A társadalom jólétéhez elengedhetetlen az életbiztosítási tanácsadók munkája, akik segítenek a kockázatok felmérésében, mégis a mai napig bizalmatlanság és tabu övezi ezt a szakmát. Az iparág világsztárjai október 29–30-án Balatonfüreden gyűltek össze, hogy megreformálják az életbiztosítási piacot, és megvitassák többek között az etikus értékesítés, az ügyfélbizalom és a mesterséges intelligencia kérdéskörét.

A Pénzkultúra Alapítvány a Canada Sales Congress-szel együttműködésben idén a Balatonfüredi Kongresszusi Központban rendezte meg a VII. Életbiztosítási Csúcstalálkozót, ahol a szakma legismertebb nemzetközi szereplői – többek között Tony Gordon, Jim Ruta és Solomon Hicks, az MDRT (Million Dollar Round Table) tagjai – osztották meg tapasztalataikat. A kongresszus célja a hazai életbiztosítási értékesítés nemzetközi szintre emelése volt.

Kihívások a magyar piacon – hazai szakértők az életbiztosítás jövőjéről

Közép-Kelet-Európában az emberek 80%-a a szerencsére bízza az életét. Az elmúlt évek válságai – a COVID-járványtól a magas inflációig – ráirányították a figyelmet arra, mennyire sérülékeny a magyar családok pénzügyi biztonsága.

„A legtöbb magyar család anyagi biztonsága teljesen a kereső személyektől függ. Ha velük bármi történik, a család könnyen bajba kerülhet” – mondta Solymár Attila, a Pénzkultúra Alapítvány alapítója.

A Gallup International kutatóintézet a Vienna Insurance Group (VIG) megbízásából készített reprezentatív felmérése szerint a közép-kelet-európai lakosság – Magyarországot is beleértve – 80%-a nem gondol arra, mi lesz vele, ha baleset éri, és bízik abban, hogy az állam fedezi a költségeket, ha valami miatt munkaképtelenné válik. A nemzetközi kutatásból az is kiderült, hogy a válaszadók 58%-a igényt tart pénzügyi tanácsadásra, amit Havas Gábor, az UNION Biztosító elnök-vezérigazgatója biztatónak tart.

„A pénzügyi tanácsadás jellegéből adódóan személyes, emberi konzultációt igényel. Mint az élet más területén, az ügyfél e tekintetben is tájékozódhat a digitális térben, de ettől még nem válik szakértővé. Ezért hiszünk a biztosításközvetítő szakma hosszú távú szükségességében, a saját személyes értékesítési csatornák intenzív továbbfejlesztése hozzáadott értéket teremt a társadalom számára” – emelte ki a szakember.

Vámos Levente, az Allianz Hungária értékesítési divízióvezetője szerint a társadalom elöregedése is komoly kihívást jelent. „Az aktív népesség egyre kevésbé képes eltartani az idősebbeket, ezért fontos, hogy mindenki előre gondolkodjon, és megtakarítson időskorára, de a tapasztalatainkból az látszik, hogy jellemzően későn kezdünk el takarékoskodni” – mondta. A KSH adatai szerint a 65–69 éves korosztály aktivitási aránya 2009 és 2024 között 4,8 százalékról 15 százalékra emelkedett, ami jól mutatja, hogy egyre több nyugdíjas kénytelen tovább dolgozni.

Kiváltható-e a tanácsadó munkája a mesterséges intelligenciával?

A kongresszus egyik kiemelt témája a mesterséges intelligencia szerepe volt. A jövőben a biztosítók képesek lehetnek a viselhető eszközök – például okosórák és egészségügyi applikációk – adatainak felhasználására a kockázatfelmérésben, de a szakemberek egyelőre nem tartanak attól, hogy az AI kiváltja a munkájukat.

Márta Róbert, a Generali Biztosító igazgatósági tagja szerint az AI már most is komoly segítség az értékesítésben. „Mi több mint tíz éve használjuk mesterséges intelligenciát ajánlatkészítésre, és az egyre növekvő digitális igények kielégítésében is kulcsszerepet játszik. A fiatal generáció elvárja a gyors és átlátható kiszolgálást – az AI pedig segít ebben” – mondta, majd hozzátette: „Ha az adatvédelemre odafigyelünk, az okoseszközöknek fontos szerepe lehet az életbiztosításban. Egy stroke-ra hajlamos ember például időben kaphat jelzést arról, hogy szüksége lehet kiemelt kockázati biztosításra.”

Tabutémából nyílt beszélgetés

A szakemberek szerint az öngondoskodás hiánya nemcsak egyéni, hanem társadalmi probléma is. „A nyugati országokban a polgárosodás gyorsabban ment végbe, de a pénzügyi tudatosság nem követte ezt a folyamatot. A legtöbben ma is a ‘mi baj történhet’ állapotában élnek, és nem gondolnak bele, mi lesz velük, ha a családfenntartóval bármi történik. Ez a hozzáállás hosszú távon az egész társadalom gazdasági és mentális állapotát befolyásolja” – hangsúlyozta Solymár Attila, a Pénzkultúra Alapítvány alapítója.

„Ha életbiztosítási közvetítőként szeretnénk hozzájárulni az emberek biztonságérzetének és pénzügyi jólétének javításához, figyelembe kell vennünk a bizalom kérdését, a generációk eltérő gondolkodását a pénzügyi megtakarításokról és a kockázatvállalásról, valamint számolnunk kell a mesterséges intelligencia és az új szabályozások által teremtett kihívásokkal is” – tette hozzá.

A balatonfüredi kongresszus egyedülálló lehetőséget teremtett arra, hogy a magyar szakemberek a világ legjobbjaitól tanuljanak ezekben a témákban. Ez nemcsak az iparág fejlődését segíti, hanem végső soron a magyar családok biztonságát is erősíti.