Húsz európai ország összesen 20 ezer fogyasztójának válaszait dolgozta fel az Intrum éves Európai Fogyasztói Fizetési Jelentése, az ECPR. A 2026. szeptember 18-án ismertetett kutatás szerint a megkérdezettek 56 százaléka az elmúlt hat hónapban legalább egyszer kölcsönből vagy hitelkártyával fizetett ki számlát. A jelzáloghiteleket nem tartalmazó mutató egy évvel korábban még 45 százalékon állt, vagyis 11 százalékponttal emelkedett.

Nemcsak a hitel igénybevétele vált gyakoribbá: a határidők betartása is többeknek okoz gondot. A válaszadók 29 százaléka vallotta be, hogy az előző tizenkét hónap során legalább egy számláját késve rendezte. Tavaly még 24 százalékuk számolt be ilyen esetről. A két évig tartó javulást tehát 5 százalékpontos romlás követte.

A két folyamat együtt arra utal, hogy egyre nehezebb egyensúlyban tartani a háztartások pénzügyeit. A kölcsön ugyan segítséget jelenthet egy esedékes számla kifizetésénél, tartós megoldást azonban önmagában nem ad: a pénzügyi nehézséget későbbre tolhatja.

Németországban látványosan romlott a helyzet

A késedelmes számlafizetés Németországban bizonyult a leggyakoribbnak: a fogyasztók 53 százalékát érintette. Svájcban 39, Franciaországban 37 százalék volt az arány.

Különösen nagy a változás a német háztartásoknál. Egy évvel korábban még 26 százalékuk jelzett fizetési csúszást, így ez az érték mostanra több mint a kétszeresére nőtt. Ezzel egy időben a számlák rendezéséhez kölcsönt vagy hitelkártyát használók aránya 46 százalékról 71 százalékra ugrott.

Magyarországon ennél kedvezőbb eredmények születtek. A válaszadók negyede fizetett késve, ami alacsonyabb az európai átlagnál. Az elmúlt fél évben pedig 35 százalékuk használt kölcsönt számlafizetésre: a vizsgált húsz ország között ez volt a legalacsonyabb érték.

Johan Åkerblom, az Intrum elnök-vezérigazgatója az eredményeket értékelve arra hívta fel a figyelmet, hogy az európai fogyasztók hosszú ideje alkalmazkodnak a bizonytalan gazdasági körülményekhez, ez azonban mind nagyobb erőfeszítést követel tőlük. Megítélése szerint a gyakoribb fizetési késedelmek, a számlákhoz igénybe vett hitelek, valamint az erősödő takarékosság és óvatosság egyaránt a tartós pénzügyi nyomásra adott válaszok.

Sokan még biztosak a számlafizetésben, de a nagyobb vásárlások már feszültséget okoznak

A nehézségek ellenére az európai fogyasztók négyötöde továbbra is úgy érzi, hogy képes fedezni az alapvető kiadásait. A megkérdezettek 78 százaléka bízik abban, hogy hónapról hónapra valamennyi számláját rendezni tudja.

Ez a magabiztosság ugyanakkor nem jelenti azt, hogy a gazdasági bizonytalanság ne befolyásolná a döntéseiket. Egy nagyobb vásárlás idén már a válaszadók 58 százalékának okoz stresszt a gazdasági környezet miatt, miközben tavaly 45 százalékuk érzett így.

A pénzügyi kockázatok vállalásával kapcsolatban az európaiak 57 százaléka lett óvatosabb. Németországban 55 százalékos értéket mértek, ami közel áll az európai átlaghoz. Magyarországon viszont a tavalyi 56 százalékról 65 százalékra emelkedett a kockázatokkal szemben óvatosabb válaszadók aránya.

A magyaroknál különösen fontos a félretett pénz

A kiszámíthatatlan körülményekre sok háztartás tartalékképzéssel reagál. Az európai válaszadók 66 százaléka havonta félretesz valamennyit a váratlan kiadásokra, szemben az előző évi 60 százalékkal. Emellett 49 százalékuk fontosabbnak tartja a megtakarítást, mint a költekezést.

Németországban ezen a téren is jelentős fordulat látszik. Tavaly még alig több mint minden harmadik fogyasztó részesítette előnyben a spórolást, idén már több mint a felük előbb különít el pénzt megtakarításra, és csak utána kezd költeni.

A magyarok körében 61 százalék helyezi előtérbe a megtakarítást. Ennél magasabb arányt csupán Portugáliában, Spanyolországban és Szlovákiában regisztráltak.

A felmérés így egyszerre mutatja a mindennapi pénzügyi nehézségek erősödését és a tudatosabb felkészülést. A fogyasztók igyekeznek tartalékot teremteni, miközben a rendszeres kiadások fedezése továbbra is nyomást gyakorol a költségvetésükre.

Vásárlás most, fizetés később: van, akinek kényelem, másnak szükségmegoldás

Az elmúlt egy évben tízből négy európai fogyasztó élt a „vásárolj most, fizess később”, azaz BNPL-szolgáltatások valamelyikével.

A megoldás Németországban volt a legelterjedtebb, ahol a válaszadók 59 százaléka használta. Hollandiában ezzel szemben mindössze minden ötödik fogyasztó választotta ezt a lehetőséget. Magyarországon 23 százalékos arányt mértek, amely közel áll a csehországi 24 és a szlovákiai 28 százalékhoz.

A halasztott fizetés mögött ugyanakkor nagyon különböző élethelyzetek húzódnak meg. A stabilabb pénzügyi helyzetű fogyasztók 34 százaléka elsősorban kényelmi szempontokkal indokolja a BNPL használatát. A sérülékenyebb anyagi helyzetben lévő felhasználók viszont gyakrabban fordulnak hozzá azért, hogy áthidalják átmeneti pénzhiányukat, fedezzék alapvető szükségleteiket, vagy olyan terméket vásároljanak meg, amelyet másként nem tudnának megengedni maguknak.

A halasztott fizetést használó magyarok negyede alapvető javak beszerzésére vette igénybe ezt a lehetőséget, míg a németeknél ugyanez mindössze minden tizedik felhasználóra volt jellemző.