A vonatkozó jogszabályok, többek között az adózás rendjéről szóló törvény alapján négy eljárási forma áll a Nemzeti Adó- és Vámhivatal rendelkezésére, amelyeket a kockázatelemzési tevékenysége alapján az adózók irányában elrendelhet: a támogató eljárás, a jogkövetési vizsgálat, az adóellenőrzés és a büntetőeljárás. Az őszi adótörvény-módosítási csomag részeként 2025. január 1-jétől ezek sora bővül egy új adóhatósági eszközzel, az adategyeztetési eljárással. Bár súlyát és az alkalmazható szankciókat tekintve ez lesz a legenyhébb eljárásforma, jelentősége mégis nagy.
Mi hívta életre az adategyeztetési eljárást?
Az adóhatóság elképesztő mennyiségű tranzakciós adatot gyűjt be, használ fel és elemez ellenőrzési tevékenysége során, ezek nagy részét ráadásul valós időben teszi. Ha csak az online számlaadat szolgáltatást vizsgáljuk, ezen a szinten havonta tízmilliós nagyságrendben érkeznek be adatok.
A feldolgozott adatmennyiség közel 3-4 százalékánál merül fel valamilyen hiba, hiányosság vagy eltérés (a NAV rendelkezésére álló adatforrásokhoz képest), ami többszázezer számlát érint. Mivel az adóhatóságnak nincs elegendő kapacitása ezek kijavítására, kitisztázására, más megoldást kellett keresni, amellyel rá lehet venni az adózókat, hogy saját maguk javítsák adatszolgáltatásukat. Ez hívta életre az adategyeztetési eljárást.
Milyen eltéréseket vizsgál a NAV az adatszolgáltatás kapcsán?
Az adóhatóság az online számlaadat szolgáltatással kapcsolatos kockázatelemzési tevékenysége részeként főként az alábbi adatokat, adatforrásokat vizsgálja:
- tételes áfaösszesítő jelentések,
- online pénztárgép adatok,
- a kezelőszemélyzet nélküli automata szolgáltatások adatai,
- foglalkoztatotti bejelentések és a járulékbevallások,
- EKAER adatok,
- import tevékenység adatai,
- az uniós tagállami, közösségi ügyletek kontrolladatai
- NTAK (Nemzeti Turisztikai Adatszolgáltató Központ) adatok.
Abban az esetben, ha a felsorolt adatkörök és az adózók által benyújtott bevallások között eltérés mutatkozik, az adóhatóságnak teendője van. Például akkor, ha az adott cég online számlaadat szolgáltatásában több kibocsátott bizonylat található vagy nagyobb az adóösszeg, mint ami a bevallásban szerepel. Ilyenkor nyújthat megoldást az adategyeztetési eljárás.
Nincs szükség emberi beavatkozásra
Az új eljárásforma az adóhatóság oldaláról egy automatizált, informatikai és a gépi eszközökkel támogatott folyamat, amely alapvetően nem igényel emberi beavatkozást. Az eljárás indulása a NAV kockázatelemzési rendszerei által generált adatokra, jelentésekre épül. Amennyiben hibás adatszolgáltatásra derül fény, az érintett adózó erről egy automatikus kiértesítést kap. Ettől számítva 15 napja van arra, hogy az erre a célra kialakított online felületen jelezze, hogy kijavította a hibát, vagy azt, hogy nem ért egyet az adóhatóság hibás adatszolgáltatásra vonatkozó megállapításával. Ez utóbbi állítását természetesen valamilyen módon meg kell alapoznia.
Fontos kiemelni, hogy az adózónak kötelező részt vennie az adategyeztetési eljárásban, vagyis kötelező reagálnia az értesítésre, függetlenül attól, hogy hibázott-e az adatszolgáltatás teljesítése során. Ha ezt 15 napos határidőig nem teszi meg, akkor egy lépcsőzetes rendszerben egyre súlyosabb szankciókra számíthat. Ennek első tétele egy 300 ezer forintos mulasztási bírság, amely az újabb határidők elmulasztásával lépésről-lépésre emelkedik.
Fokozatosság elve és informatikai fejlesztések
Bár a vonatkozó szabályozás már 2025. január 1-jétől hatályos, az adóhatóság számára az új eljárásforma alkalmazása a kezdeti időszakban valószínűleg egyelőre opcionális lehetőség szintjén marad. Ennek oka a fokozatosság elvének érvényesítése mellett elsősorban az, hogy némi időre van szükség, amíg az automatizmust biztosító informatikai fejlesztések elkészülnek. Vagyis januárban jó eséllyel az adózóknak még nem kell számítani a tömegesen kiküldött adategyeztetési eljárás értesítőkre, annyi azonban biztos, hogy az adatminőség javítása érdekében a NAV jövőre mindenképpen beveti ezt az eszközt.
