“Különösen állatbarátnak tartom magam, nekem is van három nyuszim és két lovam. Még 12 évesen láttam egy videót a szőrmeiparról, ami mély nyomot hagyott bennem” - mondja Rebeka, a Vegana ügyvezetője.

Hozzáteszi: a bőr- és szőrmeipar eredetileg az élelmiszeripar mellékterméke volt. Mivel azonban folyamatosan nő az igény az ilyen cikkek iránt, prémfarmok, állattenyésztő telepek alakultak ki, ahol az állatokat már kifejezetten a bőrükért, szőrükért tenyésztik.

Egyes telephelyeken nem számít, milyen körülmények közt tartják az állatokat. A szarvasmarhák szemébe például sót vagy chilipaprikát dörzsölhetnek, hogy irányíthatóbbá tegyék őket. A szőrme előállítására nézve sincsenek szabályok: a négylábúak sok esetben még élnek, amikor megfosztják őket a bőrüktől vagy szőrüktől. Évente összesen több mint egymilliárd tehenet, sertést, kecskét, juhot, aligátort, struccot, kengurut, sőt, kutyákat és macskákat vágnak le a bőrükért, bundájukért. 

Rebeka szerint sajnos még ma is sokan vannak, akik inkább nem vesznek tudomást a kegyetlenségről, a termékeken pedig általában fel sem tüntetik, milyen körülmények közt tartották az állatokat. Aki azonban felkarolná az ügyet, annak szerencsére ma már minden téren, így a divatban is vannak megfelelő alternatívák. 

Az első magyar vegán műszőrme

Rebekát 2018 körül kezdte el foglalkoztatni a vegán divat témaköre, mivel ekkor kellett eldöntenie, mire szakosodon az egyemen. Ekkoriban a trend Magyarországon még egyáltalán nem volt jelen, csak a külföldi oldalakon találkozott vele. 

“Nem sokkal később azonban az ismert üzletláncok is hirdetni kezdték, hogy a termékeik egy részében már újrahasznosítható anyagokat használnak. Fokozatosan elvárássá vált, hogy minden cég bemutassa, mit tesz meg a fenntarthatóság érdekében” - mondja Rebeka, aki eldöntötte: a vegán divatot fogja kutatni. Később ebből a témából indult a TDK versenyen is az egyetemen, és ebből írta a szakdolgozatát is.

A fiatal nő cége, a Vegana tavaly év végén indult el, és először kifejezetten a szőrmére fókuszált.

“Szerettem volna divatos darabokat előállítani, úgy, hogy teljes mértékben alternatívái legyenek a valódi szőrnek. Szerencsére találtam olyan újrahasznosított poliészter anyagot, amely minden tulajdonságában hasonlít az eredetire” - mondja.

Rebeka hozzáteszi: vegán műszőrmét Magyarországon eddig nem gyártott senki, a Vegana az első ilyen cég, akik ráadásul próbálnak a divat elvárásaihoz alkalmazkodni. De mennyiben mások az általuk használt anyagok?

Az állati bőr és szőrme magas minőséget képvisel, ám azt kevesen tudják, hogy egyáltalán nem utánozhatatlan ez a színvonal. Ma már olyan szintetikus anyagok léteznek, amelyekkel a bőr és a szőrme is teljes mértékben pótolható, anélkül, hogy az adott termék minőségromlást szenvedne. Ez Rebeka szerint tehát nem lehet ellenérv a vegán divattal szemben. Nyárra pedig a Vegana új kollekcióval készül, így a nyári ruhatárunkat is frissíthetjük majd vegán darabokkal.

“Mivel a szintetikus anyagok előállítása is környezetszennyező, az általunk használt anyagok is újrahasznosítottak. Erre kiemelten figyelünk, hiszen nem szeretnénk a környezetet szennyezni, a fenntarthatóság is fontos része a szemléletünknek.”

A valódi bőr és szőrme ráadásul rendkívül drága: mindenki tudja, hogy aki bundát, bőrcipőt, bőrtáskát -vagy kabátot vásárol, annak mélyen zsebbe kell nyúlnia. Az alternatívák azonban jóval olcsóbbak lehetnek: az áruk töredéke az eredetinek, a minőségben pedig ma már aligha tapasztalható a különbség - mondja Rebeka