Viszlát, dúsgazdag tőzsdecápa!
Öltöny, luxusautó, több monitoron villogó árfolyamok? A magyar befektetőkről ezt a képet ideje frissíteni. A Lightyear megbízásából készült, „A magyar befektető” című kutatás szerint a 18–64 éves magyarok 26 százalékának van legalább egy befektetési terméke. Ebbe az állampapírtól a részvényen és a befektetési alapon át a kriptovalutáig többféle eszköz beletartozik.
A befektetők legnagyobb jövedelmi csoportját a havi nettó 300–500 ezer forintot keresők alkotják, több mint felük pedig félmillió forint alatti havi nettóból gazdálkodik. Közel negyedük teljes megtakarítása az egymillió forintot sem éri el.
Vagyis a befektetés sokaknál már a hétköznapi pénzügyek része. Bár a férfiak, a diplomások és a budapestiek továbbra is felülreprezentáltak, a befektetők köre jóval színesebb annál, mint amit a régi sztereotípiák sugallnak.
Az inflációtól félünk, mégis parkoltatjuk a pénzt
A magyar befektetők többsége nem a következő nagy tőzsdei dobásra hajt. A megkérdezettek 53 százalékának fontosabb a biztonság, mint a magasabb hozam lehetősége, és mindössze 6 százalékuk kockáztatná megtakarításai nagy részét a nagyobb nyereségért.
A leggyakoribb aggodalom mégsem az árfolyamok hullámzása. Az infláció miatt 48 százalékuk aggódik, míg a piaci ingadozástól 33 százalék tart.
Ehhez képest meglepő, hol marad a félretett pénz egy része: a válaszadók 75 százaléka folyószámlán is tart be nem fektetett megtakarítást, 67 százalékuk pedig készpénzt is őriz. Ezek az arányok a válaszadókra vonatkoznak, nem azt mutatják, hogy a teljes vagyonuk hány százaléka áll ilyen formában.
A könnyen hozzáférhető tartaléknak természetesen megvan a szerepe. A hosszabb távra félretett, nem vagy alig kamatozó pénz vásárlóerejét azonban fokozatosan csökkentheti az infláció. A számlán ugyanannyi forint látszik, a bevásárlókosárba mégis kevesebb fér.
Önálló döntések, kevés magabiztosság
A kutatás másik beszédes ellentmondása, hogy a befektetők 81 százaléka saját maga kezeli a portfólióját, de csak 33 százalékuk tartja magát tapasztaltnak.
Sokan tehát maguk választanak befektetést, miközben még építik az ehhez szükséges tudást. Ez segíthet megérteni, miért maradnak népszerűek az ismerős megoldások, és miért nehezebb nyitni a kevésbé ismert termékek felé.
A megkérdezettek 33 százaléka tart részvényt, 30 százaléka befektetési alapot, ETF-et pedig 19 százalékuk. Ezek a befektetések ugyanakkor különböző kockázatokat hordozhatnak: önmagában egyik elnevezés sem jelent garantált hozamot vagy biztos inflációvédelmet.
TBSZ: az előny, amelyről sokan lemaradnak
A tartós befektetési számla, vagyis a TBSZ iránt van érdeklődés: a kutatásban részt vevő befektetők 62 százaléka fontolóra venné jövőbeli befektetéseihez.
Az adózási előnyének ismertsége viszont erősen függ a megtakarítás nagyságától. A hárommillió forintnál kisebb megtakarítással rendelkezőknek csak 44 százaléka tud az adómentesség lehetőségéről, míg a tízmillió forint feletti csoportban már 82 százalék ez az arány.
A TBSZ nem önálló befektetési termék, hanem a befektetések tartására szolgáló számlakeret. A hozzá kapcsolódó adóelőny feltételekhez és tartási időhöz kötött, ezért a választásnál az is számít, mikor lehet szükség a félretett pénzre.
ETF: három betű, sok kérdőjel
Az ETF, vagyis a tőzsdén kereskedett befektetési alap a felmérés egyik legkevésbé ismert szereplője. A magyar befektetők negyede még csak nem is hallott róla.
Pedig egy szélesen diverzifikált ETF-en keresztül több vállalat vagy más eszköz teljesítményéből is részesedhet a befektető. Ettől azonban még nem válik kockázatmentessé: az árfolyama eshet, és az sem mindegy, pontosan milyen befektetéseket tartalmaz.
Az érdeklődés mindenesetre látható. Az összes megkérdezett befektető 42 százaléka fontolóra venne ETF-et, a portfóliója átalakítását tervezők között pedig már 55 százalék ez az arány. Ez arra utal, hogy az alacsony elterjedtség mögött az ismerethiánynak is szerepe lehet.
A következő lépéshez tudás is kell
A kutatást megrendelő Lightyear értelmezése szerint a magyar piacon a befektetéshez szükséges ismeretek és az önbizalom erősítése kulcskérdés.
A felmérésből kirajzolódó befektető ugyanis gyakran átlagos fizetésből tesz félre, óvatosan dönt, és szeretné megőrizni a pénze értékét. A befektetés sokak számára már elkezdődött – a lehetőségek tudatos összehasonlítása viszont még tanulási folyamat.
