Ahhoz, hogy a témáról és a hazai helyzetről a lehető átfogó képet kaphassunk, két szakterület jeles képviselőjeként egy ökotoxikológiával foglalkozó egyetemi kutató és egy analitikus vegyész tartott közös, online előadást az első laboratóriumi webináriumon, vagyis az Eurofins Labináriumon: Dr. Szabó István, a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem Környezettoxikológia Tanszékének vezetője és Palotai Zoltán, az Eurofins Analytical Services Hungary Kft. Környezetvédelmi Üzletágának vezetője.

Sajnos még mindig csak a jéghegy csúcsát látjuk, ugyanis rendkívül sok olyan vegyület létezik, amelyek toxikus hatásairól és egyéb veszélyeiről gyakorlatilag semmit nem tudunk (durva becsléssel azt mondhatnánk, hogy az ismeretlen és már kategorizált vegyületek aránya 9 az 1-hez)” – kezdte előadását Dr. Szabó István, kiemelve, hogy ezek az anyagok mind az alacsonyabb, mind pedig a magasabb rendű organizmusok endokrin rendszerének működési egyensúlyát megzavarhatják, vagy akár teljesen fel is boríthatják.

A hormonális szabályozásra gyakorolt hatások bizonyítottan megnyilvánulhatnak a szervek és testrészek rendellenes fejlődésében, tumorok, különösen nemiszervdaganatok kiváltásában vagy fokozott növekedésében, a tanuló-, koncentráló- és emlékezőképesség csökkenésében, valamint az állati szervezetek fejlődésének (például a rovarok átalakulásának) késleltetésében, gyorsításában vagy megszakításában, akár generációkon átívelve.

Az endokrin rendszer megbontásának következményei olykor csak finoman érzékelhetők, és gyakran csak évek múltán jelentkeznek.

Fontos megjegyezni, hogy amit a környezetben kimutatunk, az messze elmarad attól a mennyiségtől és koncentrációtól, amit gyógyszerként magunkhoz veszünk. Ennek ellenére a természetes környezet élő szervezetei sokkal érzékenyebben reagálhatnak a hormonháztartást zavaró vegyületekre, ezért még ez az alacsony érték is nagy hatással lehet egyes élőlényekre: a halaknál befolyásolhatja az ikrából kifejlődő állat nemét, a kagylók héját deformálhatja, az alligátoroknál abnormális hormonarányokat, delfineknél halva születést, fókáknál méhdaganatot, a jegesmedvéknél koponyadeformitást, a madaraknál lágy tojáshéjakat vagy a csőr deformitását okozhatja – sorolta Dr. Szabó István, akinek vezetésével a MATE-n különböző ökotoxikológiai módszerekkel, például haltesztekkel hosszú évek óta vizsgálják a káros vegyületek lehetséges hatásait.

Honnan származhatnak és mik is pontosan a hormonháztartást megzavaró vegyületek?

Hulladéktárolók, szennyvíztisztítók, ipari források, háztartások, kórházak, állattartó telepek, szántóföldek: ezek lehetnek a legfontosabb források – mondta el Palotai Zoltán, a Labináriumot is szervező Eurofins Analytical Services Hungary Kft. Környezetanailitikai Üzletágának vezetője.

A vegyületcsoport legfontosabb kategóriái pedig a következők: maguk a természetes hormonok, mesterséges hormonok, növényvédőszerek, nehézfémek és vegyületeik, lágyítószerek, gyógyszerhatóanyagok, poliklórozott bifeniliek (PCB-k), policiklusos aromás szénhidrogének (PAH-ok), dioxinok, polibrómozott bifenilek (PBDE-k), oldószerek, perfluor- és perfluor-alkil vegyületek, azaz a PAH-ok – foglalta össze a vegyész, aki azt is elmondta, hogy mivel ezek az anyagok rendkívül sokfélék, azok veszélyességi szempontból történő megítélése, kategorizálása is még sajnos gyerekcipőben jár.

Az Endokrin Aktív Anyagok Információs Rendszere (EASIS) interneten elérhető adatbázisa több, mint 600 olyan vegyületet tart nyilván, amelyeket széles körben alkalmazunk és amelyeket az európai szabályozás is érint: az emberi és az állati egészség, a fogyasztási cikkek; az élelmiszer- és takarmánybiztonság; a környezetvédelem. Ez utóbbi területen az EU-szabályozás három fő szabályozót követ, a EU Vízkeret-irányelvet, az Ivóvíz-direktívát, a Szennyvíz irányelvet.

A hormonháztartást megzavaró, potenciálisan veszélyes vegyületek listája folyamatosan bővül, eközben szélesednek ismereteink egyes anyagol hatásairól is. Ilyen vegyület például a hírhedt biszfenol A (BpA, CH3)2C(C6H4OH)2 ).

A BpA esetében rendkívül aggasztó, hogy bár egyre jobban ismerjük a káros hatásait, mégis nagy, sőt növekvő mennyiségben használja ezt a vegyületet az emberiség:

Amíg 2002-ben 2,5 M t/év, addig 2012-ben már 4,6 M t/év, 2022-ben pedig 10 M t/év volt a legyártott és forgalmazott mennyiség globálisan, annak ellenére, hogy mára már bizonyított tény: a BpA különösen erősen képes megzavarni az emberi hormonháztartást és a vízi élőhelyek egyedfejlődését (különösen a halak különösen érzékenyek).

Amint Palotai Zoltán elmondta, a biszfenolokat már a 19. század  végén szintetizálták, ma leginkább polikarbonát műanyagok monomereként és epoxigyanták prekurzoraként, a polikarbonátoknál pedig keménységük és átlátszóságuk miatt alkalmazzák, felhasználási területük pedig – különösen az 1970-es évek óta – rendkívül széles: cumisüvegek, mikrózható műanyag edények, vízautomaták ballonjai, üveghatású poharak, elektronikai berendezések, biztonsági felszerelések, égésgátló anyagok, PVC-k, epoxi gyanták: konzervek, fogtömések, padlóborítások, hőpapírok… mind-mind tartalmazhatnak BpA-t.

A hírhedt biszfenol-A szerkezete, laboratóriumi kromatogramja, illetve néhány termék, ahol használják.

A BpA embereknél bizonyítottan felelős lehet a spontán vetélésekért, a koraszülésért, a csökkent fogamzóképességért, hím nemi funkciókért és spermiumminőségért; a megváltozott hormonkoncentrációkért, a korai serdülésért, különböző viselkedészavarokért, a PCOS (petefészek betegségért); a csökkent immunfunkciókért, szív- és érrendszeri betegségekért, a megváltozott májműködésért; elhízásért és még a cukorbetegségért is. Jelenlétét kimutatták vérszérumból, anyatejből, vizeletből, magzat- és köldökzsinórvérből is.

A napi tolerálható bevitele (TDI): 50 μg/testtömeg kg/nap, az ivóvíz határérték 2026-tól: 2,5 μg/l; A BpA mérése nem jelent problémát a laboratórium számára, és annak rendszeres vizsgálata kiemelten fontos. Legutóbb a laboratórium a PET Kupát támogató vizsgálata során a Bodrog folyóban detektálta a biszfenol A-t. A mindennapi használati tárgyaink esetében különösen figyeljünk az élelmiszerrel kapcsolatba kerülő tárgyak jelölésére, semmiképpen ne melegítsünk BpA-t tartalmazó műanyag edényben élelmiszert! – hangsúlyozta Palotai Zoltán.

A Labináriumot vezető Dr. Jakab Júlia, az Eurofins Analytical Services Hungary Kft. kereskedelmi vezetője elmondta: az ökotoxikológiai és az analitikai módszereknek egymással együtt kell működniük, hiszen a laboratóriumokban meg kell mérni, hogy a veszélyes, hormonháztartást befolyásoló anyagok milyen arányban fordulnak elő a környezetünkben, a toxikológus kollégáknak pedig azt kell megállapítaniuk, hogy milyen hatásokat és elváltozásokat okozhatnak ezek az anyagok az élő szervezetekben. Az Eurofins analitikai szakemberei és a MATE kutatói számos projekt során működnek együtt, hogy minél többet megtudjunk a jéghegy víz alatti részéről.

Minderre nagy szükség is van, mert – bár a jéghegyek nem biztos –, ezek az anyagok még nagyon sokáig velünk lesznek.