Az egyszeri tételek

A Kft törzstőkéjének minimuma 3 000 000 forint. Ez nem elveszett pénz és nem illeték: a saját cégedbe kerül, onnan költhető eszközre, bérre, alapanyagra. Nem is kell egy összegben befizetni – a társasági szerződés rendelkezhet részletekben történő teljesítésről, és apport (eszköz, gép) formájában is szolgáltatható. Inkább ütemezés kérdése, mint belépőküszöb.

Amit viszont tényleg ki kell fizetni: ügyvédi díj. Magyarországon céget ügyvéd nélkül nem lehet alapítani, a létesítő okirat ellenjegyzése kötelező. Ehhez jönnek a járulékos tételek – székhely, bankszámlanyitás, cégkapu. Az egyéni vállalkozás ezzel szemben online, díjmentesen indítható.

Ami minden hónapban visszatér

A könyvelés nem opcionális: a magyar cégnek magyar nyelvű, NAV-konform könyvelést kell vezetnie, és a NAV Online Számla valós idejű adatszolgáltatása kötelező – a számlázóprogramnak minden számlát azonnal jelentenie kell. A "majd év végén rendezzük" megközelítés megszűnt.

A visszatérő tételek listája nagyjából állandó:

• könyvelési díj (a bizonylatszám és az áfa-státusz függvénye)
• számlázóprogram, Online Számla-kapcsolattal
• székhely, ha nem saját ingatlan
• bankszámla-vezetés
• helyi iparűzési adó (HIPA), legfeljebb 2% – Budapesten 2%

 

Aki tételesen végig akarja venni az alapítás menetét, annak érdemes egy részletes útmutatót átolvasnia, mielőtt ügyvédhez megy – a legtöbb kérdés ott már eldől.

9% vagy 27%? Mindkettő

A magyar adórendszer két végletet tartalmaz egyszerre, és a kettőt gyakran összekeverik.

A társaságiadó-kulcs 9% – az EU-ban a legalacsonyabb. Ez a nyereséget terheli, tehát csak nyereségnél jelentkezik. Az általános áfakulcs viszont 27%, az EU legmagasabbja (kedvezményes kulcsok: 18% és 5%). Az áfa a forgalmat kíséri, és nem a cég pénze: beszeded és továbbadod. Együtt nézve a kép kevésbé látványos, mint amit a "9%-os Magyarország" szlogen sugall.

Az osztalék kivétele külön tétel: 15% szja plusz 13% szocho az éves felső határig. Alkalmazottnál a bruttóból 15% szja és 18,5% tb-járulék kerül levonásra, a munkáltató pedig 13% szochót fizet a bruttó felett. A 2026-os minimálbér 322 800 forint, a garantált bérminimum 373 200 forint bruttó – utóbbi teljes munkáltatói költsége nagyjából 422 ezer forint havonta.

Mikor nincs szükség cégre?

Sok esetben nincs. Az alanyi adómentesség értékhatára 2026-tól 20 000 000 forint (korábban 18 millió) – ez alatt nem kell áfát felszámítani. Az átalányadó általános bevételi határa 38 736 000 forint (45%-os költséghányad), kiskereskedelemben 90%-os hányad mellett 193 680 000 forint.

A KATA: havi 50 000 forint, 18 milliós éves bevételi plafon, fölötte 40% különadó – de a 2022-es reform óta kizárólag egyéni vállalkozó választhatja, és csak magánszemélyeknek nyújtott szolgáltatás esetén. B2B-ben nem használható.

Az őszinte következtetés: a Kft belépője nem a 3 millió, hanem az ügyvédi díj plusz a havi fix. Ha a bevétel 20 millió alatt marad és magánszemélyek a vevők, a cég gyakran drágább, mint amennyi hasznot hoz.