A negyedévente, nemzetközi középvállalatok körében végzett felmérés alapján az üzleti döntéshozók a növekvő gazdasági bizonytalanság és a geopolitikai kockázatok miatt egyre óvatosabbak lesznek. Az üzleti világban pár éve elterjedt VUCA (változékonyság, bizonytalanság, komplexitás, többértelműség) kifejezés továbbra is pontosan jellemzi a vállalatok globális környezetét, amelyben a Grant Thornton szerint a fenntarthatósági és informatikai beruházások lehetnek a legfőbb kitörési pontok.

Változó globális gazdasági kilátások és középvállalati nyomás

A 2025-ös év második felére vonatkozó gazdasági előrejelzések vegyes képet mutatnak: az OECD legfrissebb prognózisa szerint a globális növekedés az eddigi 3,3%-ról 2,9%-ra lassulhat, és ez tovább csökkenhet, amennyiben a kereskedelmi akadályok vagy geopolitikai feszültségek tartósan fennmaradnak. A Grant Thornton International Business Report (IBR) adatai középvállalatok esetében az export- és nemzetközi bevételi várakozásaik visszaesését mutatják, 3,0%, illetve 4,2%-os csökkenéssel.

Ennek ellenére a középvállalatok jelentős része továbbra is optimista: közel kétharmaduk (66,1%) árbevétel-növekedésre, 63,1%-uk pedig nyereségnövekedésre számít 2025-ben. Továbbá több mint felük (54%) az értékesítési árak emelkedését is tapasztalja. Ezek a mutatók egyértelműen jelzik a középvállalatok ellenálló képességét és stratégiai rugalmasságát, amelyek kulcsfontosságúak a bizonytalan gazdasági környezetben.

Mi a legnagyobb kihívás a vállalatok számára?

A Grant Thornton friss nemzetközi felmérése szerint a középvállalatok számára a gazdasági bizonytalanság jelenti a legnagyobb akadályt, amit a középvállalatok 61%-a említett első számú kihívásként. Dobogós helyen szerepelnek a szállítmányozási nehézségek (49%), valamint a kiberbiztonsági kockázatok (52%) és az egyre intenzívebb piaci verseny (53%) is. 

Az USA importvám-politikája és a megtorló intézkedések fokozott bizonytalanságot hoztak a nemzetközi piacokra, különösen az EU-val és Kínával való kereskedelemben. Ez a középvállalatok körében 5 százalékpontos növekedést eredményezett azok arányában, akik gazdasági bizonytalanságot tapasztalnak (immár 60,5%).

Ezzel párhuzamosan megfigyelhető a szabadkereskedelmi megállapodások előrehaladása: az EU–India szabadkereskedelmi megállapodás közelít a lezáráshoz, erősítve a gazdasági együttműködést, a GCC–Kína tárgyalások felgyorsultak, valamint az is jól látható, hogy az Afrikai Kontinentális Szabadkereskedelmi Térség (AfCFTA) célja az afrikai országok közötti kereskedelem akár 50%-os növelése 2025 végéig.

A Grant Thornton magyarországi szakértői úgy látják, hogy a kutatás eredményeként azonosított kihívások hazánkban is érvényesek, sőt “ezeken felül, a magyar vállalatokat erőteljesen érinti a generációváltás problematikája is: az idősebb és teljesen más világban edződött vezetőknek is szükséges érzékelniük a technológiai veszélyek mellett a lehetőségeket is” - mondja Szarka Gábor, a Grant Thornton társügyvezetője. 

Információbiztonság: kihívás és versenyelőny

“Információbiztonság terén Magyarország az elsők között lépett a közösségi irányelv átvételében, sőt a többi tagállamhoz képest, az irányelv által biztosított nemzeti mozgásteret maximálisan kihasználva, a hazai jogalkotók az EU egyik, ha nem legszigorúbb információbiztonsági szabályozását alakították ki” - emelte ki Kóczé Péter, a Grant Thornton Digitális szolgáltatások üzletágának igazgatója.

Hozzátette, hogy az információbiztonság terén a NIS2 EU irányelv mindenképpen növeli a szabályozói környezet komplexitását. Ráadásul emiatt a NIS2 hatálya alá tartozó társaságok Magyarországon már 2025-től kezdődően szembesültek a információbiztonságra vonatkozó kiadások és belső erőforrás igényének jelentős emelkedésével.

Mi lesz az exporttal? Regionális eltérések

A kutatás eredményei azt mutatják, hogy  középvállalatok egyre inkább a meglévő exportpiaci pozícióik megtartására törekednek, az új piacokra történő belépés helyett. Az exportbővítést tervező középvállalatok aránya jelenleg 50%, míg az export árbevétel növekedését váróké 48%. Mindkét adat csökkenést mutat az előző évhez képest. Ugyanakkor a középvállalatok vezetőinek majdnem fele (48%) tervez újabb országba történő terjeszkedést, és 40%-uk ehhez munkaerő bővítést is.

Jelentős eltérések tapasztalhatók a kamatlábak terén, ahol a Fed és az Európai Központi Bank közötti különbség a legnagyobb több mint két év óta. Ezek a regionális különbségek fokozzák a bizonytalanságot, ugyanakkor egyúttal stratégiai lehetőségeket is teremtenek. Az agilis középvállalatok képesek gyorsan reagálni, irányt váltani és új piacokat meghódítani. Például az európai és dél-amerikai középvállalatok 49,3%, illetve 58,5%-a exportnövekedést vár, míg az észak-amerikai cégek 5 százalékponttal több országban terveznek értékesíteni.

Az exporttal kapcsolatban Magyarországon kettős a helyzet. “Egyrészt a nagy exportpiaci kitettség miatt a nemzetközi piacokon megjelent erős bizonytalanság és az ipar számára meghatározó szektorok nehézségei szűkítik a növekedési lehetőségeket, melyet a magyar vállalatok is megéreznek.

Másrészről viszont a beszállítói láncok rövidítésére és drága nyugat-európai “termelés” áthelyezésére irányuló törekvések, azaz un. nearshore komoly lehetőségeket is teremtenek. A beszállítóvá válás azonban lassú és nehéz folyamat, melyet nemcsak klasszikus versenyképesség, hanem az egyre erősebb compliance elvárások is nehezítenek (etikai, fenntarthatósági, munkajogi compliance).” - mondja Dr. Balásfalvi-Kiss András Partner, az ESG és fenntarthatósági szolgáltatások üzletágának vezetője.

Befektetési prioritások: az AI és informatikai beruházások az élen 

Magyarországon a középvállalatok befektetési kedve alapvetően megcsappant, de ahol van lehetőség, ott a digitalizáció és a technológia rendkívül hangsúlyos. A Grant Thornton szakértői szerint néhány vállalat teljesen át fog ugrani egyes fejlődési lépéseket (például kimaradnak a digitalizáció első lépései - papír dokumentumok digitalizálása, OCR).

A nemzetközi kutatás eredményei alapján - nem meglepő módon - a középvállalatok világszerte elsősorban mesterséges intelligenciába fektetnek – globálisan a középvállalatok 68%-a tervez IT-beruházást, melynek fókuszában az AI-megoldások állnak. 

Magyarországon nagyon hasonló a helyzet, ám nem mindenhol van meg a megfelelő belső szakértelem. Legfontosabb trendek az informatika területén még mindig a folyamat digitalizáció és automatizáció, belső technológiák, információbiztonság és természetesen az AI. “Az SME szektor jelentős része azonban nem tudja merre induljon el ezen a területen, ezért is tervezünk az Grant Thornton Digital keretein belül egy fórumot indítani felsővezetők részére a lehetőségek gyakorlati bemutatására” - mondja Kóczé Péter.

Az IT után a beruházási rangsorban ezt követi az emberi erőforrás (59%) – amely 3 százalékpontos visszaesést mutat az előző negyedévhez képest –, majd a K+F tevékenység (60%), a gépek és berendezések (52%), valamint a munkahelyi infrastruktúra fejlesztése (51%). 

Fenntarthatóság: kihívásból versenyelőny

A fenntarthatóság egyre hangsúlyosabb helyet kap a középvállalati stratégiákban: globálisan a cégek 56%-a versenyelőnyt remél a fenntarthatósági beruházásoktól.

“Azt látjuk, hogy a fenntarthatósági szabályozás “lazulása” egy nagyon érdekes folyamatot indított el. Ügyfeleink jobban fókuszálnak a fenntarthatóság versenyképes lábaira (költségcsökkentés, munkavállalói elégedettség, zöld termék- és szolgáltatásfejlesztés) és egyre többen döntenek önkéntes (VSME vagy GRI alapú) fenntarthatósági jelentés kiadása mellett, mely újra versenyelőny lett és lényegesen könnyebb összeállítani, mint a CSRD alapú (kötelező) nagyvállalati jelentést.”- mondja Dr. Balásfalvi-Kiss András.

A fenntarthatóság és az információbiztonság jelentik azon stratégiai területeket, amelyekre építve olyan üzleti modelleket szükséges kialakítani, amelyek révén a vállalatok ellenállóbbak a külső veszélyekkel szemben és hosszabb távon is óvják és ápolják a társadalom és a környezet meglévő értékeit. “Első ránézésre ezek az új modellek jóval költségesebbnek tűnnek a korábbi (jelenlegi) modelleknél, ugyanakkor kitörési pontot is jelenthetnek azoknál a társaságoknál, akik gyorsabban és alacsonyabb ráfordítással tudják ezeket kialakítani és működtetni.” - mutat rá Kóczé Péter.