rajta kívül álló okból – befejezetlen marad, úgy a díjára a ténylegesen elvégzett munka arányában tarthat igényt.
A következő összefoglaló csak tájékoztató jellegű, nem terjed ki minden részletkérdésre!
A közjegyzői munkadíj bejegyzett élettársi kapcsolat megszüntetésére irányuló eljárás esetén:
A bejegyzett élettársi kapcsolat megszüntetésére irányuló eljárásért a közjegyző részére közjegyzői munkadíjként 12 000 Ft összegű munkadíj számítható fel.
Költségtérítés
A közjegyzői költségtérítés a közjegyzői díj része (a közjegyzői munkadíj mellett), amely készkiadásokból és költségátalányból áll.
Készkiadások a közjegyzői tevékenység ellátásával kapcsolatban merülnek fel az adott ügyben, pl. utazási, szállás-, postaköltség stb. Ezek különösen az irodán kívüli munkavégzés, illetve a felmerült és igazolt postaköltségek kapcsán jelentkezhetnek. Ilyennek minősül az ún. archiválási díj is, amely 1500 Ft.
Az eddig említett költségeken felül a közjegyzőt a munkadíj 40%-a költségátalányként megilleti.
Ha a fél a közjegyző által a díjjegyzékben feltüntetett munkadíj és költségtérítés összegét kifogásolja, egyeztetés végett a közjegyző székhelye szerinti területi közjegyzői kamara elnökségéhez fordulhat. Ha az egyeztetés eredményeként a fél és a közjegyző között egyezség jött létre, az elnöksége ezt jegyzőkönyvbe foglalja.
2. EURÓPAI ÖRÖKLÉSI BIZONYÍTVÁNY - KÖZJEGYZŐI DÍJA
A közjegyzői díjak közös szabályai
Az Európai Öröklési Bizonyítvány kiállításáért a lentebb kifejtett módon kell eljárási díjat fizetni. Ha tehát a hagyaték értéke megállapítható, akkor az ügyértékhez igazodó munkadíj összegének fele illeti meg a közjegyzőt, ha nem állapítható meg, akkor a munkadíj összege 2000 Ft.
Ennek a díja is a közjegyzői díj általános képlete szerint áll össze: közjegyzői munkadíj ügyérték vagy ráfordított idő alapján + a 40%-os költségátalány + a készkiadások.
A közjegyzői díjakat elsősorban a közjegyzői díjszabásról szóló 14/1991. (XI. 26.) IM rendelet (a továbbiakban: díjrendelet) határozza meg, de vannak más jogszabályok is, amelyek egyes eljárások díjairól rendelkeznek. A közjegyzői díjazás tehát nem alku kérdése, hanem jogszabályban meghatározott tételekből tevődik össze, és annak megfizetése kötelezettség, amelytől a közjegyző sem térhet el.
Továbbá a közjegyző díja nem illeték, így e vonatkozásban sem alkalmazható az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény. Előfordul, hogy egy közjegyző előtti eljárás során illetéklerovásra hívják fel a felet, ám ez mindig akkor történik, ha bíróság elé kerül az ügy, például fellebbezés folytán.
Általában a közjegyzői díj a következő tételek összegéből áll:
- a közjegyzői munkadíj (ügyérték vagy a tevékenységre fordított idő alapján) és
- a költségtérítés (költségátalány valamint a készkiadások) összegéből.
A közjegyzői díj a közjegyzői tevékenység befejezésekor esedékes, de a közjegyző esetenként előlegre tarthat igényt, amelytől a kérelemre induló eljárás megkezdését függővé teheti. Az előleg összege természetesen beleszámít a közjegyzői díjba.
A közjegyzőt a törvény alapján végzett közjegyzői tevékenységéért munkadíj és költségtérítés illeti meg, amit az eljárás kezdeményező, hivatalból indult eljárás esetén az abban érdekelt fél köteles megfizetni (több fél esetén a fizetési kötelezettség egyetemleges). A közjegyzői díj várható összegéről a tevékenység megkezdésekor a felet a közjegyző tájékoztatja.
Amennyiben a közjegyző eljárása – rajta kívül álló okból – befejezetlen marad, úgy a díjára a ténylegesen elvégzett munka arányában tarthat igényt.
A következő összefoglaló csak tájékoztató jellegű, nem terjed ki minden részletkérdésre!
Közjegyzői munkadíj és költségtérítés
Munkadíj az ügyérték alapján
Amennyiben a közjegyzői tevékenység tárgyának értéke (azaz az ügyérték) megállapítható, a közjegyző munkadíját ennek alapján kell kiszámítani. A munkadíj alapja a tevékenység tárgyának a munkadíj esedékességekor fennálló, terhek figyelembevétele nélkül számított értéke.
Az ügyértékhez igazodó munkadíj összege:
a) 20 000 Ft-ot meg nem haladó ügyérték esetén 1000 Ft;
b) 20 000 Ft feletti, de 50 000 Ft-ot meg nem haladó ügyérték esetén 1000 Ft, valamint a 20 000 Ft feletti rész 4%-a;
c) 50 000 Ft feletti, de 100 000 Ft-ot meg nem haladó ügyérték esetén 2200 Ft, valamint az 50 000 Ft feletti rész 3%-a;
d) 100 000 Ft feletti, de 500 000 Ft-ot meg nem haladó ügyérték esetén 3700 Ft, valamint a 100 000 Ft feletti rész 2%-a;
e) 500 000 Ft feletti, de 5 000 000 Ft-ot meg nem haladó ügyérték esetén 11 700 Ft és az 500 000 Ft feletti rész 1%-a;
f) 5 000 000 Ft feletti, de 10 000 000 Ft-ot meg nem haladó ügyérték esetén 56 700 Ft, valamint az 5 000 000 Ft feletti rész 0,5%-a;
g) 10 000 000 Ft feletti ügyérték esetén 81 700 Ft, valamint a 10 000 000 Ft feletti rész 0,25%-a.
Munkadíj a tevékenységre fordított idő alapján
Amennyiben az ügyérték nem állapítható meg, úgy a tevékenységre fordított idő alapján kell a munkadíjat megállapítani. Ebbe beleszámít az előkészítéshez, lebonyolításhoz, valamint az esetleges utazáshoz szükséges idő is.
A munkadíj összege minden megkezdett óra után 1500 Ft. Ennek a munkadíjnak (2-től 5-szöröséig terjedően) a többszöröse is felszámítható az ügy jellegéből következően, amelyet a díjrendelet határoz meg.
Költségtérítés
A közjegyzői költségtérítés a közjegyzői díj része (a közjegyzői munkadíj mellett), amely készkiadásokból és költségátalányból áll.
Készkiadások a közjegyzői tevékenység ellátásával kapcsolatban merülnek fel az adott ügyben, pl. utazási, szállás-, postaköltség stb. Ezek különösen az irodán kívüli munkavégzés, illetve a felmerült és igazolt postaköltségek kapcsán jelentkezhetnek. Ilyennek minősül az ún. archiválási díj, amely 1500 Ft.
Ha a fél a közjegyző által a díjjegyzékben feltüntetett munkadíj és költségtérítés összegét kifogásolja, egyeztetés végett a közjegyző székhelye szerinti területi közjegyzői kamara elnökségéhez fordulhat. Ha az egyeztetés eredményeként a fél és a közjegyző között egyezség jött létre, az elnöksége ezt jegyzőkönyvbe foglalja.
3. ÉLETTÁRSI NYILATKOZATOK NYILVÁNTARTÁSA (ÉNYNY) - KÖZJEGYZŐI DÍJA
A közjegyzői díjak közös szabályai
A közjegyzői díjakat elsősorban a közjegyzői díjszabásról szóló 14/1991. (XI. 26.) IM rendelet (a továbbiakban: díjrendelet) határozza meg, de vannak más jogszabályok is, amelyek egyes eljárások díjairól rendelkeznek. A közjegyzői díjazás tehát nem alku kérdése, hanem jogszabályban meghatározott tételekből tevődik össze, és annak megfizetése kötelezettség, amelytől a közjegyző sem térhet el.
Továbbá a közjegyző díja nem illeték, így e vonatkozásban sem alkalmazható az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény. Előfordul, hogy egy közjegyző előtti eljárás során illetéklerovásra hívják fel a felet, ám ez mindig akkor történik, ha bíróság elé kerül az ügy, például fellebbezés folytán.
Általában a közjegyzői díj a következő tételek összegéből áll:
- a közjegyzői munkadíj (ügyérték vagy a tevékenységre fordított idő alapján) és
- a költségtérítés (költségátalány valamint a készkiadások) összegéből.
A közjegyzői díj a közjegyzői tevékenység befejezésekor esedékes, de a közjegyző esetenként előlegre tarthat igényt, amelytől a kérelemre induló eljárás megkezdését függővé teheti. Az előleg összege természetesen beleszámít a közjegyzői díjba.
A közjegyzőt a törvény alapján végzett közjegyzői tevékenységéért munkadíj és költségtérítés illeti meg, amit az eljárás kezdeményező, hivatalból indult eljárás esetén az abban érdekelt fél köteles megfizetni (több fél esetén a fizetési kötelezettség egyetemleges). A közjegyzői díj várható összegéről a tevékenység megkezdésekor a felet a közjegyző tájékoztatja.
Amennyiben a közjegyző eljárása – rajta kívül álló okból – befejezetlen marad, úgy a díjára a ténylegesen elvégzett munka arányában tarthat igényt.
A következő összefoglaló csak tájékoztató jellegű, nem terjed ki minden részletkérdésre!
A közjegyzői munkadíj az Élettársi Nyilatkozatok Nyilvántartásának vezetése esetén
A közjegyzőt az Élettársi Nyilatkozatok Nyilvántartásának vezetése körében, az élettársi nyilatkozat fennállásáról vagy fenn nem állásáról szóló nyilatkozat rögzítéséért a tevékenységre fordított idő alapján és bejegyzésenként az egy órára megállapított munkadíj (1500 Ft) ötszörösének megfelelő összegű munkadíj illeti meg.
Költségtérítés
A készkiadásként archiválási díj (1500 Ft), a Magyar Országos Közjegyzői Kamarának járó költségtérítés (5000 Ft), és leírási díj is felmerül.
Élettársi kapcsolat fennállásáról szóló nyilatkozat esetén a költségátalány a munkadíj 100%-ának megfelelő összegű, míg a fenn nem állásról szóló nyilatkozat esetén az általános, 40%-os mértékű.
Ha a tevékenységet a közjegyző hivatali helyiségén kívül, a fél által kért helyen kell elvégezni, a közjegyzőt az ügyérték alapján járó munkadíjon felül az utazásra fordított idő alapján felszámítható munkadíj is megilleti.
Gyermek nevének a Nyilvántartásban történő rögzítése esetén a közjegyzői munkadíj 2000 Ft, a költségátalány 40%-os mértékű, valamint a készkiadások között az archiválási díj (1500 Ft), a Magyar Országos Közjegyzői Kamarának járó költségtérítés (5000 Ft), és leírási díj is felmerül.
Az Élettársi Nyilatkozatok Nyilvántartásában lévő adatokról készített tanúsítvány esetén közjegyzői munkadíjként az okirat-szerkesztési eljárásra vonatkozó szabályok szerint, a tevékenységre fordított idő alapján megállapított díj és költségtérítés jár. Készkiadásként leírási díj is felmerül.
Ha a fél a közjegyző által a díjjegyzékben feltüntetett munkadíj és költségtérítés összegét kifogásolja, egyeztetés végett a közjegyző székhelye szerinti területi közjegyzői kamara elnökségéhez fordulhat. Ha az egyeztetés eredményeként a fél és a közjegyző között egyezség jött létre, az elnöksége ezt jegyzőkönyvbe foglalja.
4. ELŐZETES BIZONYÍTÁS - KÖZJEGYZŐI DÍJA
A közjegyzői díjak közös szabályai
A közjegyzői díjakat elsősorban a közjegyzői díjszabásról szóló 14/1991. (XI. 26.) IM rendelet (a továbbiakban: díjrendelet) határozza meg, de vannak más jogszabályok is, amelyek egyes eljárások díjairól rendelkeznek. A közjegyzői díjazás tehát nem alku kérdése, hanem jogszabályban meghatározott tételekből tevődik össze, és annak megfizetése kötelezettség, amelytől a közjegyző sem térhet el.
Továbbá a közjegyző díja nem illeték, így e vonatkozásban sem alkalmazható az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény. Előfordul, hogy egy közjegyző előtti eljárás során illetéklerovásra hívják fel a felet, ám ez mindig akkor történik, ha bíróság elé kerül az ügy, például fellebbezés folytán.
Általában a közjegyzői díj a következő tételek összegéből áll:
- a közjegyzői munkadíj (ügyérték vagy a tevékenységre fordított idő alapján) és
- a költségtérítés (költségátalány valamint a készkiadások) összegéből.
A közjegyzői díj a közjegyzői tevékenység befejezésekor esedékes, de a közjegyző esetenként előlegre tarthat igényt, amelytől a kérelemre induló eljárás megkezdését függővé teheti. Az előleg összege természetesen beleszámít a közjegyzői díjba.
A közjegyzőt a törvény alapján végzett közjegyzői tevékenységéért munkadíj és költségtérítés illeti meg, amit az eljárás kezdeményező, hivatalból indult eljárás esetén az abban érdekelt fél köteles megfizetni (több fél esetén a fizetési kötelezettség egyetemleges). A közjegyzői díj várható összegéről a tevékenység megkezdésekor a felet a közjegyző tájékoztatja.
Amennyiben a közjegyző eljárása – rajta kívül álló okból – befejezetlen marad, úgy a díjára a ténylegesen elvégzett munka arányában tarthat igényt.
A következő összefoglaló csak tájékoztató jellegű, nem terjed ki minden részletkérdésre!
A közjegyzői munkadíj előzetes bizonyítás esetén
Az előzetes bizonyítás iránti kérelem előterjesztéséért a közjegyző részére közjegyzői munkadíjként a tevékenységre fordított idő alapján egy órára megállapítható összeg (1500 Ft) háromszorosa számítható fel.
Költségtérítés
A közjegyzői költségtérítés a közjegyzői díj része (a közjegyzői munkadíj mellett), amely készkiadásokból és költségátalányból áll.
Készkiadások a közjegyzői tevékenység ellátásával kapcsolatban merülnek fel az adott ügyben, pl. utazási, szállás-, postaköltség stb. Ezek különösen az irodán kívüli munkavégzés, illetve a felmerült és igazolt postaköltségek kapcsán jelentkezhetnek. Ilyennek minősül az ún. archiválási díj is, amely 1500 Ft.
Az eddig említett költségeken felül a közjegyzőt a munkadíj 40%-a költségátalányként megilleti.
Ha a fél a közjegyző által a díjjegyzékben feltüntetett munkadíj és költségtérítés összegét kifogásolja, egyeztetés végett a közjegyző székhelye szerinti területi közjegyzői kamara elnökségéhez fordulhat. Ha az egyeztetés eredményeként a fél és a közjegyző között egyezség jött létre, az elnöksége ezt jegyzőkönyvbe foglalja.
5. ÉRTÉKPAPÍR, OKIRAT SEMMISSÉ NYILVÁNÍTÁSA - KÖZJEGYZŐI DÍJA
A közjegyzői díjak közös szabályai
A közjegyzői díjakat elsősorban a közjegyzői díjszabásról szóló 14/1991. (XI. 26.) IM rendelet (a továbbiakban: díjrendelet) határozza meg, de vannak más jogszabályok is, amelyek egyes eljárások díjairól rendelkeznek. A közjegyzői díjazás tehát nem alku kérdése, hanem jogszabályban meghatározott tételekből tevődik össze, és annak megfizetése kötelezettség, amelytől a közjegyző sem térhet el.
Továbbá a közjegyző díja nem illeték, így e vonatkozásban sem alkalmazható az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény. Előfordul, hogy egy közjegyző előtti eljárás során illetéklerovásra hívják fel a felet, ám ez mindig akkor történik, ha bíróság elé kerül az ügy, például fellebbezés folytán.
Általában a közjegyzői díj a következő tételek összegéből áll:
- a közjegyzői munkadíj (ügyérték vagy a tevékenységre fordított idő alapján) és
- a költségtérítés (költségátalány valamint a készkiadások) összegéből.
A közjegyzői díj a közjegyzői tevékenység befejezésekor esedékes, de a közjegyző esetenként előlegre tarthat igényt, amelytől a kérelemre induló eljárás megkezdését függővé teheti. Az előleg összege természetesen beleszámít a közjegyzői díjba.
A közjegyzőt a törvény alapján végzett közjegyzői tevékenységéért munkadíj és költségtérítés illeti meg, amit az eljárás kezdeményező, hivatalból indult eljárás esetén az abban érdekelt fél köteles megfizetni (több fél esetén a fizetési kötelezettség egyetemleges). A közjegyzői díj várható összegéről a tevékenység megkezdésekor a felet a közjegyző tájékoztatja.
Amennyiben a közjegyző eljárása – rajta kívül álló okból – befejezetlen marad, úgy a díjára a ténylegesen elvégzett munka arányában tarthat igényt.
A következő összefoglaló csak tájékoztató jellegű, nem terjed ki minden részletkérdésre!
A közjegyzői munkadíj értékpapír, okirat semmissé nyilvánítása esetén
Az értékpapír vagy más okirat semmissé nyilvánítása iránti kérelem előterjesztéséért a közjegyző részére közjegyzői munkadíjként – ha az ügyérték megállapítható, úgy – az okirat-szerkesztési eljárásban érvényesülő szabályok szerint megállapítható közjegyzői munkadíj fele illeti meg. Ha az ügyérték nem állapítható meg, a közjegyzői munkadíj 2000 Ft.
Költségtérítés
A közjegyzői költségtérítés a közjegyzői díj része (a közjegyzői munkadíj mellett), amely készkiadásokból és költségátalányból áll.
Készkiadások a közjegyzői tevékenység ellátásával kapcsolatban merülnek fel az adott ügyben, pl. utazási, szállás-, postaköltség stb. Ezek különösen az irodán kívüli munkavégzés, illetve a felmerült és igazolt postaköltségek kapcsán jelentkezhetnek. Ilyennek minősül az ún. archiválási díj is, amely 1500 Ft.
Az eddig említett költségeken felül a közjegyzőt a munkadíj 40%-a költségátalányként megilleti.
Ha a fél a közjegyző által a díjjegyzékben feltüntetett munkadíj és költségtérítés összegét kifogásolja, egyeztetés végett a közjegyző székhelye szerinti területi közjegyzői kamara elnökségéhez fordulhat. Ha az egyeztetés eredményeként a fél és a közjegyző között egyezség jött létre, az elnöksége ezt jegyzőkönyvbe foglalja.
6. EURÓPAI FIZETÉSI MEGHAGYÁSOS ELJÁRÁS (EUFMH) - KÖZJEGYZŐI DÍJA
Az európai fizetési meghagyás kibocsátása iránti kérelem előterjesztésének díja a díjalap 3%-a, de legalább 5000 forint, legfeljebb pedig 300 000 forint. Továbbá a díj legalább annyiszor 1000 forint, ahány fél van. Ha a jogosult a kérelmétől a fizetési meghagyás kibocsátása előtt eláll, úgy a fizetendő eljárási díj az eljárásért egyébként fizetendő díj 10%-a, de minimum 2000 Ft.
Iratmásolatok igénylése esetén a közjegyző részére az irat nem hiteles másolatáért megfizetendő másolati díj összege oldalanként 100 Ft, az adatok törlésével készült másolat esetén oldalanként 400 Ft.
7. FIZETÉSI MEGHAGYÁSOS ELJÁRÁS (FMH) ÉS ANNAK VÉGREHAJTÁSA (FMHVH) KÖZJEGYZŐI DÍJA
A fizetési meghagyás kibocsátása iránti kérelem előterjesztésének díja a díjalap 3%-a, de legalább 8000 forint, legfeljebb pedig 300 000 forint. Továbbá a díj legalább annyiszor 1600 forint, ahány fél van. Ha a jogosult a kérelmétől a fizetési meghagyás kibocsátása előtt eláll, úgy a fizetendő eljárási díj az eljárásért egyébként fizetendő díj 10%-a, de minimum 3200 Ft.
Fizetési meghagyásos eljárás során kezdeményezett részletekben való teljesítés, fizetésre halasztás iránt kezdeményezett eljárás díja a főkövetelés 1%-a, de legalább 8000, legfeljebb pedig 15 000 forint.
Iratmásolatok igénylése esetén a közjegyző részére az irat nem hiteles másolatáért megfizetendő másolati díj összege oldalanként 100 Ft, az adatok törlésével készült másolat esetén oldalanként 400 Ft.
A fizetési meghagyás végrehajtása elrendelésének a díja a végrehajtandó követelés 1%-a, de legalább 8000 forint, legfeljebb pedig 150 000 forint. Ha a végrehajtást kérő a végrehajtási kérelmét a végrehajtás elrendelése előtt, vagy az ügy áttétele tárgyában hozott határozat meghozatala előtt visszavonja, a végrehajtási díj az egyébként fizetendő díj 10%-a, de legalább 8000 Ft, illetve ha az az ügyben már történt valamilyen közjegyzői intézkedés (pl. hiánypótlási felhívás), úgy az egyébként fizetendő díj 50%-a, de legalább 8000 Ft.
A biztosítási intézkedés elrendelésének a díja a díjalap 1%-a, de legalább 8000 forint, legfeljebb pedig 30 000 forint. Ha a végrehajtást kérő a biztosítási intézkedés elrendelése iránti kérelmét annak elrendelése előtt, vagy az ügy áttétele tárgyában hozott határozat meghozatala előtt visszavonja, a végrehajtási díj az egyébként fizetendő díj 10%-a, de legalább 8000 Ft, illetve ha az az ügyben már történt valamilyen közjegyzői intézkedés (pl. hiánypótlási felhívás), úgy az egyébként fizetendő díj 50%-a, de legalább 8000 Ft.
8. GKZONY – EGYEDI AZONOSÍTÁSRA KÉTSÉGET KIZÁRÓAN ALKALMAS INGÓ DOLGOK ZÁLOGJOGI NYILVÁNTARTÁSA
Változásbejegyzés
A közjegyzőt a gépjármű értékének alapulvételével meghatározott munkadíj és költségtérítés illeti meg.
I. A bejegyzési és változásbejegyzési eljárás kérelmezőt (kivéve a II. pont alatti) terhelő költségei:
II. Bejegyzési és változásbejegyzési eljárás kérelmezőt terhelő költségei, ha a zálogkötelezett főtevékenységként gépjármű forgalmazással foglalkozó és e minőségét a külön jogszabály rendelkezései szerint bejelentő gazdasági társaság regisztrált felhasználó:
táblázatok forrás: mokk.hu
Törlés
A törlési eljárás költségei megegyeznek az I., illetve a II. pontban foglalt eljárási költségekkel azzal az eltéréssel, hogy a költségtérítés összege az ügyérték összegétől függetlenül egységesen 2500 Ft.
A zálogjogosult vagy az ellenérdekű felek által együttesen előterjesztett törlési kérelem esetén a II. pontban meghatározott közjegyzői díj összegéből egységesen 1000 Ft további kedvezmény illeti meg a kérelmezőt, ha
a) a zálogkötelezett gépjármű-forgalmazással főtevékenységként foglalkozó és e minőségét a külön jogszabály rendelkezései szerint bejelentő gazdasági társaság regisztrált felhasználó, és
b) a törlési nyilatkozaton akként nyilatkozik, hogy a törlendő ranghelyen új zálogjog bejegyzését nem kéri, továbbá a ranghelyfenntartás jogáról lemond.
Tanúsítvány készítése
Az egyedi azonosításra kétséget kizáróan alkalmas ingó dolgok zálogjogi nyilvántartásának adattartalmát a közjegyző tanúsíthatja. Ilyen tanúsítvány készítése esetén a közjegyzői munkadíj a tevékenységre fordított idő alapján kerül meghatározásra, a költségtérítés keretében pedig a 40%-os költségátalány és leírási díj is felmerül.
