Miközben a bankok és a nagyvállalatok működésében már megjelentek az ESG-szempontok – a finanszírozástól a beszállítói láncokon át a vállalati stratégiáig –, a kis- és középvállalatoknál a fenntarthatóság sokszor még nem épült be a mindennapi gyakorlatba.
A K&H szerint közben a klímaváltozás kezelésében is szemléletváltás zajlik: a szén-dioxid-kibocsátás csökkentése mellett egyre nagyobb hangsúlyt kap az alkalmazkodás is, hiszen az árvizek, az aszályok vagy az extrém hőhullámok már ma is kézzelfogható gazdasági kockázatot jelentenek, amelyekre választ kell adni.
A nagyvállalatoknál már beépült a működésbe a fenntarthatóság
Az elmúlt években a bankoknál és a nagyvállalatoknál a fenntarthatósági szempontok egyre inkább a mindennapi üzleti döntések részévé váltak. A finanszírozásnál, a beruházásoknál vagy a beszállítók kiválasztásánál egyre gyakrabban vizsgálják, hogy egy cég mennyire energiahatékony, mennyire csökkenti a kibocsátását, illetve mennyire képes alkalmazkodni a klímaváltozás hatásaihoz.
Egy bank számára például nagyobb kockázatot jelent egy rossz energiahatékonyságú ingatlan finanszírozása, mint egy korszerűbbé. A magasabb rezsiköltségek miatt ugyanis nő annak esélye, hogy az ügyfél hosszabb távon fizetési nehézségekbe kerül.
Ezzel szemben sok kis- és középvállalatnál a fenntarthatóság még nem épült be a napi működésbe. Bár egyre több cég találkozik ESG-elvárásokkal – például a banki finanszírozás vagy a nagyvállalati beszállítói láncok révén –, sok vállalkozás még keresi, hogy a gyakorlatban milyen lépésekkel tud megfelelni ezeknek az elvárásoknak.
„Egyre inkább kétsebességessé válik a fenntarthatósági átállás: a bankok és a nagyvállalatok már beépítik a működésükbe a környezeti szempontokat, miközben sok kisebb vállalatnál ez még csak most kezd megjelenni. A következő évek egyik nagy feladata az lesz, hogy a kisebb vállalkozások számára is világos és megvalósítható legyen, mit jelent a fenntartható működés a gyakorlatban” – mondta Suba Levente, a K&H Csoport fenntarthatósági vezetője, aki azt is hozzátette, hogy a fenntarthatóság akkor válik valódi vállalati prioritássá, ha a vezetők javadalmazásában is megjelennek az ehhez kapcsolódó ösztönzők.
A kisvállalkozásoknál a gyakorlat még sokszor hiányzik
A kisebb vállalkozások esetében a fenntarthatósági átállás gyakran elsősorban költségkérdésként jelenik meg. Sok cég számára még nem egyértelmű, hogy a fenntarthatósági beruházások – például az energiahatékonysági fejlesztések vagy a megújuló energia használata – hosszabb távon versenyelőnyt és költségmegtakarítást is hozhatnak.
Ugyanakkor a piac egyre inkább ebbe az irányba mozdul: a banki finanszírozásban és a nagyvállalati beszállítói kapcsolatokban is egyre nagyobb szerepet kapnak a környezeti szempontok.
A kibocsátáscsökkentés mellett az alkalmazkodás is kulcsfontosságú
A fenntarthatósági gondolkodásban egy másik fontos változás is zajlik: a szén-dioxid-kibocsátás csökkentése mellett egyre inkább előtérbe kerül a klímaváltozáshoz való alkalmazkodás.
Az extrém időjárási jelenségek – például az árvizek, az aszályok vagy a hőhullámok – már ma is komoly gazdasági kockázatot jelentenek. Egy árvíz veszélyeztethet egy telephelyet vagy raktárkészletet, az aszály hatással lehet a mezőgazdasági termelésre és az élelmiszeripari beszállítói láncokra, míg a hőhullámok az energiafogyasztást és az infrastruktúra terhelését növelik.
Ezért a vállalatok egyre gyakrabban fektetnek olyan beruházásokba is, amelyek az ellenállóképességet erősítik: például árvízvédelmi megoldásokba, vízgazdálkodási fejlesztésekbe, hőszigetelésbe vagy energiahatékony technológiákba.
A pénzügyi szektorban ezek a szempontok egyre inkább megjelennek a hitelbírálatban és a kockázatértékelésben is: egy beruházás hosszú távú életképességét már az is befolyásolhatja, hogy mennyire képes alkalmazkodni a megváltozó éghajlati körülményekhez.
„A klímaváltozás ma már nemcsak környezeti kérdés, hanem pénzügyi és üzleti kockázat is. A kibocsátás csökkentése továbbra is fontos, de legalább ilyen lényeges az alkalmazkodás: az infrastruktúra védelme, az energiahatékonyság vagy a vízgazdálkodás fejlesztése ma már a gazdasági stabilitás része.” – tette hozzá Suba Levente, aki szerint a bankok egyre kevésbé finanszíroznak környezetszennyező beruházásokat.
