A nyári hőség önmagában is fokozza az élelmiszerbiztonsági kockázatokat, a nem megfelelően hűtött élelmiszerekben egyes kórokozó mikroorganizmusok gyorsabban szaporodhatnak, és ez növelheti az élelmiszer-eredetű megbetegedések kialakulásának kockázatát.
A legfontosabb tényező: az idő és a hőmérséklet
Élelmiszerbiztonsági szempontból nem önmagában az áramszünet ténye a meghatározó, hanem az, hogy az élelmiszer mennyi ideig és milyen hőmérsékleten volt kitéve a nem megfelelő tárolási körülményeknek. A hűtést igénylő élelmiszerek – különösen a húsok, húskészítmények, halak, tejtermékek, tojásos ételek és készételek – fokozott figyelmet igényelnek, mivel ezek kedvező környezetet biztosíthatnak a mikroorganizmusok szaporodásához.
Mit tehetünk már előre?
1. Ellenőrizzük a hűtőszekrény működését!
A hűtést igénylő élelmiszerek biztonságának alapfeltétele a hűtési lánc folyamatos fenntartása. A nyári hőségben a hűtőberendezések fokozott terhelésnek vannak kitéve, ezért célszerű rendszeresen ellenőrizni, hogy a hűtőszekrény megfelelően működik-e, és a tárolási hőmérséklet nem haladja-e meg az ajánlott +5 °C-ot.
A nem megfelelő hőmérsékleten történő tárolás elősegítheti egyes kórokozó mikroorganizmusok szaporodását, ezáltal növelheti az élelmiszer-eredetű megbetegedések kockázatát.
2. Rendezzük át tudatosan a hűtő tartalmát!
A romlásra különösen érzékeny élelmiszereket – így különösen a nyers húsokat, húskészítményeket, tejtermékeket, fogyasztásra kész ételeket és egyéb hűtést igénylő termékeket – célszerű a hűtőtérben átláthatóan elhelyezni. Ez lehetővé teszi, hogy a szükséges élelmiszerek gyorsan hozzáférhetők legyenek, így csökkenthető a hűtőajtó nyitvatartásának ideje és mérsékelhető a hűtőtér felmelegedése.
A hűtőszekrény túlzsúfolása akadályozhatja a hideg levegő megfelelő áramlását, amely egyenetlen hőmérséklet-eloszlást eredményezhet. Ennek következtében egyes élelmiszerek a kívánatosnál magasabb hőmérsékleten tárolódhatnak, ami kedvezhet a mikroorganizmusok szaporodásának.
Javasolt rendszeresen áttekinteni a hűtőben tárolt élelmiszereket, és előnyben részesíteni a rövidebb fogyaszthatósági vagy minőségmegőrzési idejű termékek mielőbbi felhasználását, ezáltal csökkentve az élelmiszer-pazarlás és a romlás kockázatát.
3. Készüljünk hűtési lehetőséggel!
Hasznos lehet hűtőtáska, hűtőakku vagy fagyasztott vízzel töltött palack előkészítése. Ezek segíthetnek a hőmérséklet lassabb emelkedésében, ha az élelmiszerek átmeneti áthelyezése szükségessé válik.
Mi a teendő áramszünet esetén?
Áramszünet esetén elsődleges cél a hűtési lánc megszakadásának lehetőség szerinti mérséklése. Ennek érdekében a hűtőszekrény és a fagyasztó ajtaját kizárólag indokolt esetben nyissuk ki, és a nyitvatartás idejét a lehető legrövidebbre korlátozzuk. Minden ajtónyitás a készülék belső hőmérsékletének emelkedését eredményezi, ami kedvezőtlenül befolyásolhatja a hűtést igénylő élelmiszerek biztonságát.
Az áramellátás helyreállását követően célszerű ellenőrizni a készülék megfelelő működését, valamint felmérni, hogy a hűtést igénylő élelmiszerek várhatóan mennyi ideig lehettek nem megfelelő hőmérsékleten. Az élelmiszer biztonságosságának megítélésekor nem kizárólag az áramszünet időtartamát, hanem a tárolási hőmérsékletet, az élelmiszer jellegét és romlásra való érzékenységét is figyelembe kell venni.
Különös körültekintéssel kell eljárni a fogyasztásra kész, valamint a magas víz- és fehérjetartalmú élelmiszerek – így különösen a húsok, húskészítmények, tejtermékek, haltermékek és készételek – esetében, mivel ezek mikrobiológiai szempontból fokozott kockázatot jelenthetnek a hűtési lánc megszakadása esetén.
Ne kóstolással döntsük el, biztonságos-e egy élelmiszer!
Gyakori tévhit, hogy egy élelmiszer illata, íze vagy külleme alapján egyértelműen megítélhető annak fogyaszthatósága. Számos élelmiszer-eredetű megbetegedést okozó mikroorganizmus (pl. szalmonella, Listeria monocytogenes, E. coli) jelenléte azonban nem jár érzékszervileg észlelhető elváltozással.
Amennyiben nem állapítható meg, hogy a hűtést igénylő élelmiszer mennyi ideig volt megfelelő hőmérsékleten tárolva, vagy kétség merül fel a hűtési lánc folyamatosságával kapcsolatban, az élelmiszer fogyasztása nem javasolt.
Élelmiszerbiztonsági szempontból a „kétség esetén ne fogyassza el” elv alkalmazása jelenti a legkisebb egészségügyi kockázatot.
Vízhasználat és higiénia
Amennyiben a vízellátással kapcsolatban korlátozás vagy külön tájékoztatás jelenik meg, mindig a szolgáltató és a hatóság hivatalos útmutatásait kell követni. Az élelmiszerbiztonság szempontjából továbbra is alapvető:
- az alapos kézmosás ételkészítés előtt és után,
- a nyers hús és a fogyasztásra kész élelmiszerek elkülönítése,
- a tiszta konyhai eszközök használata.
Mikor ne fogyasszuk el az élelmiszert?
Ne használjuk fel az élelmiszert, ha:
- nem ismert, hogy mennyi ideig volt megfelelő hűtés nélkül,
- megváltozott a szaga, állaga vagy külseje,
- a csomagolása sérült vagy felpúposodott,
- kétség merül fel a biztonságosságával kapcsolatban.
Élelmiszerbiztonsági szempontból a megelőzés mindig kisebb kockázatot jelent, mint egy esetleges megbetegedés következményeinek kezelése. A hőség és a fokozott energiaigény időszakában néhány egyszerű óvintézkedéssel jelentősen csökkenthető az élelmiszerbiztonsági kockázat. A tudatos villamos energia használat és a megfelelő élelmiszer-kezelés egyaránt hozzájárul a lakosság védelméhez.
