A lépés mértéke megfelelt a vártnak. Ezzel párhuzamosan a kamatfolyosó két széle is hasonló mértékben változott, így az egynapos jegybanki betéti kamat holnaptól 9,75, az egynapos fedezett hitel rátája pedig 11,75 százalékon áll. 

A jegybank a mai ülés során két opciót tárgyalt Virág Barnabás elmondás szerint: a 75 és 100 bázispontos lépések kerültek asztalra, végül egyöntetűen az előbbi mellett döntött a Monetáris Tanács. Negyedéves ülésről lévén szó, az MNB frissítette makrogazdasági prognózisait is.

A növekedést illetően a hazai gazdaság teljesítménye 2023-ban a -0,6 és -0,4 százalék közötti tartományban alakulhat, majd 2024-ben várhatóan 2,5-3,5, 2025-ben 3,5-4,5, majd 2026-ban 3,0-4,0 százalékkal bővülhet a gazdaság teljesítménye.

A jegybank szerint az erős dezinfláció 2024 első negyedévében folytatódik, majd ezt követően lelassul, így a fogyasztóiár-index várhatóan csak 2025-ben tér vissza tartósan a jegybanki inflációs célra. Éves átlagban az infláció az idei évben 17,6-17,7, 2024-ben 4,0-5,5, míg 2025-ben és 2026-ban egyaránt 2,5-3,5 százalék között alakulhat.

MNB jegybanki alapkamat

Érdekességet a költségvetési hiányvárakozás rejt: 2023-ban a GDP 5,2-6,0, 2024-ben 2,9-3,9 százaléka között lehet. Az idei, valamint a jövő évi várakozás számközepe is érdemben meghaladja a kormányzat által megfogalmazott célokat.

Az MNB értékelése alapján a magyar gazdaság egyértelmű dezinflációs pályán halad, emellett az elmúlt időszakban az ország kockázati megítélése tovább javult. A közlemény végén ezúttal is a körültekintő és adatvezérelt megközelítés kapott hangsúlyt. Ezzel együtt a pozitív reálkamat csökkenését vetíti előre az MNB, ami az elmúlt időszakban a monetáris narratíva kritikus eleme volt.

Várakozásunk szerint a következő hónapokban tovább folytatódhat a kamatkörnyezet normalizálása, egyelőre várhatóan a mostani ütemmel. Gyorsításra már nem nagyon van tér, ezzel együtt az infláció várható alakulása az eddigi sebesség fenntartását teszi lehetővé.

Változást a tavaszi hónapok hozhatnak, amikor a dezinfláció kifulladhat és az eddig rendkívül kedvező bázishatás már nem fogja támogatni a folyamatot. Ettől az időszaktól kezdődően jelentősen lassulhatnak a kamatcsökkentési ütemek.

Ugyanakkor azzal, hogy a kamatvágások egyre inkább a nagy jegybankok asztalára kerültek, illetve kerülnek az elmúlt időszakban tapasztalt pozitív reálkamat-környezet is érdemben változhat, összességében több tér nyílhat majd a kamatkörnyezet hazai csökkentésére. (Nagy János, makrogazdasági elemző, ERSTE)