A közjegyző részére fizetendő díj nem minősül illetéknek, így az illetékekre vonatkozó szabályok, kedvezmények a közjegyzői díjak esetén nem érvényesülnek. Érdemes tudni, hogy a közjegyző díja nem egy piaci "alku" része, hanem jogszabályban meghatározott összegökből adódik össze 2023-ban is.
Az egyes közjegyzői díjakat a MOKK adatai alapján témakörönként mutatjuk be. Az egyes ügytípusok egymás alatt NAGY BETŰVEL és és sorszámmal ellátva találhatók.
9. HAGYATÉKI ELJÁRÁS
A közjegyzői díjak közös szabályai
A hagyatéki eljárásért a lentebb kifejtett módon kell eljárási díjat fizetni. Ha tehát az eljárás tárgyának értéke megállapítható, akkor az ügyértékhez igazodó munkadíj összegének fele illeti meg a közjegyzőt, ha nem állapítható meg, akkor a munkadíj összege 2000 Ft.
A hagyatéki eljárás díja is a közjegyzői díj általános képlete szerint áll össze: közjegyzői munkadíj ügyérték vagy ráfordított idő alapján + a 40%-os költségátalány + a készkiadások. A hagyatéki eljárás díja magában foglalja az eljárás során történő letétkezelés díját és költségét; a letétbevétellel kapcsolatos készkiadások az általános szabályok szerint felszámíthatóak. A közjegyző viszont a letét után kamatot nem fizet.
A közjegyzői díjakat elsősorban a közjegyzői díjszabásról szóló 14/1991. (XI. 26.) IM rendelet (a továbbiakban: díjrendelet) határozza meg, de vannak más jogszabályok is, amelyek egyes eljárások díjairól rendelkeznek. A közjegyzői díjazás tehát nem alku kérdése, hanem jogszabályban meghatározott tételekből tevődik össze, és annak megfizetése kötelezettség, amelytől a közjegyző sem térhet el.
Továbbá a közjegyző díja nem illeték, így e vonatkozásban sem alkalmazható az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény. Előfordul, hogy egy közjegyző előtti eljárás során illetéklerovásra hívják fel a felet, ám ez mindig akkor történik, ha bíróság elé kerül az ügy, például fellebbezés folytán.
Általában a közjegyzői díj a következő tételek összegéből áll:
- a közjegyzői munkadíj (ügyérték vagy a tevékenységre fordított idő alapján) és
- a költségtérítés (költségátalány valamint a készkiadások) összegéből.
A közjegyzői díj a közjegyzői tevékenység befejezésekor esedékes, de a közjegyző esetenként előlegre tarthat igényt, amelytől a kérelemre induló eljárás megkezdését függővé teheti. Az előleg összege természetesen beleszámít a közjegyzői díjba.
A közjegyzőt a törvény alapján végzett közjegyzői tevékenységéért munkadíj és költségtérítés illeti meg, amit az eljárás kezdeményező, hivatalból indult eljárás esetén az abban érdekelt fél köteles megfizetni (több fél esetén a fizetési kötelezettség egyetemleges). A közjegyzői díj várható összegéről a tevékenység megkezdésekor a felet a közjegyző tájékoztatja.
Amennyiben a közjegyző eljárása – rajta kívül álló okból – befejezetlen marad, úgy a díjára a ténylegesen elvégzett munka arányában tarthat igényt.
A következő összefoglaló csak tájékoztató jellegű, nem terjed ki minden részletkérdésre!
Közjegyzői munkadíj és költségtérítés
Munkadíj az ügyérték alapján
Amennyiben a közjegyzői tevékenység tárgyának értéke (azaz az ügyérték) megállapítható, a közjegyző munkadíját ennek alapján kell kiszámítani. A munkadíj alapja a tevékenység tárgyának a munkadíj esedékességekor fennálló, terhek figyelembevétele nélkül számított értéke.
Az ügyértékhez igazodó munkadíj összege:
a) 20 000 Ft-ot meg nem haladó ügyérték esetén 1000 Ft;
b) 20 000 Ft feletti, de 50 000 Ft-ot meg nem haladó ügyérték esetén 1000 Ft, valamint a 20 000 Ft feletti rész 4%-a;
c) 50 000 Ft feletti, de 100 000 Ft-ot meg nem haladó ügyérték esetén 2200 Ft, valamint az 50 000 Ft feletti rész 3%-a;
d) 100 000 Ft feletti, de 500 000 Ft-ot meg nem haladó ügyérték esetén 3700 Ft, valamint a 100 000 Ft feletti rész 2%-a;
e) 500 000 Ft feletti, de 5 000 000 Ft-ot meg nem haladó ügyérték esetén 11 700 Ft és az 500 000 Ft feletti rész 1%-a;
f) 5 000 000 Ft feletti, de 10 000 000 Ft-ot meg nem haladó ügyérték esetén 56 700 Ft, valamint az 5 000 000 Ft feletti rész 0,5%-a;
g) 10 000 000 Ft feletti ügyérték esetén 81 700 Ft, valamint a 10 000 000 Ft feletti rész 0,25%-a.
Munkadíj a tevékenységre fordított idő alapján
Amennyiben az ügyérték nem állapítható meg, úgy a tevékenységre fordított idő alapján kell a munkadíjat megállapítani. Ebbe beleszámít az előkészítéshez, lebonyolításhoz, valamint az esetleges utazáshoz szükséges idő is.
A munkadíj összege minden megkezdett óra után 1500 Ft. Ennek a munkadíjnak (2-től 5-szöröséig terjedően) a többszöröse is felszámítható az ügy jellegéből következően, amelyet a díjrendelet határoz meg.
Költségtérítés
A közjegyzői költségtérítés a közjegyzői díj része (a közjegyzői munkadíj mellett), amely készkiadásokból és költségátalányból áll.
Készkiadások a közjegyzői tevékenység ellátásával kapcsolatban merülnek fel az adott ügyben, pl. utazási, szállás-, postaköltség stb. Ezek különösen az irodán kívüli munkavégzés, illetve a felmerült és igazolt postaköltségek kapcsán jelentkezhetnek. Ilyennek minősül az ún. archiválási díj, amely 1500 Ft.
Ha a fél a közjegyző által a díjjegyzékben feltüntetett munkadíj és költségtérítés összegét kifogásolja, egyeztetés végett a közjegyző székhelye szerinti területi közjegyzői kamara elnökségéhez fordulhat. Ha az egyeztetés eredményeként a fél és a közjegyző között egyezség jött létre, az elnöksége ezt jegyzőkönyvbe foglalja.
10. HÁZASSÁGI ÉS ÉLETTÁRSI VAGYONJOGI SZERZŐDÉSEK NYILVÁNTARTÁSA (HÉVSZENY)
A közjegyzői díjak közös szabályai
A közjegyzői díjakat elsősorban a közjegyzői díjszabásról szóló 14/1991. (XI. 26.) IM rendelet (a továbbiakban: díjrendelet) határozza meg, de vannak más jogszabályok is, amelyek egyes eljárások díjairól rendelkeznek. A közjegyzői díjazás tehát nem alku kérdése, hanem jogszabályban meghatározott tételekből tevődik össze, és annak megfizetése kötelezettség, amelytől a közjegyző sem térhet el.
Továbbá a közjegyző díja nem illeték, így e vonatkozásban sem alkalmazható az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény. Előfordul, hogy egy közjegyző előtti eljárás során illetéklerovásra hívják fel a felet, ám ez mindig akkor történik, ha bíróság elé kerül az ügy, például fellebbezés folytán.
Általában a közjegyzői díj a következő tételek összegéből áll:
- a közjegyzői munkadíj (ügyérték vagy a tevékenységre fordított idő alapján) és
- a költségtérítés (költségátalány valamint a készkiadások) összegéből.
A közjegyzői díj a közjegyzői tevékenység befejezésekor esedékes, de a közjegyző esetenként előlegre tarthat igényt, amelytől a kérelemre induló eljárás megkezdését függővé teheti. Az előleg összege természetesen beleszámít a közjegyzői díjba.
A közjegyzőt a törvény alapján végzett közjegyzői tevékenységéért munkadíj és költségtérítés illeti meg, amit az eljárás kezdeményező, hivatalból indult eljárás esetén az abban érdekelt fél köteles megfizetni (több fél esetén a fizetési kötelezettség egyetemleges). A közjegyzői díj várható összegéről a tevékenység megkezdésekor a felet a közjegyző tájékoztatja.
Amennyiben a közjegyző eljárása – rajta kívül álló okból – befejezetlen marad, úgy a díjára a ténylegesen elvégzett munka arányában tarthat igényt.
A következő összefoglaló csak tájékoztató jellegű, nem terjed ki minden részletkérdésre!
A közjegyzői munkadíj a Házassági és Élettársi Vagyonjogi Szerződések Nyilvántartásának vezetése körében
A közjegyzőt a házassági és az élettársi vagyonjogi szerződések elektronikus nyilvántartásába történő bejegyzésére és a bejegyzett vagyonjogi szerződés módosítása, törlése, megszüntetése vagy megszűnése tényének bejegyzésére irányuló nemperes eljárás iránti kérelem előterjesztéséért és a tanúsítvány kiállításáért, ha a vagyonjogi szerződést az eljáró közjegyző készítette, a tevékenységre fordított idő alapján az egy órára megállapítható munkadíj (1500 Ft) ötszöröse illeti meg.
A közjegyzőt, ha a vagyonjogi szerződést nem az eljáró közjegyző készítette vagy azt ügyvéd által ellenjegyzett teljes bizonyító erejű magánokiratba foglalták, a tevékenységre fordított idő alapján az egy órára megállapítható munkadíj (1500 Ft) ötszöröse illeti meg, azzal, hogy az nem lehet kevesebb a két órára járó munkadíj összegénél (15 000 Ft).
Költségtérítés
A közjegyzőnek a Nyilvántartásba történő bármilyen tény bejegyzéséért 10 000 Ft bejegyzési költségtérítést kell fizetni, ami a Magyar Országos Közjegyzői Kamarát illeti. Betekintés esetén 1000 Ft lekérdezési költségtérítés jár a Magyar Országos Közjegyzői Kamarának.
A közjegyzőt a házassági és az élettársi vagyonjogi szerződések elektronikus nyilvántartásába történő betekintés biztosításáért (a jogosultság elbírálásáért) munkadíj és költségtérítés fejében 3000 forint illeti meg, amely összeg tovább nő, ha az ügyfél tanúsítványt is kér a Nyilvántartás tartalmáról.
A fentieken felül további költségtérítés, illetve készkiadás (pl. leírási díj) merülhet fel.
Ha a fél a közjegyző által a díjjegyzékben feltüntetett munkadíj és költségtérítés összegét kifogásolja, egyeztetés végett a közjegyző székhelye szerinti területi közjegyzői kamara elnökségéhez fordulhat. Ha az egyeztetés eredményeként a fél és a közjegyző között egyezség jött létre, az elnöksége ezt jegyzőkönyvbe foglalja.
11. HITELBIZTOSÍTÉKI NYILVÁNTARTÁS (HBNY)
Regisztráció
A közjegyzőt a hitelbiztosítéki nyilvántartásról szóló 2013. évi CCXXI. törvényben (a továbbiakban: Hbnytv.) meghatározott azonossági nyilatkozat előterjesztéséért, a regisztrált felhasználók adataiban bekövetkezett változás átvezetéséért, valamint a hitelbiztosítéki regisztráció törlésért munkadíj és költségtérítés fejében 5000 forint illeti meg. Ha a regisztrációját kérő egy meghatározott személy vagy szervezet nevében, annak állandó képviselőjeként kíván eljárni, az azonossági nyilatkozat előterjesztéséért és a képviselt adatainak Hbnytv. 5. § (2) bekezdésben meghatározott adatainak a hitelbiztosítéki rendszerben történő rögzítéséért a közjegyzőt munkadíj és költségtérítés fejében a tevékenységre fordított idő alapján egy órára megállapítható munkadíj (1500 Ft) négyszerese illeti meg, azzal hogy az legfeljebb a három órára megállapított munkadíjnak megfelelő összegig terjedhet.
Figyelem! Ha egyéb eljárási cselekményeket is elvégez a közjegyző (pl. cégkivonat lekérése), további munkadíj merülhet fel!
Hitelbiztosítéki nyilatkozat közjegyzői rögzítése
A közjegyzőt a Hbnytv. 8. § vagy 9. §-a szerinti esetben a hitelbiztosítéki nyilatkozat rögzítésért munkadíj és költségtérítés fejében a tevékenységre fordított idő alapján egy órára megállapítható munkadíj (1500 Ft) négyszerese illeti meg, azzal hogy az legfeljebb a három órára megállapított munkadíjnak megfelelő összegig terjedhet. Hitelbiztosítéki nyilatkozat tétele esetén a Magyar Országos Közjegyzői Kamarának 7 000 Ft költségtérítés fizetendő.
Jogutódlás megállapítása halál vagy megszűnés okán
A közjegyzőt a hitelbiztosítéki nyilvántartásba bejegyzett jogosult vagy kötelezett jogutódjának megállapítására irányuló nemperes eljárás lefolytatásáért a tevékenységre fordított idő alapján egy órára megállapítható munkadíj (1500 Ft) ötszöröse illeti meg.
Ha a fél a közjegyző által a díjjegyzékben feltüntetett munkadíj és költségtérítés összegét kifogásolja, egyeztetés végett a közjegyző székhelye szerinti területi közjegyzői kamara elnökségéhez fordulhat. Ha az egyeztetés eredményeként a fél és a közjegyző között egyezség jött létre, az elnöksége ezt jegyzőkönyvbe foglalja.
12. IGAZSÁGÜGYI SZAKÉRTŐ KIRENDELÉSE
A közjegyzői díjak közös szabályai
A közjegyzői díjakat elsősorban a közjegyzői díjszabásról szóló 14/1991. (XI. 26.) IM rendelet (a továbbiakban: díjrendelet) határozza meg, de vannak más jogszabályok is, amelyek egyes eljárások díjairól rendelkeznek. A közjegyzői díjazás tehát nem alku kérdése, hanem jogszabályban meghatározott tételekből tevődik össze, és annak megfizetése kötelezettség, amelytől a közjegyző sem térhet el.
Továbbá a közjegyző díja nem illeték, így e vonatkozásban sem alkalmazható az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény. Előfordul, hogy egy közjegyző előtti eljárás során illetéklerovásra hívják fel a felet, ám ez mindig akkor történik, ha bíróság elé kerül az ügy, például fellebbezés folytán.
Általában a közjegyzői díj a következő tételek összegéből áll:
- a közjegyzői munkadíj (ügyérték vagy a tevékenységre fordított idő alapján) és
- a költségtérítés (költségátalány valamint a készkiadások) összegéből.
A közjegyzői díj a közjegyzői tevékenység befejezésekor esedékes, de a közjegyző esetenként előlegre tarthat igényt, amelytől a kérelemre induló eljárás megkezdését függővé teheti. Az előleg összege természetesen beleszámít a közjegyzői díjba.
A közjegyzőt a törvény alapján végzett közjegyzői tevékenységéért munkadíj és költségtérítés illeti meg, amit az eljárás kezdeményező, hivatalból indult eljárás esetén az abban érdekelt fél köteles megfizetni (több fél esetén a fizetési kötelezettség egyetemleges). A közjegyzői díj várható összegéről a tevékenység megkezdésekor a felet a közjegyző tájékoztatja.
Amennyiben a közjegyző eljárása – rajta kívül álló okból – befejezetlen marad, úgy a díjára a ténylegesen elvégzett munka arányában tarthat igényt.
A következő összefoglaló csak tájékoztató jellegű, nem terjed ki minden részletkérdésre!
A közjegyzői munkadíj igazságügyi szakértő kirendelése esetén
Az igazságügyi szakértő kirendelése iránti kérelem előterjesztéséért a közjegyző részére közjegyzői munkadíjként a tevékenységre fordított idő alapján egy órára megállapítható összeg (1500 Ft) háromszorosa számítható fel.
Költségtérítés
A közjegyzői költségtérítés a közjegyzői díj része (a közjegyzői munkadíj mellett), amely készkiadásokból és költségátalányból áll.
Készkiadások a közjegyzői tevékenység ellátásával kapcsolatban merülnek fel az adott ügyben, pl. utazási, szállás-, postaköltség stb. Ezek különösen az irodán kívüli munkavégzés, illetve a felmerült és igazolt postaköltségek kapcsán jelentkezhetnek. Ilyennek minősül az ún. archiválási díj is, amely 1500 Ft.
Az eddig említett költségeken felül a közjegyzőt a munkadíj 40%-a költségátalányként megilleti.
Ha a fél a közjegyző által a díjjegyzékben feltüntetett munkadíj és költségtérítés összegét kifogásolja, egyeztetés végett a közjegyző székhelye szerinti területi közjegyzői kamara elnökségéhez fordulhat. Ha az egyeztetés eredményeként a fél és a közjegyző között egyezség jött létre, az elnöksége ezt jegyzőkönyvbe foglalja.
13. KÖZGYŰJTEMÉNYBEN ELHELYEZETT DOLOGRA VONATKOZÓ VALÓSZÍNŰ ÖRÖKLÉSI JOGCÍM IGAZOLÁSA
A közjegyzői díjak közös szabályai
A közjegyzői díjakat elsősorban a közjegyzői díjszabásról szóló 14/1991. (XI. 26.) IM rendelet (a továbbiakban: díjrendelet) határozza meg, de vannak más jogszabályok is, amelyek egyes eljárások díjairól rendelkeznek. A közjegyzői díjazás tehát nem alku kérdése, hanem jogszabályban meghatározott tételekből tevődik össze, és annak megfizetése kötelezettség, amelytől a közjegyző sem térhet el.
Továbbá a közjegyző díja nem illeték, így e vonatkozásban sem alkalmazható az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény. Előfordul, hogy egy közjegyző előtti eljárás során illetéklerovásra hívják fel a felet, ám ez mindig akkor történik, ha bíróság elé kerül az ügy, például fellebbezés folytán.
Általában a közjegyzői díj a következő tételek összegéből áll:
- a közjegyzői munkadíj (ügyérték vagy a tevékenységre fordított idő alapján) és
- a költségtérítés (költségátalány valamint a készkiadások) összegéből.
A közjegyzői díj a közjegyzői tevékenység befejezésekor esedékes, de a közjegyző esetenként előlegre tarthat igényt, amelytől a kérelemre induló eljárás megkezdését függővé teheti. Az előleg összege természetesen beleszámít a közjegyzői díjba.
A közjegyzőt a törvény alapján végzett közjegyzői tevékenységéért munkadíj és költségtérítés illeti meg, amit az eljárás kezdeményező, hivatalból indult eljárás esetén az abban érdekelt fél köteles megfizetni (több fél esetén a fizetési kötelezettség egyetemleges). A közjegyzői díj várható összegéről a tevékenység megkezdésekor a felet a közjegyző tájékoztatja.
Amennyiben a közjegyző eljárása – rajta kívül álló okból – befejezetlen marad, úgy a díjára a ténylegesen elvégzett munka arányában tarthat igényt.
A következő összefoglaló csak tájékoztató jellegű, nem terjed ki minden részletkérdésre!
A közjegyzői munkadíj közgyűjteményben elhelyezett dologra vonatkozó valószínű öröklési jogcím igazolására irányuló eljárás esetén
A közjegyzői munkadíj a közgyűjteményben elhelyezett dologra vonatkozó valószínű öröklési jogcím igazolására irányuló eljárás során az okirat-szerkesztési eljárásra vonatkozó szabályok szerint, az ügyérték alapján kerül megállapításra.
Költségtérítés
A közjegyzői költségtérítés a közjegyzői díj része (a közjegyzői munkadíj mellett), amely készkiadásokból és költségátalányból áll.
Készkiadások a közjegyzői tevékenység ellátásával kapcsolatban merülnek fel az adott ügyben, pl. utazási, szállás-, postaköltség stb. Ezek különösen az irodán kívüli munkavégzés, illetve a felmerült és igazolt postaköltségek kapcsán jelentkezhetnek. Ilyen a Magyar Országos Közjegyzői Kamara részére fizetendő, 10 000 Ft mértékű költségtérítés is.
Az eddig említett költségeken felül a közjegyzőt a munkadíj 40%-a költségátalányként megilleti.
Ha a fél a közjegyző által a díjjegyzékben feltüntetett munkadíj és költségtérítés összegét kifogásolja, egyeztetés végett a közjegyző székhelye szerinti területi közjegyzői kamara elnökségéhez fordulhat. Ha az egyeztetés eredményeként a fél és a közjegyző között egyezség jött létre, az elnöksége ezt jegyzőkönyvbe foglalja.
14. KÖZJEGYZŐ ELŐTTI EGYEZSÉGI ELJÁRÁS
A közjegyzői díjak közös szabályai
A közjegyzői díjakat elsősorban a közjegyzői díjszabásról szóló 14/1991. (XI. 26.) IM rendelet (a továbbiakban: díjrendelet) határozza meg, de vannak más jogszabályok is, amelyek egyes eljárások díjairól rendelkeznek. A közjegyzői díjazás tehát nem alku kérdése, hanem jogszabályban meghatározott tételekből tevődik össze, és annak megfizetése kötelezettség, amelytől a közjegyző sem térhet el.
Továbbá a közjegyző díja nem illeték, így e vonatkozásban sem alkalmazható az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény. Előfordul, hogy egy közjegyző előtti eljárás során illetéklerovásra hívják fel a felet, ám ez mindig akkor történik, ha bíróság elé kerül az ügy, például fellebbezés folytán.
Általában a közjegyzői díj a következő tételek összegéből áll:
- a közjegyzői munkadíj (ügyérték vagy a tevékenységre fordított idő alapján) és
- a költségtérítés (költségátalány valamint a készkiadások) összegéből.
A közjegyzői díj a közjegyzői tevékenység befejezésekor esedékes, de a közjegyző esetenként előlegre tarthat igényt, amelytől a kérelemre induló eljárás megkezdését függővé teheti. Az előleg összege természetesen beleszámít a közjegyzői díjba.
A közjegyzőt a törvény alapján végzett közjegyzői tevékenységéért munkadíj és költségtérítés illeti meg, amit az eljárás kezdeményező, hivatalból indult eljárás esetén az abban érdekelt fél köteles megfizetni (több fél esetén a fizetési kötelezettség egyetemleges). A közjegyzői díj várható összegéről a tevékenység megkezdésekor a felet a közjegyző tájékoztatja.
Amennyiben a közjegyző eljárása – rajta kívül álló okból – befejezetlen marad, úgy a díjára a ténylegesen elvégzett munka arányában tarthat igényt.
A következő összefoglaló csak tájékoztató jellegű, nem terjed ki minden részletkérdésre!
A közjegyzői munkadíj egyezségi eljárás esetén
Az egyezségi eljárás esetén a kérelem előterjesztéséért a közjegyző részére a díjrendelet 9. §-a szerinti munkadíj, ha pedig az ügyérték nem állapítható meg, a díjrendelet 12. § (2) bekezdés d) pont szerinti munkadíjjal azonos mértékű munkadíj (azaz minden megkezdett óráért 7500 Ft) illeti meg.
Költségtérítés
A közjegyzői költségtérítés a közjegyzői díj része (a közjegyzői munkadíj mellett), amely készkiadásokból és költségátalányból áll.
Készkiadások a közjegyzői tevékenység ellátásával kapcsolatban merülnek fel az adott ügyben, pl. utazási, szállás-, postaköltség stb. Ezek különösen az irodán kívüli munkavégzés, illetve a felmerült és igazolt postaköltségek kapcsán jelentkezhetnek. Ilyennek minősül az ún. archiválási díj is, amely 1500 Ft.
Az eddig említett költségeken felül a közjegyzőt a munkadíj 40%-a költségátalányként megilleti.
Ha a fél a közjegyző által a díjjegyzékben feltüntetett munkadíj és költségtérítés összegét kifogásolja, egyeztetés végett a közjegyző székhelye szerinti területi közjegyzői kamara elnökségéhez fordulhat. Ha az egyeztetés eredményeként a fél és a közjegyző között egyezség jött létre, az elnöksége ezt jegyzőkönyvbe foglalja.
15. KÖZJEGYZŐI LETÉT (TELJESÍTÉSI LETÉT)
A közjegyzői díjak közös szabályai
A közjegyzői díjakat elsősorban a közjegyzői díjszabásról szóló 14/1991. (XI. 26.) IM rendelet (a továbbiakban: díjrendelet) határozza meg, de vannak más jogszabályok is, amelyek egyes eljárások díjairól rendelkeznek. A közjegyzői díjazás tehát nem alku kérdése, hanem jogszabályban meghatározott tételekből tevődik össze, és annak megfizetése kötelezettség, amelytől a közjegyző sem térhet el.
Továbbá a közjegyző díja nem illeték, így e vonatkozásban sem alkalmazható az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény. Előfordul, hogy egy közjegyző előtti eljárás során illetéklerovásra hívják fel a felet, ám ez mindig akkor történik, ha bíróság elé kerül az ügy, például fellebbezés folytán.
Általában a közjegyzői díj a következő tételek összegéből áll:
- a közjegyzői munkadíj (ügyérték vagy a tevékenységre fordított idő alapján) és
- a költségtérítés (költségátalány valamint a készkiadások) összegéből.
A közjegyzői díj a közjegyzői tevékenység befejezésekor esedékes, de a közjegyző esetenként előlegre tarthat igényt, amelytől a kérelemre induló eljárás megkezdését függővé teheti. Az előleg összege természetesen beleszámít a közjegyzői díjba.
A közjegyzőt a törvény alapján végzett közjegyzői tevékenységéért munkadíj és költségtérítés illeti meg, amit az eljárás kezdeményező, hivatalból indult eljárás esetén az abban érdekelt fél köteles megfizetni (több fél esetén a fizetési kötelezettség egyetemleges). A közjegyzői díj várható összegéről a tevékenység megkezdésekor a felet a közjegyző tájékoztatja.
Amennyiben a közjegyző eljárása – rajta kívül álló okból – befejezetlen marad, úgy a díjára a ténylegesen elvégzett munka arányában tarthat igényt.
A következő összefoglaló csak tájékoztató jellegű, nem terjed ki minden részletkérdésre!
A közjegyzői munkadíj közjegyzői letét esetén
A közjegyző a Polgári Törvénykönyv 6:56. §-a szerinti letéti eljárásért
a) az okirat-szerkesztési eljárásban érvényesülő szabályok szerint, az ügyérték alapján megállapítható közjegyzői munkadíjat; ha pedig az ügyérték nem állapítható meg, a tevékenységre fordított időhöz igazodóan minden megkezdett óráért az egy órára felszámítható munkadíj (1500 Ft) kilencszeresének megfelelő mértékű munkadíjat,
b) készkiadást és
c) költségátalányt, ha pedig a letétet a MOKK őrzi, ezen felül 20 000 Ft költségátalányt számít fel.
Ha a fél a közjegyző által a díjjegyzékben feltüntetett munkadíj és költségtérítés összegét kifogásolja, egyeztetés végett a közjegyző székhelye szerinti területi közjegyzői kamara elnökségéhez fordulhat. Ha az egyeztetés eredményeként a fél és a közjegyző között egyezség jött létre, az elnöksége ezt jegyzőkönyvbe foglalja.
16. OKIRAT BIZALMI ŐRZÉSE
A közjegyzői díjak közös szabályai
A közjegyzői díjakat elsősorban a közjegyzői díjszabásról szóló 14/1991. (XI. 26.) IM rendelet (a továbbiakban: díjrendelet) határozza meg, de vannak más jogszabályok is, amelyek egyes eljárások díjairól rendelkeznek. A közjegyzői díjazás tehát nem alku kérdése, hanem jogszabályban meghatározott tételekből tevődik össze, és annak megfizetése kötelezettség, amelytől a közjegyző sem térhet el.
Továbbá a közjegyző díja nem illeték, így e vonatkozásban sem alkalmazható az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény. Előfordul, hogy egy közjegyző előtti eljárás során illetéklerovásra hívják fel a felet, ám ez mindig akkor történik, ha bíróság elé kerül az ügy, például fellebbezés folytán.
Általában a közjegyzői díj a következő tételek összegéből áll:
- a közjegyzői munkadíj (ügyérték vagy a tevékenységre fordított idő alapján) és
- a költségtérítés (költségátalány valamint a készkiadások) összegéből.
A közjegyzői díj a közjegyzői tevékenység befejezésekor esedékes, de a közjegyző esetenként előlegre tarthat igényt, amelytől a kérelemre induló eljárás megkezdését függővé teheti. Az előleg összege természetesen beleszámít a közjegyzői díjba.
A közjegyzőt a törvény alapján végzett közjegyzői tevékenységéért munkadíj és költségtérítés illeti meg, amit az eljárás kezdeményező, hivatalból indult eljárás esetén az abban érdekelt fél köteles megfizetni (több fél esetén a fizetési kötelezettség egyetemleges). A közjegyzői díj várható összegéről a tevékenység megkezdésekor a felet a közjegyző tájékoztatja.
Amennyiben a közjegyző eljárása – rajta kívül álló okból – befejezetlen marad, úgy a díjára a ténylegesen elvégzett munka arányában tarthat igényt.
A következő összefoglaló csak tájékoztató jellegű, nem terjed ki minden részletkérdésre!
A közjegyzői munkadíj okirat bizalmi őrzése esetén
A közjegyzőt okirat bizalmi őrzéséért az okirat-szerkesztési eljárásban érvényesülő szabályok szerint, az ügyérték megállapítható közjegyzői munkadíj fele illeti meg. Ha a bizalmi őrzés időtartama egy évnél tovább tart, a közjegyzőt e munkadíj kétszerese illeti meg.
Költségtérítés
A közjegyzői költségtérítés a közjegyzői díj része (a közjegyzői munkadíj mellett), amely készkiadásokból és költségátalányból áll.
Készkiadások a közjegyzői tevékenység ellátásával kapcsolatban merülnek fel az adott ügyben, pl. utazási, szállás-, postaköltség stb. Ezek különösen az irodán kívüli munkavégzés, illetve a felmerült és igazolt postaköltségek kapcsán jelentkezhetnek.
Az eddig említett költségeken felül a közjegyzőt a munkadíj 40%-a költségátalányként megilleti.
Ha a fél a közjegyző által a díjjegyzékben feltüntetett munkadíj és költségtérítés összegét kifogásolja, egyeztetés végett a közjegyző székhelye szerinti területi közjegyzői kamara elnökségéhez fordulhat. Ha az egyeztetés eredményeként a fél és a közjegyző között egyezség jött létre, az elnöksége ezt jegyzőkönyvbe foglalja.
Közjegyzői díjak 2023 jegyzéke 1. rész
Közjegyzői díjak 2023 jegyzéke 3. rész ITT
