A jelentős különbözet hátterében gyakran az áll, hogy a havi részszámlák kevesebb áramfogyasztást fedeztek, mint amennyit a háztartás ténylegesen felhasznált.

A kérdésre a legfontosabb válasz: a havi számlák pontos befizetése a kiszámlázott összegek rendezését jelenti, de részszámlázásnál nem garantálja a teljes éves fogyasztás kifizetését. Az éves elszámoláskor derül ki, hogyan viszonyul egymáshoz a tényleges fogyasztás díja és az év közben már elszámolt összeg.

A havi „átalány” nem korlátlan áramhasználatot jelent

A köznyelvben átalánynak nevezett fizetés valójában jellemzően részszámlázás. A szolgáltató előzetesen meghatározott, várható fogyasztás alapján állítja ki a havi számlákat. Ennek alapja rendszerint a korábbi éves fogyasztás.

Az MVM Next éves elszámolásról szóló tájékoztatója szerint egy szokásos, teljes elszámolási időszakban 11 részszámla, majd az éves leolvasás után egy elszámolószámla készül. Új bekapcsolás, felhasználóváltozás vagy számlázásimód-váltás esetén ettől eltérhet a számlák száma.

Az elszámolószámlán a tényleges éves fogyasztás ellenértékéből levonják a korábbi részszámlák értékét. Az elszámolószámla ezért nem feltétlenül nullás akkor sem, ha a fogyasztás megfelelt a várakozásnak: a fizetési rendben a tizenkettedik számla szerepét is betölti. A szokásos havi összeghez képest jelentős eltérés viszont már indokolja az adatok ellenőrzését. 

Hogyan keletkezhet több tízezer forintos ráfizetés?

Vegyünk egy egyszerű, szemléltető példát. Tegyük fel, hogy Ön 11 alkalommal kapott és fizetett be 8000 forintos részszámlát. Az éves leolvasás alapján azonban a teljes időszakra jutó tényleges díj 120 000 forint.

 

Ebben a példában a korábbi 88 000 forintot teljes egészében figyelembe vették. A 32 000 forintos számla azért keletkezett, mert az éves költség ennyivel meghaladta a részszámlák összegét.

A számítás feltételezi, hogy minden részszámlát befizettek, nincs korábbi tartozás, külön jóváírás vagy egyéb módosító tétel. Szemléltető összegekről van szó, nem meghatározott fogyasztásra és tarifára kiszámított díjakról.

Fontos különbség, hogy az elszámolószámla a korábban kiszámlázott tételekkel, a folyószámla pedig a tényleges befizetésekkel és tartozásokkal is foglalkozik. Ha egy befizetést nem megfelelően azonosítottak, annak rendezéséhez folyószámla-egyeztetés is szükséges lehet.

Miért lehetett túl alacsony a havi részszámla?

A korábbi fogyasztás jó kiindulópont, de a háztartás energiaigénye időközben megváltozhat. A többlet hónapról hónapra gyűlhet úgy, hogy közben a részszámla összege alig változik.

Fogyasztásnövekedést okozhat például:

• az elektromos fűtés vagy a klíma gyakoribb használata;
• több meleg víz felhasználása villanybojler mellett;
• új szárítógép, fagyasztó vagy más berendezés;
• több otthon töltött idő;
• a háztartás létszámának növekedése;
• egy hibásan működő készülék.

 

Egy 2 kilowatt teljesítményű hősugárzó, amely naponta három órán keresztül ténylegesen teljes teljesítménnyel működik, 30 nap alatt 180 kWh áramot használ fel:

2 kW × 3 óra × 30 nap = 180 kWh.

Ha ezt a többletet a havi részszámlák beállítása nem követi, a költség az elszámoláskor válik láthatóvá. Termosztátos készüléknél a tényleges fogyasztás a ki- és bekapcsolásoktól is függ.

A kedvezményes keret túllépése tovább növelheti a különbözetet

A magasabb elszámolószámlát nem kizárólag a több elfogyasztott kilowattóra magyarázhatja. Az is számít, hogy a fogyasztás mekkora részét kell magasabb egységáron elszámolni.

Az általános lakossági szabályok szerint a kedvezményes mennyiség évi 2523 kWh, amelyet időarányosan érvényesítenek. A kedvezményes év augusztus 1-jétől a következő július 31-éig tart. Ez eltérhet az Ön két éves leolvasása közötti időszaktól.

A keret túllépésekor nem válik automatikusan drágábbá az összes elfogyasztott áram: az érintett időszakra jutó kedvezményes mennyiség feletti rész kerül magasabb árra. A nappali és a külön mért vezérelt fogyasztás kedvezményét külön kezelik, egyes speciális tarifáknál pedig eltérő szabályok érvényesek. 

A lakossági 2027-es hivatalos villanyáram ára tehát nem minden fogyasztásra azonos. Az MVM közzétett díjtáblázata alapján az általános A1 tarifán a kedvezményes bruttó, fogyasztásarányos ár elosztói területtől függően 35,293–36,386 Ft/kWh, a keret feletti lakossági piaci ár pedig 70,104 Ft/kWh. Ezek a fogyasztásarányos rendszerhasználati díjakat is tartalmazzák; mellettük alapdíj is szerepelhet. 

Ezért a költség az egységárak változása nélkül is jelentősen nőhet: több energia fogy, és annak egy része magasabb díjsávba kerül.

Miért szerepel több időszak és több ár a számlán?

Az éves elszámolás nem feltétlenül januártól decemberig tart. Ha például tavasszal olvassák le a mérőt, a leolvasási időszak két naptári évet és két kedvezményes évet is érinthet.

A kedvezményes év fordulójánál a szolgáltató megosztja a fogyasztást. A július 31-éig, illetve az augusztus 1-jétől felhasznált mennyiség külön sorokon jelenhet meg. A fel nem használt kedvezmény nem vihető át a következő kedvezményes évre. Emiatt az ellenőrzéshez nem elegendő kizárólag az éves kWh-összeget nézni: az időszakok szerinti bontás is szükséges. 

A villamos energia ára mellett tehát az ár alkalmazásának időszaka és a hozzá rendelt mennyiség is meghatározó.

Hogyan ellenőrizheti, hogy helyes-e az elszámolószámla?

Elsőként a számla mérési adatait érdemes összevetni a korábbi elszámolással és a mérővel.

1. Ellenőrizze az elszámolási időszakot. Valóban körülbelül egy évet fed le, vagy hosszabb időszakot rendez?

2. Nézze meg a mérő azonosítóját. A számlán annak a mérőnek kell szerepelnie, amely a szóban forgó fogyasztást mérte. Mérőcsere esetén a régi és az új készülék adatai is fontosak.

3. Vizsgálja meg az induló és a záró mérőállást. Egyszerű, 1-es szorzójú mérésnél ezek különbsége adja a fogyasztást. Több tarifaregisztert külön kell kezelni.

4. Keresse a leolvasás módját. Az MVM számlamagyarázója szerint a „Leol” elosztói leolvasást, a „Dikt” ügyfél által diktált adatot, a „Becs” becslést jelöl. A becsült állás ellenőrzést igényelhet, de önmagában nem bizonyít hibát. 

5. Ellenőrizze a részszámlák beszámítását és a befizetéseket. A számlákon szereplő összegeket a banki bizonylatokkal vagy csekkfeladóvevényekkel is hasonlítsa össze.

A jelenlegi mérőállás természetesen magasabb lehet a hetekkel korábbi leolvasási adatnál. Ha viszont ugyanazon mérő megfelelő regiszterén a számlázott záróállásnál alacsonyabb érték látható, érdemes fényképpel alátámasztott egyeztetést kérni.

Mit tehet, ha hibát talál, vagy nem tudja egyben kifizetni?

Ha nem érthető a különbözet, kérjen tételes számlavizsgálatot. Adja meg a felhasználóazonosítót, a számlaszámot, az érintett időszakot és azt, pontosan melyik adatot vitatja. Mellékelje a szükséges mérőfotót, diktálási visszaigazolást vagy befizetési bizonylatot.

A vizsgálat során külön kérdésként érdemes tisztázni:

• helyes-e az elszámolt fogyasztás;
• megfelelő-e a díjsávok szerinti bontás;
• minden részszámlát figyelembe vettek-e;
• minden befizetés megjelent-e a folyószámlán.

A panasz benyújtásakor a fizetési határidő kezeléséről is kérjen tájékoztatást.

Ha a számla helyes, de az összeg túl nagy egyszeri terhet jelent, részletfizetést kérhet. Az MVM Next online ügyfélszolgálatán és mobilalkalmazásában is indítható ilyen kérelem. A jóváhagyott részletek mellett az aktuális havi számlákat is rendezni kell. 

Hogyan előzhető meg a következő nagy ráfizetés?

A leghasznosabb lépés a részszámla alapjául szolgáló fogyasztás felülvizsgálata. Az MVM online ügyfélszolgálatán és alkalmazásában a Részszámlaérték módosítása funkcióval változtatható az éves fogyasztási beállítás; nagyobb eltérésnél ügyfélszolgálati egyeztetés szükséges lehet. 

Érdemes havonta, közel azonos időpontban feljegyezni a mérőállást. Így még az éves leolvasás előtt látható, ha a fogyasztás tartósan meghaladja a részszámlákban figyelembe vett mennyiséget.

Egy elektromos áram ára kalkulátor segíthet megbecsülni a várható költséget, ha megfelelő tarifával, időszakkal és fogyasztással számol. Az eredmény azonban tájékoztató becslés, a tényleges elszámolást nem helyettesíti.

A kisebbre állított havi részszámla önmagában nem megtakarítás. Ha a fogyasztás nem csökken, a ki nem számlázott különbözet később jelentkezik. A reálisan beállított havi összeg célja éppen az, hogy a háztartás költségei év közben is követhetők legyenek, és az éves elszámolás ne okozzon váratlan pénzügyi terhet.