Az utazók többsége (51%) szerint a készségfejlesztésre épülő utazások tartalmasabb élményt nyújtanak, mint a hagyományos nyaralások, különösen akkor, ha a programokat helyiek szervezik vagy állítják össze.
Az európaiak bő egyharmada (37%) idén már kifejezetten azért foglalt utazást, hogy egy új készséget sajátítson el.
A hagyományos, pihenésre épülő „fly and flop” (repülj és pihenj) nyaralások korszakát egyre inkább felváltja az úgynevezett „skilliday”, vagyis a készségfejlesztő nyaralás1. A Mastercard több mint 27 000 utazó bevonásával, 28 európai országban végzett reprezentatív kutatása szerint az európaiak közel fele (48%) azt tervezi, hogy következő nyaralása során valamilyen új készséget sajátít el. A felmérés az Európa egyik legfontosabb gazdasági hajtóerejének számító turizmus résztvevőinek motivációit vizsgálta.
Az európaiak több mint egyharmada (37%) már idén is olyan utazást foglalt, amelynek elsődleges célja egy új készség elsajátítása – legyen szó idegen nyelv tanulásáról, egy sportág megismeréséről vagy akár túlélési ismeretek megszerzéséről. A trendet a fiatalabb generációk vezetik: a 18-24 évesek 57%-a, illetve a 25-34 éves korosztály 52%-a már kifejezetten készségfejlesztő utazást tervezett 2026-ra.
Az utazók többsége (51%) úgy véli, hogy az utazás sokkal tartalmasabb élménnyé válik, ha közben valami újat is tanulnak. Közel ugyanennyien (48%) gondolják azt, hogy az újonnan megszerzett tudás vagy készség értékesebb emlék, mint egy hagyományos szuvenír. Ez az attitűd jól illeszkedik ahhoz a szélesebb fogyasztói trendhez, amely szerint az emberek egyre inkább élményekre költenek tárgyak helyett.
A „skilliday” jelenség ugyanakkor jelentős üzleti lehetőséget is teremt a turisztikai kis- és középvállalkozások számára. A turizmus Európában minden kilencedik embernek ad munkát, és az Európai Unió GDP-jének 10,5%-át állítja elő2. A kutatás szerint a turisták 42%-a hajlandó többet fizetni egy olyan utazásért, amely során valamilyen új készséget sajátíthat el, és szívesebben választ helyi szolgáltatókat, amelyek hiteles, autentikus élményeket kínálnak.
Natalia Lechmanova, a Mastercard Economics Institute európai vezető közgazdásza úgy fogalmazott: „A mai utazók olyan élményeket keresnek, amelyek maradandó benyomást hagynak bennük – és egyre inkább olyan készségeket is, amelyek hosszú távon velük maradnak.
Legyen szó borkészítésről, famunkáról, fazekasságról vagy akár festészetről, a fogyasztók szívesen költenek olyan helyi vállalkozásoknál, amelyek egyszerre kínálnak ízelítőt a helyi kultúrából és olyan tudást, amely az utazás után is a hasznukra lehet.”
Hozzátette: „Mindez egy szélesebb gazdasági változást is tükröz: az emberek egyre nagyobb értéket tulajdonítanak az élményeknek. Az élményalapú költések ellenállóbbnak bizonyultak, mint a termékekre fordított kiadások, a készségfejlesztő utazások pedig ennek a trendnek a legértékesebb szegmensét képviselik. Ezek az utak ráadásul nem kizárólag a legfelkapottabb turisztikai célpontokat érintik, hanem kisebb városokba, vidéki térségekbe és a kevésbé frekventált időszakokba is látogatókat vonzanak, így a turizmus gazdasági előnyei egyenletesebben oszlanak el.”
Milyen készségeket szeretnének elsajátítani az európaiak?
Az utazás során elsajátítani kívánt készségek közül a nyelvtanulás áll az első helyen: az európaiak 30%-a szeretne annyira megtanulni egy idegen nyelvet, hogy képes legyen beszélgetni a helyiekkel. Szorosan ezt követik a gasztronómiai élményekhez kapcsolódó tanulási lehetőségek. A válaszadók 28%-a venne részt főzőtanfolyamon vagy kulináris workshopon helyi séfek vezetésével, ugyanennyien pedig arra kíváncsiak, hogyan készülnek a helyi élelmiszerek és italok – például a bor, a sajt vagy a sör.
Minden ötödik utazó (18%) szívesen sajátítana el olyan szabadtéri és túlélési készségeket, mint a vadon termő növények gyűjtése, a tájékozódás vagy a természeti körülmények között történő életben maradás, míg 14% a hagyományos kézműves mesterségek és technikák megismerését részesítené előnyben.
A 10 legnépszerűbb készség, amelyet az európaiak 2026-ban utazás közben szeretnének elsajátítani:
- Egy új nyelv alapvető kifejezései és társalgási szintű használata – 30%
- Gasztronómiai ismeretek és főzőworkshopok helyi séfekkel – 28%
- Élelmiszer- és italkészítés (például borkészítés, sajtkészítés vagy sörfőzés) – 28%
- Wellness és mozgásalapú tevékenységek (jóga, meditáció, tánc, harcművészetek) – 25%
- Hagyományos kézműves mesterségek (fazekasság, szövés, faművesség, textilművészet) – 24%
- Kreatív művészetek (fotózás, festészet, írás) – 23%
- Sportok (például síelés, szörfözés, sziklamászás vagy túrázás) – 19%
- Szabadtéri és túlélési készségek (vadnövénygyűjtés, tájékozódás, túlélés) – 18%
- Hagyományos mesterségek és örökségvédelmi technikák – 14%
Fenntartható életmódhoz kapcsolódó készségek (permakultúra, természetvédelem) – 13%
Eltérő érdeklődés Európa különböző országaiban
Az európai utazók érdeklődése jelentősen eltér attól függően, hogy melyik országból érkeznek. A szerbek mutatják a legnagyobb érdeklődést a nyelvtanulás iránt: 45%-uk szeretne idegen nyelvet tanulni utazásai során. A románok számára a gasztronómia a legfontosabb: tízből négyen (41%) szívesen vennének részt főzőtanfolyamon vagy kulináris workshopon. A svéd utazókat leginkább az érdekli, hogyan készülnek a helyi ételek és italok: 37%-uk szeretne betekintést nyerni a kulisszák mögé.
A magyarok bő egyharmada (42%) ért egyet azzal az állítással, hogy szeret új készségeket vagy mesterségeket elsajátítani, amikor nyaralni megy. A magyar utazók relatív többsége (30%) a tradicionális helyi ételek készítésére kiváncsi leginkább, de viszonylag magas érdeklődést (27%) mutatnak a welness-jóga-meditáció témakör iránt is.
A magyarok közül a legtöbben (59%) arra törekednek, hogy tartós emlékeket gyűjtsenek az utazás során, de kiugróan sokak számára fontos az is, hogy kijjebb tolják a saját határaikat (43%), vagy kipróbáljanak új aktivitásokat, tradíciókat vagy ételeket (33%).
A szlovének egyharmadát (35%) ugyancsak a jólléti és mozgásalapú programok – például a jóga, a meditáció vagy a tánc – vonzzák leginkább. Az olaszok közel egyharmada (31%) hagyományos kézműves mesterségeket szeretne elsajátítani, például fazekasságot, szövést vagy fafaragást.
A kreatív tevékenységek iránt különösen nagy az érdeklődés Horvátországban és Szerbiában: mindkét országban a válaszadók mintegy 31%-a szeretné fejleszteni művészeti készségeit utazás közben. Az ukrán utazók bizonyultak a leginkább sportorientáltnak: több mint egynegyedük (28%) szeretne valamilyen új sport- vagy mozgásformát elsajátítani.
A Mastercard legfrissebb kutatási jelentése azt is bemutatja, hogy mely európai nemzetiségek költenek a legtöbbet élményalapú programokra külföldi utazásaik során. Franciaországban az amszterdami Mastercard-kártyabirtokosok adják az élményköltések 9,7%-át.
Az Egyesült Királyságban a Hollandiában kibocsátott Mastercard-kártyák teszik ki az élményköltések legnagyobb, 4,9%-os hányadát, míg Spanyolországban az olasz kártyabirtokosok részesedése a legmagasabb 3,1%-kal.
