Az első Fed kamatcsökkentéssel kapcsolatos várakozások így egyre későbbre tolódtak. Az Eurózónában a legtöbb gazdaságban jól indult az első negyedév. Valamelyest nőtt az optimizmus a növekedési kilátásokkal kapcsolatosan, a bizonytalansági faktor azonban továbbra is jelentős. Az EKB várhatóan már júniusban kamatot csökkent, megelőzve az USA Fed-jét.

Hazai makrohírek

Itthon is pozitív növekedési adatokat hozott a január-március. A belső kereslet növekedéshez való hozzájárulása viszonylag kedvezően alakulhatott, az ipari export azonban gyenge maradt. Összességében 2 százalékos GDP növekedést prognosztizálunk az idei évre, most inkább felfelé mutató kockázatokkal.

Az első négy hónapban a jegybanki célsávban tartózkodott az éves infláció. A kép azonban vegyes: a piaci szolgáltatások inflációja ugyanis továbbra is markáns, hiszen számos szektor a múltbeli infláció alapján árazott át az év első hónapjaiban. Májustól ismét a célsáv fölé, az év végére pedig várhatóan 5 százalék fölé emelkedik az infláció.

A dezinflációs folyamat 2025-ben indulhat újra. Április végére 7,75 százalékra csökkent a jegybanki alapkamat. Az infláció újbóli emelkedése és a nagy jegybankoktól várt kamatcsökkentések későbbre tolódása a monetáris enyhítési ciklus közelgő végét jelzi.

A külső egyensúly helyreállt tavaly, a belső egyensúly kapcsán azonban nem következett be a tervezett konszolidáció. Az államháztartás hiánya továbbra is magas, ami egyre inkább a hitelminősítői figyelemnek is fókuszában van.

A kockázatérzékelés gyors változásai, a politikai zajok és a csökkenő pozitív kamatkülönbözet gyengítették az év eddig eltelt részében a forintot. A pozitív reálkamatok fenntartása és az ismét javulni kezdő külső egyensúlyi pozíció azonban nem sugall további jelentősebb forintgyengülést.