A legfontosabb választható formák: kata, átalányadózás, vállalkozói személyi jövedelemadó, kisvállalati adó, valamint társas vállalkozásoknál a társasági adózás. Ezek mellett külön figyelni kell az áfára, azon belül főleg az alanyi adómentességre, és a helyi iparűzési adóra is, mert ezek nem mindig „fő adónemként” jelennek meg, mégis komolyan befolyásolják a vállalkozás terheit.

Aki már most hosszabb távra tervez, annak a KATA adózás 2027 kifejezés mögött sem egy külön új adónemet, hanem a kata jövőbeni szabályainak és értékhatárainak figyelését érdemes értenie.

1. Kata – egyszerű, de szűk körben használható forma

A kisadózó vállalkozók tételes adója, közismert nevén kata, ma már jóval szűkebb körben választható, mint régebben. A NAV 2026-os tájékoztatója szerint a kata szabályait külön információs füzet ismerteti, és ez a forma alapvetően azoknak lehet érdekes, akik egyszerű adminisztrációt szeretnének, jellemzően magánszemélyeknek dolgoznak, és beleférnek a kata feltételeibe.

A kata lényege, hogy a vállalkozó nem a tényleges nyereség alapján számol bonyolult adóalapot, hanem fix havi tételes adót fizet. Előnye az egyszerűség és a kiszámíthatóság, hátránya viszont, hogy nem mindenkinek választható, a bevételi és ügyfélkörre vonatkozó szabályokat szigorúan figyelni kell. Ez főleg szolgáltatóknál, kis költségű tevékenységeknél, magánszemély ügyfélkör mellett lehet kedvező.

2. Átalányadózás – sok egyéni vállalkozónak ez lett az alapmegoldás

Az átalányadózás egyéni vállalkozóknál és mezőgazdasági őstermelőknél választható. A lényege, hogy a vállalkozó nem minden költséget tételesen számol el, hanem a bevételéből egy törvényben meghatározott költséghányadot vonhat le, és csak a fennmaradó jövedelem után adózik. A NAV 2026 januári tájékoztatója szerint az átalányadózás az egyik legnépszerűbb egyéni vállalkozói adózási forma, több százezer kisvállalkozó használja.

Ez azoknak lehet jó, akiknek a tényleges költségei nem túl magasak, vagy nem akarnak minden apró kiadást számlákkal, könyvelési részletekkel igazolni. Előnye az egyszerűbb adminisztráció, a kiszámíthatóbb jövedelemszámítás, és az, hogy bizonyos bevételi szintig kedvező lehet. Hátránya, hogy ha a vállalkozásnak sok valódi költsége van, akkor a tételes költségelszámolás kedvezőbb lehet.

2026-tól kedvezően változott az átalányadózás: a legalacsonyabb költséghányad 40 százalékról 45 százalékra emelkedett, és a kamarák tájékoztatása szerint 2027-től ez 50 százalékra nőhet.

3. Vállalkozói személyi jövedelemadó – tételes elszámolás egyéni vállalkozóknak

A vállalkozói személyi jövedelemadó, röviden vállalkozói szja, az egyéni vállalkozók klasszikus adózási formája. Itt a vállalkozó a bevételeivel szemben a tényleges, számlával igazolt költségeit számolja el. A NAV tájékoztatója szerint az egyéni vállalkozónak a vállalkozói adóalap kiszámításakor figyelembe kell vennie a bevételeket, az elszámolható költségeket és a jövedelemminimum szabályait is.

Ez a forma akkor lehet előnyös, ha a vállalkozásnak jelentős költségei vannak: például anyagköltség, bérleti díj, üzemanyag, eszközbeszerzés, alvállalkozói díj vagy más, igazolható kiadás. Hátránya, hogy több adminisztrációval jár, pontosabb könyvelést igényel, és a vállalkozó adóterhe kevésbé egyszerűen becsülhető meg, mint katánál vagy átalányadózásnál.

4. Kiva – kisvállalati adó növekedő cégeknek

A kisvállalati adó, vagyis kiva elsősorban társas vállalkozásoknak — például kft.-knek, bt.-knek — lehet érdekes. A kiva lényege, hogy bizonyos feltételek mellett kiváltja a társasági adót és egyes munkáltatói közterheket. Különösen azoknak a cégeknek lehet kedvező, amelyeknek jelentős bérköltségük van, alkalmazottakat foglalkoztatnak, vagy a nyereséget inkább visszaforgatják a vállalkozásba.

A NAV 2025 decemberi tájékoztatása szerint 2026-tól kedvezőbbé vált a kiva választása: azok a cégek is beléphetnek, amelyek legfeljebb 100 főt foglalkoztatnak, és legfeljebb 6 milliárd forint bevétellel és mérlegfőösszeggel rendelkeznek; a kiesési határok is emelkedtek, a kiva alatt maradásnál 200 fős létszám- és 12 milliárd forintos bevételi határt említ a NAV.

A kiva előnye, hogy bérintenzív, növekvő vállalkozásoknál csökkentheti az adóterhet. Hátránya, hogy a számítása nem mindig egyszerű, és a belépési, kilépési feltételeket folyamatosan figyelni kell.

5. Társasági adó – a klasszikus céges adózás

A társasági adó, röviden tao, a társas vállalkozások általános adózási formája. Ha egy kft. vagy bt. nem választ kivát, jellemzően társasági adó szerint adózik. Ennek alapja a vállalkozás számviteli eredménye, amelyet a törvény szerinti növelő és csökkentő tételekkel kell módosítani. A NAV információs füzetei külön foglalkoznak a társasági adó főbb szabályaival, az adóalap-levezetéssel, a korrekciós tételekkel és az adókedvezményekkel.

A tao azoknak lehet megfelelő, akik stabil céges működésben gondolkodnak, pontos könyveléssel dolgoznak, és a kiva nem kedvező számukra. Előnye, hogy általánosan ismert, széles körben alkalmazott rendszer. Hátránya, hogy a számviteli és adózási szabályok összetettebbek, ezért könyvelő nélkül nehezen kezelhető.

6. Áfa és alanyi adómentesség – nem fő adónem, mégis kulcskérdés

Az általános forgalmi adó, vagyis áfa külön döntési pont. Egy kisvállalkozó bizonyos értékhatár alatt választhat alanyi adómentességet, ami azt jelenti, hogy főszabály szerint nem számít fel áfát a számláin, de áfát sem vonhat le a beszerzései után. A NAV közleménye szerint az alanyi adómentesség értékhatára 2026-tól 20 millió forintra, 2027-től 22 millió forintra, 2028-tól pedig 24 millió forintra emelkedik.

Ez különösen akkor lehet előnyös, ha a vállalkozó főleg magánszemélyeknek dolgozik, mert így az áfa nem növeli meg a végső fogyasztói árat. Ha viszont a vállalkozás sok áfás költséggel dolgozik, vagy főleg áfakörös cégeknek számláz, akkor az áfakörös működés is indokolt lehet.

7. Helyi iparűzési adó – szinte minden vállalkozónál felmerül

A helyi iparűzési adó, vagyis hipa nem választható „fő adónem” abban az értelemben, mint a kata, kiva vagy átalányadózás, mégis minden kisvállalkozónak számolnia kell vele, ha az adott önkormányzat bevezette. A NAV kitöltési útmutatója szerint a bevallást azoknak kell benyújtaniuk, akik az iparűzési adó alanyai, és székhelyük vagy telephelyük szerinti önkormányzatnál van ilyen adó.

Kisvállalkozásoknál létezik egyszerűsített adóalap-megállapítás is, amely csökkentheti az adminisztrációt. Ez főleg kisebb árbevételű vállalkozóknak lehet kedvező, de mindig településenként, bevételi helyzet és működési forma szerint kell megvizsgálni.

Összegzés: nincs mindenkinek legjobb adónem

Egy kisvállalkozó számára a legjobb adózási forma nem általános recept kérdése. A kata az egyszerű, magánszemélyeknek számlázó egyéni vállalkozóknál lehet jó. Az átalányadózás sok kis egyéni vállalkozónak ad egyszerű és kedvező keretet. A vállalkozói szja akkor lehet előnyös, ha sok a tényleges költség. A kiva bérköltséges, növekvő cégeknél lehet erős választás. A társasági adó pedig a klasszikus céges működés alapformája.

A döntés előtt érdemes legalább három dolgot kiszámolni: várható éves bevétel, tényleges költségszint, valamint az ügyfélkör jellege — magánszemélyek vagy cégek. Ezek döntik el, hogy az egyszerűség, a költségelszámolás, a bérköltség vagy az áfakérdés lesz-e a legfontosabb szempont.

Ez az összefoglaló tájékoztató jellegű; konkrét választás előtt könyvelővel vagy adótanácsadóval érdemes számolni.