A hazai piacvezető állásportál átfogó felmérést végzett vállalati ügyfelei körében az AI-használati szokásokról és tapasztalatokról. A megkérdezett szervezetek közel fele (47%) jelezte, hogy integrált már mesterséges intelligencia által támogatott megoldásokat a mindennapi működésébe.
Az AI-alapú rendszerekkel még nem dolgozó munkáltatók leggyakrabban a megfelelő szakértelem hiányára, valamint adatbiztonsági és adatvédelmi aggályokra hivatkoznak. A válaszadók harmada szerint az is akadály, hogy nem ismerik eléggé a számukra releváns piaci AI-fejlesztéseket, vagy nem látnak olyan területet, ahol ezek hatékonyan bevezethetők lennének. Ez egyértelműen jelzi, hogy a vállalati edukációban még jelentős tartalékok vannak.
Ebben fontos kapaszkodót jelent többek között az AI Act néven ismert rendelet, amely keretet ad az AI felelős használatához az Európai Unióban, és hozzájárul a technológiához kapcsolódó kockázatok kezeléséhez. A toborzást érintő adatkezelési és adatvédelmi kérdésekről, valamint az AI Act toborzásban alkalmazott mesterséges intelligenciára vonatkozó főbb szabályairól a cég korábbi cikke ad áttekintést.
Tartalomgyártás és hirdetésoptimalizálás – ezek a leggyakoribb AI-felhasználási területek
Számos szakterületen szerzett tapasztalatokról számoltak be azok a cégek, amelyek már bevezettek AI eszközöket a munkafolyamataikba. A válaszadók legnagyobb arányban (67%) marketing és kommunikációs feladatok ellátására vesznek igénybe ilyen technológiákat, például tartalomgyártásra, hirdetésoptimalizálásra, vagy közösségi média-kezelésre.
Az ezen a téren jártas munkáltatók 39%-a olyan adminisztrációs és irodai feladatok elvégzéséhez működteti az említett technológiát, mint a jegyzőkönyv-készítés, naptárkezelés, vagy fordítás. A HR és toborzás területén további 32%-uk jár élen ebben a tekintetben.
Az IT és szoftverfejlesztési szegmensben elsősorban kódgenerálást, tesztelési folyamatok automatizálását, illetve kiberbiztonsági intézkedéseket látnak el AI-szolgáltatásokkal a válaszadók negyedénél (26%), hasonló arányban adaptálták már azokat értékesítési területen is, lead-generálás, ügyfélszegmentáció és különböző előrejelzések készítése kapcsán. A szervezetek kisebb része ügyfélszolgálati (19%), pénzügyi és számviteli (15%), jogi (13%), valamint logisztikai (7%) funkciókat is megjelölt.
„Állásportálunkon például a hirdetési tartalomelőállítást rendszerint támogatjuk AI szolgáltatásokkal, valamint a hirdetések ellenőrzése már teljesen automatizált, AI-alapú rendszereket használunk erre: utóbbi esetben kolléga már csak ott avatkozik be, ahol a szoftver problémát észlel – míg ezt korábban kizárólag emberi erőforrásból oldottuk meg. A felszabaduló kapacitásokat pedig ügyfélélmény- és szolgáltatásfejlesztésre fordítjuk.”
Említette Tüzes Imre, a Profession.hu kereskedelmi igazgatója, hozzátéve, hogy „az álláskeresők regisztrációját és böngészését is támogatjuk AI eszközökkel, ilyen többek közt a CV Parser elnevezésű funkció, amely a feltöltött önéletrajzokból automatikusan kinyeri a szükséges adatokat, majd kitölti a regisztrációs űrlapot, gyorsítva és pontosabbá téve ezzel az adatrögzítést”.
A felhasználás módját tekintve a legtöbb munkáltatónál (40%) nincs egyértelműen körülhatárolt metódus és a munkavállalók saját döntésére van bízva, hogy támaszkodnak-e nyilvánosan elérhető, ilyen modellekre a munkájuk megkönnyítéséhez. Minden negyedik vállalat egyelőre kisebb projektekben, vagy csupán kísérleti jelleggel tesztel AI eszközöket.
Hatékonyságnövelés és kevesebb monoton feladat - ilyen üzleti hasznot realizálnak az AI-t bevezető cégek
Elsődleges előnyként a válaszadók túlnyomó többsége (56%) a munkafolyamatok átfutási idejének rövidülését említette, közel harmaduk (29%) pedig az automatizálás pozitív hozadékának tekinti az ismétlődő, monoton feladatok redukálását, melyeket korábban a kollégák láttak el. „A mesterséges intelligencia elsősorban tehermentesíti a kollégákat, a felszabaduló kapacitást pedig sokkal inkább értékteremtő munkába tudják fektetni, ami akár piaci előnyt is jelenthet egy cég számára.
Egy technológiai fejlesztés akkor fenntartható, ha nemcsak üzleti, hanem emberi szempontból is vizsgáljuk a hatásait – hogyan hat a kollégák motivációjára, mentális egészségére és a szervezeti kultúrára” – tette hozzá Németh-Király Csilla, a Profession.hu ügyfélszolgálati és operációs igazgatója.
Mindemellett az AI szolgáltatásokat igénybe vevő munkáltatók negyede (26%) tapasztalt csökkenést az emberi erőforrásra és a működésre fordított költségeiben, míg minden negyedik megkérdezett (25%) a mesterséges intelligencia magas hozzáadott értékét emelte ki, és megemlítette a döntéshozatalt segítő mélyebb adatelemzéseket. További 20%-uk a pontosabb előrejelzések és precízebb gyártás vonatkozásában tapasztalt jól érzékelhető minőségjavulást. A cégek negyede ezzel szemben még nem tapasztalta semmilyen üzleti hasznát a mesterséges intelligenciának (15%), egy kisebb részük (10%) pedig nem tud róla, hogy van-e náluk ilyen érzékelhető előny.
AI-használat a toborzásban: ma még versenyelőny, hamarosan alapelvárás
A technológia toborzásra gyakorolt hatásáról még viszonylag kevés vállalat rendelkezik közvetlen tapasztalattal, az AI-rendszereket alkalmazó válaszadók jelentős többsége (70%) azonban pozitívan nyilatkozott: elsősorban az időmegtakarítást és a hatékonyságnövelést emelték ki előnyként a vállalatok, míg hátrányként a lehetséges torzításokat és az ehhez kapcsolódó etikai aggályokat jelölték meg.
A toborzásban elérhető AI szoftverek nyújtotta lehetőségeket és kockázatokat mérlegelve, valamint a jövőbeli szerepüket összefoglalva Tüzes szerint „a technológia széleskörű elterjedése e szegmensben nem jövőkép, hanem a jelen valóság. Használata ma még versenyelőnyt jelent, de hiánya gyorsan versenyhátránnyá válhat. A következetes és pontos működés mellett jelentős idő- és kapacitásmegtakarítást érhetünk el vele, bevezetése ugyanakkor körültekintést igényel a potenciálisan magas költségek, valamint az említett adatbiztonsági szempontok miatt”.
