Sőt annak is tudatában vagyunk, hogy a digitális jártasság hiánya akár komoly hátrányt is jelenthet a munkaerőpiacon. Mindezek ellenére minden második megkérdezett válaszolta a Telekom felmérésében, hogy digitális ismeretei további fejlesztésre szorulnak, és csak a válaszadók 37%-a használja a hétköznapokban a mesterséges intelligencia nyújtotta lehetőségeket. 

A magyarok bő háromnegyede (78%) szerzett már új ismeretet digitális tanulás révén, és minden negyedik magyar felnőttnek segített már megszerezni egy munkalehetőséget egy online tanulással elsajátított ismeret – ezek a legfontosabb megállapításai a Telekom megbízásából készült, a magyarok digitalizációval kapcsolatos véleményét vizsgáló attitűdkutatásnak.

Az országosan reprezentatív, 18-65 év közöttieket kérdező felmérésben a válaszadók 89%-a nyilatkozott úgy, hogy egyetért a kijelentéssel, miszerint a digitális világ tele van lehetőségekkel. Kiemelkedően magas volt az egyetértés ezzel az állítással a jelenleg is munkát keresők körében.  Szintén sokan vallják – a megkérdezettek 88%-a – hogy a digitális jártasság az élet számos területén jelent előnyt. 

A többség úgy látja, hogy ha valakinek hiányosságai vannak digitális téren, az rosszabb eséllyel indul a munkaerőpiacon – még akkor is, ha egyébként minden szükséges képzettsége megvan. Mindezek ellenére minden második megkérdezett (54,6%) úgy érzi, fejlesztenie kellene digitális ismereteit. A nők közül szignifikánsan többen mondták a felmérés során, hogy szükségük lenne a digitális ismereteik fejlesztésére ahhoz, hogy magabiztosabban használják ezeket a megoldásokat.

A digitális világban rejlő lehetőségeket felismerők és az ismereteik fejlesztésére szorulók aránya közötti különbség azt jelzi, hogy egyelőre még jóval többen látják a digitalizációban rejlő személyes előre lépési lehetőségeket, mint amennyien ténylegesen élnek is vele. Csak az 50 fölötti korosztály többsége gondolja úgy, hogy a digitális képességek manapság túlértékeltek. 

Nagy egyetértést hozott az attitűdkutatás során a mesterséges intelligencia hasznosságára utaló kérdés is. A megkérdezettek 81%-a válaszolta azt, hogy a mesterséges intelligencia nagyon sok jól hasznosítható lehetőséget jelent, ugyanakkor a válaszadóknak csak a 37%-a használja rendszeresen a mesterséges intelligenciát mindennapi feladataihoz, például email vagy üzenetek írására.

Ezt is elsősorban a fiatal, magasabban képzett városi lakosság és a diákok válaszolták.  A felmérésben résztvevők 45%-a nyilatkozott úgy, hogy ismeri ugyan a mesterséges intelligencia fogalmát, de nem használja azt a mindennapjaiban.

A megkérdezettek 14%-a vallotta, hogy hallott ugyan az AI-ról, de nem tudja pontosan, mi az, 4% pedig magát a fogalmat sem ismeri. A felmérés során minden 3. válaszadó (35%) mondta, hogy a mesterséges intelligenciát kifejezetten félelmetesnek tartja, ez adódhat a nem megfelelő ismeretből, a használatához szükséges tudás hiányából, vagy egyszerűen csak a mesterséges intelligencia megoldások újszerűségéből.  

A felmérés eredményei alátámasztják annak a kísérletnek a tapasztalatait, amelyről a Telekom jelenleg is futó kampányfilmje szól: a filmre vett csoportaktivitás azt szemlélteti, hogy a különböző digitális érettséggel rendelkezők között milyen különbözőségek jelentkezhetnek, miközben a digitális képességek az egyén, a csoport és a társadalom szintjén is fejlődést hozhatnak.