A további inflációcsökkenés borítékolható volt, ennek mértéke azonban meghaladta a vártat. Az 1,2 százalékos tényadat így mind az 1,6 százalékos piaci konszenzusnál, mind az ERSTE – ennél alacsonyabb – 1,4 százalékos várakozásánál kisebb lett.

A maginflációnál már nem volt ilyen mértékű a lassulás, ez a mutató 1,9 százalékon állt júliusban a júniusi 2 százalék után. Összességében a mostani alacsony adat várhatóan megágyaz a további jegybanki kamatcsökkentéseknek az augusztusi, és nagy valószínűséggel a szeptemberi kamatdöntő üléseken.

Továbbra is a legjelentősebb dezinflációs tényezőnek az élelmiszerárak számítanak, melyek havi szinten további 1 százalékkal, vendéglátás nélkül számítva pedig 1,7 százalékkal csökkentek. Bár az aszályos időjárás és az iráni háború miatti nyersanyagáremelkedés élelmiszerdrágulást sugall, úgy tűnik, ezek a kockázatok a jövő évre tolódtak.

Az iparcikkek inflációját továbbra is féken tartja a megerősödött forint, s ezen a képen a júliusi forintgyengülés nem igazán változtatott. A ruházati cikkeknél ehhez még hozzájárult a támogató szezonális hatás. Jelentősen, havi szinten 0,9 százalékkal estek a háztartási energia árai is, melynek inflációját az elszámolási sajátosságok is befolyásolják.

A járműüzemanyagok 1,3 százalékos havi árcsökkenése a vártnak megfelelő volt. A „védett ár” júniusi végi kivezetése ellenére a magasabb nagykereskedelmi árak a júliusi árfelírási időszakban nem gyűrűztek át a kutak áraiba.

Teljesen más a kép a szolgáltatásoknál, ahol a vártnál nagyobb volt a havi szintű drágulás mértéke, 1,6 százalékos. Az üdülési szolgáltatások és az utazás szezonális drágulása mellett a banki és telekom szolgáltatások júliusi áremelkedései terhelték ezt az főcsoportot, miután ezen szolgáltatók „önkéntes árkorlátozása” június végén véget ért.

A szolgáltatások drágulását azonban szemmel láthatóan teljesen ellensúlyozta a többi főcsoport zömében mutatkozó, vártnál erősebb dezinfláció. 

Bár az iráni háború nyomán emelkedtek és jóval volatilisebbé váltak az energia- és a nyersanyagárak, ennek hatásai lényegében továbbra sem érződnek a magyar fogyasztói árakban, sőt az év eddig eltelt időszaka minden várakozásokat alulmúló inflációs számokat hozott.

Az erős forint hatásai és a még meglévő árkorlátozások úgy tűnik, sok kedvezőtlen hatást ellensúlyoztak. Fontos kérdés a geopolitikai feszültségek és az aszály tükrében, hogy az energia- és az élelmiszerárak oldaláról kell-e, és ha igen mikor emelkedő inflációs kockázatokra számítani. Ebben a helyzetben kulcsfontosságú maradhat a forint stabilitása, hiszen ez segíthet az átárazási hajlandóság és a várakozások kontroll alatt tartásában.

A júliusi infláció éves mélypont lehetett, némi emelkedés jöhet augusztustól, ugyanakkor összességében a második félévre várt inflációemelkedés üteme jóval visszafogottabb lesz, mint azt korábban vártuk. Az éves inflációs mutató az év hátralévő részében várhatóan végig a 3 százalékos jegybanki cél alatt marad majd.

Mindez – a kockázatok ellenére - egyelőre lehetővé teszi, hogy a még mindig magas kamatszinten a jegybank tovább tudjon enyhíteni úgy, hogy fenntartsa a kommunikációjában kulcsfontosságú pozitív reálkamatszintet.