Az azóta világszínvonalúvá fejlődött szakmai hagyományra építve a Szegedi Tudományegyetem ma átfogó kutatási, oktatási és innovációs ökoszisztémát működtet a mesterséges intelligencia területén, amely a legmodernebb infrastruktúrára, nemzetközi szintű kutatásokra és jövőorientált képzésekre támaszkodik.
A mesterséges intelligencia kutatásának hazai története az 1950-es évekig nyúlik vissza: amikor Kalmár László professzor szegedi laboratóriumában megszületett az első „robot”: a Katica. Ez a korai szakmai elköteleződés mára átfogó kutatási és innovációs ökoszisztémává nőtte ki magát a Szegedi Tudományegyetemen.
Napjainkban az SZTE-n folyó, mesterséges intelligenciához kapcsolódó kutatások az Informatika Intézetben, és az Interdiszciplináris Kutatásfejlesztési és Innovációs Kiválósági Központ (IKIKK) Mesterséges Intelligencia Kompetenciaközpontjában koncentrálódnak, utóbbinak szakmai vezetője Prof. Dr. Jelasity Márk. A kutatót az egyetemen zajló MI-kutatások jelenlegi fókuszairól kérdeztük.
A több évtizedes szakmai hagyományra építve az egyetem 2025 nyarán ünnepélyes keretek között mutatta be új, mesterséges intelligenciára optimalizált szuperszámítógépét, amely 1,75 petaflops számítási teljesítménnyel áll a felhasználók rendelkezésére. A Hewlett Packard Enterprise (HPE) technológiájára épülő rendszer közvetlenül támogatja az SZTE-n futó, nagy számításigényű MI-projekteket, amelyek száma és jelentősége folyamatosan növekszik – tudtuk meg Prof. Dr. Jelasity Márktól.
Az egyik kiemelt kutatási irány a RAItHMA projekt, amely a generatív modellek – köztük a nagy nyelvi modellek – működését, megbízhatóságát és alkalmazhatóságát vizsgálja. Az egyetem emellett jelentős egészségügyi adatvagyonnal dolgozik: olyan MI-alapú prediktív modellek fejlesztése zajlik, amelyek képesek akár évtizedes távlatban előre jelezni egyes betegségek, például a daganatos megbetegedések kialakulásának kockázatát.
A Szegedi Tudományegyetem stratégiája világos: a mesterséges intelligenciát nem csupán tantárgyként vagy önálló kutatási területként kezeljük, hanem komplex ökoszisztémát építünk köré, amelyben az oktatás, a kutatás és a társadalmi hasznosítás egymást erősítve jelenik meg.
A folyamatosan bővülő képzési kínálat, a nemzetközi szintű infrastruktúra és a multidiszciplináris együttműködések együttesen teszik az SZTE-t a mesterséges intelligencia hazai fellegvárává – hangsúlyozta Prof. Dr. Kónya Zoltán, tudományos és innovációs rektorhelyettes.
Az egyetem kiemelt célja, hogy hallgatói naprakész, a gyakorlatban is azonnal alkalmazható tudást szerezzenek egy gyorsan változó technológiai környezetben. Ennek jegyében 2026 szeptemberében elindul az angol nyelvű Mesterséges Intelligencia MSc szak, amely a gépi tanulás, a generatív MI és az adatfeldolgozás alapjaitól a jogi és etikai kérdésekig átfogó képet nyújt a szakterületről. A képzés két specializációt kínál: az AI Researcher a kutatói pályára készít fel, míg az AI Engineer a szoftverfejlesztésben és ipari alkalmazásokban való gyakorlati elhelyezkedést támogatja.
Mindezt kiegészítve az SZTE új villamosmérnöki mesterszakot is indít 2027-ben, amely három választható irányt – beágyazott rendszerek, űrtechnológia és mesterséges intelligencia – kínál. Ez a képzési struktúra egyedülálló a dél-alföldi régióban, és egyszerre biztosít elmélyült hardveres, szoftveres és MI-fókuszú tudást, tovább erősítve Szeged vezető szerepét a hazai mesterséges intelligencia oktatásában és kutatásában.
